Gerinces állatok irodalomjegyzéke

Az irodalomjegyzékben szereplő rendkívül nagyszámú tétel könnyebb elérhetősége érdekében azok a következő csoportosításban és színezésben találhatók meg: HalakKétéltűek, Hüllők, Madarak, Emlősök.

 

Halak irodalomjegyzéke

  • Adamicka P. (1984): Neues vom „argen Laichräuber” (Cottus gobio). Österreichs Fischerei 37(11–12): 334–336.
  • Anonim (1935): A magyar márna (Barbus Petényii Heckel) újabb csonkamagyarországi előfordulásáról. Halászat 36(5–6): 18–19.
  • Anonim (1956): Szivárványos ökle, fürge cselle. Halászat 3(6): 116.
  • Anonim (1986): Galóca – a Drávából. Magyar Horgász 40(5): 15.
  • Anonim (2011): Dunai galóca a Tiszán. Villantó 2011. szeptember: 10.
  • Anonim (2011b): Rekordlista. Magyar Horgász 65(10): 66–67.
  • Antipa G. (1909): Fauna ichtiologică a României. Academia Română. Bucureşti. /Publicatiunile Fondului Vasile Adamachi XVI./
  • Áron J. (2009): A balin. Áron József, Dunaújváros.
  • Balon E. (1958): Príspevok k poznaniu veku a rastu plotice lesklej dunajskej (Rutilus pigus virgo) a charakteristike rastu niektorých rýb. Poľnohospodárstvo 5(2): 289–301.
  • Bănărescu P. (1956): Importanţa speciilor de Gobio ca indicatori de zone biologice în rîuri. Buletinul Institutului de Cercetări Piscicole 15(3): 53–56.
  • Bănărescu P. (1961): Weitere systematische Studien über die Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae), insbesondere im Donaubecken. Věstník Československé Zoologické Společnosti 25(4): 318–346.
  • Bănărescu P. (1962): Phylletische Beziehungen der Arten und Artbildung bei der Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae). Věstník Československé Společnosti Zoologické 26(1): 38–64.
  • Bănărescu P. (1964): Pisces – Osteichthyes. (Peşti Ganoizi şi Osoşi). Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti. /Fauna Republicii Populare Romane XIII./
  • Bănărescu P. (1969): Cyclostomata şi Chondrichthyes. (Ciclostomi şi Selacieni). Editura Academiei Republicii Populare Socialiste Romǎnia, Bucureşti /Fauna Republicii Socialiste România XII./
  • Bănărescu P. M. (ed.) (1999): The freshwater fishes of Europe. Volume 5/1. Cyprinidae 2. Part I: Rhodeus to Capoeta. AULA-Verlag, Wiebelsheim.
  • Bănărescu P. M., Otel V. & Wilhelm A. (1995): The present status of Umbra krameri Walbaum in Romania. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien (Serie B für Botanik und Zoologie) 97: 496–501.
  • Bănărescu P., Nalbant T. T. & Chelmu S. (1972): Revision and geographical variation of Sabanejewia aurata in Romania and the origin of S. bulgarica and S. romanica (Pisces, Cobitidae). Annotationes Zoologicae et Botanicae 75: 1–49.
  • Bănărescu P. M., Telcean I., Bacalu P., Harka Á. & Wilhelm S. (1997): The fish fauna of the Criş/Körös river basin. In: Sárkány-Kiss A. & Hamar J. (eds.): The Criş/Körös Rivers’ Valleys. A study of the geography, hydrobiology and ecology of the river system and its environment. Szolnok – Szeged – Târgu Mures: 301–325. /Tiscia monograph series 2./
  • Berg L. S. (1962–1965): Freshwater fishes of the U.S.S.R. and adjacent countries. I–III. Fourth ed., improved and augmented, translated from Russian. Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem.
  • Berinkey L. (1961): On a new fish species of our fauna. Vertebrata Hungarica 3(1–2): 1–26.
  • Berinkey L. (1966): Halak – Pisces. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Berinkey L. (1972): Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hungarica 13: 3–24.
  • Bíró P. (1978): A halászat hatása a balatoni ragadozó őn (Aspius aspius L.) biomasszájára, állománynagyságára és hozamára. Halászat Tudományos Melléklet 1978: 21–24.
  • Bíró P. (1982): Growth, mortality, P/B-ratio and yield of Siege (Pelecus cultratus L.) in Lake Balaton. Aquacultura Hungarica 3: 181–200.
  • Bíró P. & Fűrész Gy. (1976): The growth of Asp (Aspius aspius L.) in Lake Balaton and the selective effects of commercial fisheries on population structure. Annales Instituti Biologici (Tihany) Hungaricae Academiae Scientiarum 43: 47–67.
  • Bíró P. & Paulovits G. (1995): Distribution and status of Umbra krameri Walbaum, 1792, in the drainage of Lake Balaton, Hungary. Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien (Serie B für Botanik und Zoologie) 97: 470–477.
  • Botta I. & Keresztessy K. (1992): A hazai ingolafajok áttekintése. Halászat 85(3): 137–140.
  • Botta I. (1981): Adatok a lápi póc (Umbra krameri Walbaum) szaporodásbiológiájához. Halászat 27(2): 44–45.
  • Botta I., Keresztessy K. & Pintér K. (1984a): Gymnocephalus baloni Holčik and Hensel, 1974 (Percidae) – a new member of Hungarian fish fauna. Aquacultura Hungarica 4: 39–42.
  • Botta I., Keresztessy K. & Pintér K. (1984b): Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holčik és Hensel, 1974). Halászat 30(4): 98–99.
  • Boroń A., Kotusz J. & Przybylski M. (2002): Koza, koza złotawa, piskorz, śliz. IRS, Olsztyn.
  • Brylińska M. (red.) (2000): Ryby słodkowodne Polski. Państwowe Wydawnictwo Naukowe PWN, Warszawa.
  • Csaba J. (1973): Csákánydoroszló népi halászata. Savaria 4: 137–167.
  • Csikai Cs. & Végh M. (1991): A dunai galóca (Hucho hucho L.) előfordulása a Felső-Tiszában. Természetvédelmi Közlemények 1: 81–82.
  • Csikai Cs. & Végh M. (1991): Halfaunisztikai érdekesség, galóca a Felső-Tiszáról. Halászat 84(3): 113–114.
  • Csiki E. (1904): Biztos adatok madaraink táplálkozásáról. Aquila 11: 270–317.
  • Demény F., Lévai T., Zöldi L. G., Fazekas G., Hegyi Á., Urbányi B. & Müller T. (2009a): Különböző takarmányok hatása a réti csík (Misgurnus fossilis) lárvák növekedésére és megmaradására intenzív körülmények között. Halászat 102(4): 150–156.
  • Demény F., Tatár S., Urbányi B. & Müller T. (2011): Az elfeledett böjti réticsík. Az ásovány hal túlélési taktikája. Élet és Tudomány 66(12): 367–369.
  • Demény F., Zöldi L. G., Deli Zs., Fazekas G., Urbányi B. & Müller T. (2009b): A réticsík (Misgurnus fossilis) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. Pisces Hungarici 3: 107–113.
  • Döme G. (1997): A leánykoncér. Magyar Horgász 51(6): 17–18.
  • Endes M. (1988): Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) a Felső-Tiszában. Természettudományos Tájékoztató 2(1): 83.
  • Endes M. (1989a): A felpillantó küllő. Élet és Tudomány 44(5): 158.
  • Endes M. (1989b): Újabb felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) adatok a Felső Tiszában. Calandrella 2(2): 107.
  • Endes M. (1993): A felpillantó küllő (Gobio urano-scopus) felső-tiszai populációjáról. Calandrella 7(1–2): 150.
  • Endes M. (1996): Adatok a garda (Pelecus cultratus) táplálkozásához. Calandrella 10(1–2): 230.
  • Endes M. (1996): A felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) további terjeszkedéséről a Tiszában. Calandrella 10(1–2): 229.
  • Erős T. (2000): Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zoologica 49(Suppl. 1): 151–157.
  • Erős T., Sallai Z. & Kotusz J. (2003): Distribution and conservation status of loaches in Hungary. Folia Biologica (Kraków) 51(Supplement): 17–19.
  • Ferenczi S. (1942): A hegyi ingola. Búvár 8(2): 52–55.
  • of the European Union, Luxembourg.
  • Freyhof J., Ráb P. & Bohlen J. (2000): The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zoologica 49(Suppl. 1): 3–7.
  • Füleki R. & Harka Á. (2013): Magyar bucó (Zingel zingel) a Tarnában. Halászat 106(1): 15.
  • Freyhof J. & Brooks E. (2011): European Red List of freshwater fishes. Publications Office
  • Guti G. (1995): Ecological impacts of the Gabcikovo River Barrage System with special reference to Umbra krameri Walbaum, 1792, in the Szigetköz floodplain (Pisces: Umbridae). Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien (Serie B für Botanik und Zoologie) 97: 466–469.
  • Guti G. (1997): A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. Halászat 90(3): 129–140.
  • Guti G. (1999): A szigetközi halállomány változásai a bősi vízlépcső üzembe helyezése óta. In: Láng I., Banczerowski J.-né & Berczik Á. (szerk.): A Szigetköz környezeti állapotáról. MTA Szigetközi Munkacsoport, Budapest: 131–140.
  • Guti G. Andrikovics S. & Bíró P. (1991): Nahrung von Hecht (Esox lucius), Hundsfisch (Umbra krameri), Karausche (Carassius carassius), Zwergwels (Ictalurus nebulosus) und Sonnenbarsch (Lepomis gibbosus) im Ócsa-Feuchtgebiet, Ungarn. Fischökologie 4: 45–66.
  • Gyeginszky B. (1967): Találkozás az ingolával. Halászat 13(3): 86.
  • Györe K. (1995): Magyarország természetesvízi halai. (Szervezettan, élettan, ökológia, rendszertan). Környezetgazdálkodási Intézet, TOI Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat, [Budapest]. /Vízi Természet- és Környezetvédelem 1./
  • Györe K. (2008): Vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) Tiszabecsnél. Halászat 101(4): 150.
  • Györe K. (2009): Leánykoncérok (Rutilus pigus virgo) a Duna paksi szakaszán. Halászat 102(2): 64.
  • Györe K. & Csikai Cs. (1993): A dunai galóca (Hucho hucho L.) előfordulása a Tisza magyarországi felső szakaszán. Halászatfejlesztés 16: 66–80.
  • Györe K. & Csikai Cs. (1994): Dunai galóca a Felső-Tiszáról. Halászat 87(2): 60–61.
  • Györe K. & Józsa V. (2009): A magyar és a német bucó (Zingel zingel, Z. streber L.) elterjedési mintázatának változása a romániai eredetű cianidszennyezés hatására a Tisza magyarországi felső szakaszán. Pisces Hungarici 3: 39–45.
  • Györe K., Józsa V. & Lengyel P. (2006): A Tisza halközösségének változása a 2000–2005. évek közötti monitorozások eredményei alapján. Halászatfejlesztés 31: 53–105.
  • Györe K., Józsa V., Specziár A. & Turcsányi B. (2001): A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése. Halászatfejlesztés 26: 110–152.
  • Györe K., Sallai Z. & Csikai Cs. (1999): Data to the fish fauna of River Tisa and its tributaries in Hungary and Romania. In: Hamar J. & Sárkány-Kiss A. (eds.): The Upper Tisa Valley. Preparatory proposal for Ramsar site designation and an ecological background Hungarian, Romanian, Slovakian and Ukrainian co-operation. Tisza Klub – Liga Pro Europa, Szeged: 455–470. /Tiscia monograph series 4./
  • Gyurkó I. (1972): Édesvízi halaink. Ceres Könyvkiadó, Bukarest.
  • Gyurkó I. & Nagy I. Z. (1971): A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus Bloch) táplálkozásának néhány jellegzetességéről. Vertebrata Hungarica 12: 11–15.
  • Gyurkó I. & Szabó Zs. (1965): Adatok a Petényi márna (Barbus meridionalis petenyi Heck.) szaporodás-biológiájához. Állattani Közlemények 52(1–4): 41–46.
  • Gyurkó I., Szabó Zs. & Kászoni Z. (1961): A petényi márna (Barbus meridionalis petényi Heckel) növekedési ritmusa. Vertebrata Hungarica 3(1–2): 35–44.
  • Halasi-Kovács B. (2009): Újabb vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) a Felső-Tiszából. Halászat 102(1): 20.
  • Halasi-Kovács B. (2010): Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) és német bucó (Zingel streber) a Szamos hazai szakaszán. Halászat 103(4): 128.
  • Halasi-Kovács B. & Antal L. (2008): A tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) újabb lelőhelyei a Tiszában. Halászat 101(2): 61–62.
  • Halasi-Kovács B. & Harka Á. (2012): Hány halfaj él Magyarországon? A magyar halfauna zoogeográfiai és taxonómiai áttekintése, értékelése. Pisces Hungarici 6: 5–24.
  • Hankó B. (1965): A lápi póc (Umbra krameri Walbaum). Búvár 10(2): 97–98.
  • Hankó B. (1923): Über den Hundsfisch Umbra lacustris (Grossinger) (= U. krameri Fitz.). Zoologischer Anzeiger 57(3–4): 88–95.
  • Harka Á. (1984): New member in the fish fauna of the river Tisza: the Balon Stickleback (Gymnocephalus baloni Holčik et Hensel 1974). Tiscia 19: 179–182.
  • Harka Á. (1986a): A törpe csík (Cobitis aurata; Filippi, 1865). Halászat 32(1): 24.
  • Harka Á. (1986b): Védelmet várunk Kessler küllőjének! Búvár 41(3): 40.
  • Harka Á. (1986c): Vizeink küllőfajai. Halászat 32(6): 180–182.
  • Harka Á. (1987): Újabb adatok a Gobio kessleri Dybowski, 1862 (Pisces: Cyprinidae) magyarországi előfordulásáról és élőhelyi viszonyairól. Állattani Közlemények 73(1–4): 125–127.
  • Harka Á. (1989): Vágó csík vagy törpe csík? Búvár 44(8): 38.
  • Harka Á. (1996): A küllőfajok hazai elterjedése. Halászat 89(3): 95–98.
  • Harka Á. (2002): A halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus vladykovi Fang, 1943) növekedése a Tiszában. Halászat 95(1): 40–44.
  • Harka Á. (2003): A szivárványos ökle [Rhodeus sericeus (Pallas, 1776)] növekedése és produkciója a Tisza-tóban. Állattani Közlemények 88(1): 37–49.
  • Harka Á. (2007): A törpecsík – Sabanejewia aurata (Filippi, 1865) – növekedése a Tisza tiszafüredi szakaszán. Halászat 100(4): 191–196.
  • Harka Á. (2011): Tudományos halnevek a magyar szakirodalomban. Halászat 104(3–4): 99–103.
  • Harka Á. & Sallai Z. (2004): Magyarország halfaunája. Képes határozó és elterjedési tájékoztató. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas.
  • Harka Á. & Szepesi Zs. (2009): A Petényi-márna (Barbus peloponnesius petenyi) élőhelyi igényei. Halászat 102(3): 105.
  • Harka Á. & Szepesi Zs. (2011): Kecsege (Acipenser ruthenus), márna (Barbus barbus), paduc (Chondrostoma nasus) és magyar bucó (Zingel zingel) a Zagyvából. Halászat 104(3–4): 83.
  • Harka Á., Györe K. & Lengyel P. (2002): Growth of the Golden Spined Loach, Sabanejewia aurata (Filippi, 1865) in River Tisza (Eastern Hungary). Tiscia 33: 45–49.
  • Harka Á., Szepesi Zs. & Antal L. (2006): Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) az Eger-patak alsó szakaszán. Halászat 99(1): 26.
  • Harka Á., Szepesi Zs. & Szitta T. (2006): Törpecsík (Sabanejewia aurata) a Tarnából. Halászat 99(1): 26.
  • Haverschmidt F. (1949): The life of the White Stork. E. J. Brill, Leiden.
  • Haverschmidt F. (1995): Die Trauerseeschwalbe. Westarp Wissenschaften – Spektrum Akademischer Verlag, Magdeburg – Heidelberg. /Die Neue Brehm-Bücherei 508./
  • Hensel K. (1979): Rutilus (Pararutilus) frisii meidingeri in the Czechoslovak stretch of the Danube River. Věstník Československé Společnosti Zoologické 43(4): 250–252.
  • Herman O. (1881): Umbra canina (Mars.). Természetrajzi Füzetek 5(2–4): 191–193.
  • Hoestlandt H. (ed.) (1991): The freshwater fishes of Europe. Volume 2. Clupeidae, Angullidae. AULA-Verlag, Wiesbaden.
  • Hofer R. & Bucher F. (1991): Zur Biologie und Gefährdung der Koppe. Österreichs Fischerei 44(7): 158–161.
  • Hofer R. & Bucher F. (1997): Die Koppe (Cottus gobio L.) als Indikator für Umweltbelastungen. Fischökologie 10: 47–62.
  • Hoitsy Gy. (1994a): A Bódva folyó és a folyót tápláló patakok halfaunisztikai felmérése. Halászat 87(3): 105–106.
  • Hoitsy Gy. (1994b): A Petényi-márna (Barbus meridionalis petényi) elterjedése és ökológiája az észak-magyarországi vizekben. Halászat 87(3): 107–109.
  • Hoitsy Gy. (1994c): A Zempléni-hegység vízrendszereinek halfaunisztikai felmérése. Halászat 87(4): 156–159.
  • Holčik J. (ed.) (1986): The freshwater fishes of Europe. Volume 1. Part 1. Petromyzontiformes. AULA-Verlag, Wiesbaden.
  • Holčík J. (1960): Age and growth of the European Bitterling (Rhodeus sericeus amarus) and notes on different methods of determination of age and growth of fishes. Rozpravy Československé Akademie Věd. Řada Matematických a Přírodních Věd 70: 3–112.
  • Holčik J. (1990): Conservation of the Huchen, Hucho hucho (L.), (Salmonidae) with special reference to Slovakian rivers. Journal of Fish Biology 37(Supplement A): 113–121.
  • Holčík J. (1999): Rhodeus sericeus (Pallas, 1776). In: Bănărescu P. M. (ed.) (1999): The freshwater fishes of Europe. Volume 5/1. Cyprinidae 2. Part I: Rhodeus to Capoeta. AULA-Verlag, Wiebelsheim: 2–32.
  • Holčík J. & Hensel K. (1974): A new species of Gymnocephalus (Pisces: Percidae) from the Danube, with remarks on the genus. Copeia 1974 (2): 471–486.
  • Holčík J., Hensel K., Nieslanik J. & Skácel L. (1988): The Eurasian Huchen, Hucho hucho. Largest Salmon of the World. Dr. W. Junk Publishers, Dordrecht – Boston – Lancaster. /Perspectives in Vertebrate Science 5./
  • Honsig-Erlenburg W. & Friedl T. (1995): Erstnachweis des Steingreßlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Carinthia II 185/105(2): 693–695.
  • Honsig-Erlenburg W., Friedl T. & Maier B. (1997): Erstnachweis des Weißflossengründlings (Gobio albipinnatus Lukasch, 1933) in Kärnten. Carinthia II 187/107(1): 119–122.
  • Ivaška S. (1951): Hlavátka. Jej lov a umelý chov. Vydavateľstvo Tatran, Bratislava.
  • Jászfalusi L. (1948): Cobitis aurata bulgarica Drensky, eine neue Fischart für die Fauna Ungarns, nebst allgemeinen Bemerkungen über die Cobitis-Arten. Fragmenta Faunistica Hungarica 11(1): 15–20.
  • Jászfalusi L. (1951): Die endemischen Cobitis- und Gobio-Arten der Tisza, sowie ihrer Nebenflüsse. Országos Természettudományi Múzeum Évkönyve 1: 113–125.
  • Juhász L. (1995): Újabb adat a tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi Regan, 1911) magyarországi előfordulásáról. Állattani Közlemények 79: 137.
  • Kainz E. & Gollmann P. (1989): Beiträge zur Verbreitung einiger Kleinfischarten in österreichischen Fließgewässern. Teil 1: Koppe, Mühlkoppe oder Groppe (Cottus gobio L.). Österreichs Fischerei 42(8–9): 204–207.
  • Kainz E. & Gollmann H.-P. (1997): Beiträge zur Biologie und Aufzucht des Perlfisches Rutilus frisii meidingeri (Nordmann). Österreichs Fischerei 50(4): 91–98.
  • Kainz E. & Gollmann H.-P. (1998): Aufzuchtversuche beim Strömer (Leuciscus souffia agassizi Rossi). Österreichs Fischerei 51(1): 19–22.
  • Károli J. (1881): Umbra canina [Marsili]. Póczhal. Bobály. (Ribahal.). Természetrajzi Füzetek 5(2–4): 188–191.
  • Keresztessy K. (1993): A Börzsöny halfaunisztikai vizsgálata. Halászat 86(2): 67–68.
  • Keresztessy K. (1995): Recent fish faunistical investigations in Hungary with special reference to Umbra krameri Walbaum, 1792 (Pisces: Umbridae). Annalen des Naturhistorischen Museums in Wien (Serie B für Botanik und Zoologie) 97: 458–465.
  • Kottelat M. (1997): European freshwater fishes. An heuristic checklist of the freshwater fishes of Europe (exclusive of the former USSR), with an introduction for non-systematists and comments on nomenclature and conservation. Biologia (Bratislava) 52(Suppl. 5): 1–271.
  • Kottelat M. & Freyhof J. (2007): Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat – Jörg Freyhof, Cornol – Berlin.
  • Kraft Gy. & Antal L. (2012): Termetes galóca (Hucho hucho) a Dunából. Halászat 105(1): 17.
  • Ladiges W. & Vogt D. (1965): Die Süßwasserfische Europas bis zum Ural und Kaspischen Meer. Ein Taschenbuch für Sport- und Berufsfischer, Biologen und Naturfreunde. Verlag Paul Parey, Hamburg – Berlin.
  • Lányi Gy. (1958): A szivárványos ökle [Rhodeus sericeus amarus (Bloch 1782.)]. Akvárium és Terrárium 3(3): 111–113.
  • Lelek A. (1987): The freshwater fishes of Europe. Volume 9. Threatened fishes of Europe. AULA-Verlag, Wiesbaden.
  • Lengyel Z. (2009): Magyar bucók (Zingel zingel) a kiskörei duzzasztó alvizén. Halászat 102(3): 106.
  • Lévai F. (1976): Tapasztalatok a balin szaporítása és ivadéknevelése terén. Halászat 22(1): 12–13.
  • Mihályi F. (1954): Revision der Süsswasserfische von Ungarn und der angrenzenden Gebieten in der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici (Series Nova) 5: 433–456.
  • Mika F. & Varga L. (1943–1944): A dunai galóca (Salmo hucho L.). Halászat 44(11): 86–88, 44(12): 94–95, 45(1): 8–9, 45(4): 35–36, 45(5): 45, 45(7): 62, 45(9): 76–77, 45(11): 85–86.
  • Мовчан Ю. В. (1988): Фауна Украины. Том 8. Рыбы. Выпуск 3. Вьюновые, сомовые, икталуровые, пресноводные угри, конгеровые, саргановые, трековые, колюшковые, игловые, гамбузиевые, сфиреновые, кефалевые, атериновые, ошибневые. Наукова Думка, Киев.
  • Мовчан Ю. В. & Смирнов А. И. (1981): Фауна Украіни. Том 8. Риби. Випуск 2. Коропові. Частина 1. Плітка, ялець, гольян, краснопірка, амур, білизна, верховка, лин, чебачок амурський, підуст, пічкур, марена. Наукова Думка, Київ.
  • Nalbant T. T. (1995): Fish of the Mureş (Maros) River: systematics and ecology. In: Hamar J. & Sárkány-Kiss A. (eds.): The Maros/Mureş River Valley. A study of the geography, hydrobiology and ecology of the river and its environment. Tisza Klub, Szolnok – Szeged – Tîrgu Mureş: 225–234. /Tiscia monograph series/
  • Nauwerck A., Mugidde R. & Ritterbusch B. (1990): Probefischungen mit Multimaschennetzen und Mageninhalttsuntersuchungen an Seelauben (Chalcalburnus chalcoides mento) im Mondsee. Österreichs Fischerei 43(7): 152–161.
  • Oţel V. (2007): Atlasul peştilor din Rezervaţia Biosferei Delta Dunǎrii. Centrul de Informare Tecnologicǎ Delta Dunǎrii, Tulcea.
  • Павлов П. Й. (1980): Фауна України. Том 8. Риби. Випуск 1. Личинкохордові (асцидії, апендикулярії), безчерепні (головохордові), хребетні (круглороті, хрящові риби, кісткові риби – осетрові, оселедцеві, анчоусові, лососеві, харіусові, щукові, умброві). Наукова Думка, Київ.
  • Пек Дь. & Тот Я. (1961): Краткое описание рыболовства на Венгерском участке р. Дуная. Бюллетень (Институт Гидробиологии Академии Наук Украинской ССР) 1: 20–24.
  • Pénzes B. & Tölg I. (1977): Halbiológia horgászoknak. Natura – MOHOSZ, Budapest.
  • Pénzes B. & Tölg I. (1980): A halak ösztönei és szokásai. Natura, [Budapest].
  • Perdices A., Doadrio I., Economidis P. S., Bohlen J. & Bănărescu P. (2003): Pleistocene effects on the European freshwater fish fauna: double origin of the cobitid genus Sabanejewia in the Danube basin (Osteichthyes: Cobitidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 26(2): 289–299.
  • Péter R. (1997): Sporthorgász – Toplista. Negyvenkét centis garda. Sporthorgász 6(7): 43.
  • Pintér K. (1973): Néhány szó a lápi pócról. Halászat 19(6): 181.
  • Pintér K. (1975): A garda (Pelecus cultratus L.). Halászat 21(4): [Melléklet] 096.
  • Pintér K. (1975): A petényi márna (Barbus meridionalis petényi Heckel). Halászat 21(3): [Melléklet] 082.
  • Pintér K. (1976): A balin (Aspius aspius L.). Halászat 22(1): [Melléklet] 072.
  • Pintér K. (1977): A vágó csík (Cobitis taenia L.). Halászat 23(1): [Melléklet] 109.
  • Pintér K. (1979): Az állas küsz (Chalcalburnus chalcoides Güld.). Halászat 25(4): [Melléklet] 088.
  • Pintér K. (1979): Bucófélék hazánk halfaunájában. Halászat 25(4): [Melléklet] 122–123.
  • Pintér K. (1980): A réti csík (Misgurnus fossilis L.). Halászat 26(2): [Melléklet] 108.
  • Pintér K. (1989): Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Povž M. (2011): Distribution and conservation status of the lampreys in Slovenia. Bulletin Lampetra 7: 84–91.
  • Povž M. & Ocvirk A. (1990): Breeding and restocking of Danubian Roach, Rutilus pigus virgo (Heckel). Journal of Fish Biology 37(Supplement A): 245–246.
  • Povž M. & Sket B. (1990): Naše sladkovodne ribe. Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana.
  • Rotarides M. (1937): Magyarország legérdekesebb akváriumi hala: a lápi póc. Az Akvárium 1(1): 2–4.
  • Russo D., Cistrone L. & Jones G. (2005): Spatial and temporal patterns of roost use by tree-dwelling Barbastelle Bats Barbastella barbastellus. Ecography 28(6): 769–776.
  • Russo D., Cistrone L., Jones G. & Mazzoleni S. (2004): Roost selection by Barbastelle Bats (Barbastella barbastellus, Chiroptera: Vespertilionidae) in beech woodlands of central Italy: consequences for conservation. Biological Conservation 117(1): 73–81.
  • Rydell J., Natuschke G., Theiler A. & Zingg P. E. (1996): Food habits of the Barbastelle Bat Barbastella barbastellus. Ecography 19(1): 62–66.
  • Sallai Z. (1999): Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. Halászat 92(2): 69–87.
  • Sallai Z. (2002): A Dráva–Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata. II. Fajlista, következtetések. Halászat 95(3): 119–140.
  • Sallai Z. (2006): A lápi póc (Umbra krameri Walbaum, 1782) magyarországi elterjedése élőhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban A Puszta 22: 113–172.
  • Sallai Z. (2008a): Leánykoncér (Rutilus pigus virgo) a Bodrogban. Halászat 101(4): 150.
  • Sallai Z. (2008b): Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és amurgéb (Perccottus glenii) a Hortobágy-Berettyóból. Halászat 101(4): 150–151.
  • Sallai Z. (2010): Kiemelt jelentőségű mocsári halfajok, a lápi póc (Umbra krameri) és a réticsík (Misgurnus fossilis) állományainak felmérése Zala megyében. A Puszta 24: 145–193.
  • Sallai Z. (2013a): Fiatal galócák (Hucho hucho) a Felső-Tiszáról. Halászat 106(1): 15.
  • Sallai Z. (2013b): Halványfoltú küllő Romanogobio vladykovi (Fang, 1943). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 67–74.
  • Sallai Z. (2013c): Leánykoncér Rutilus virgo (Heckel, 1852). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 59–66.
  • Sallai Z. (2013d): Réticsík Misgurnus fossilis (Linnaeus, 1758). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 75–85.
  • Sallai Z. & Györe K. (1997): A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület halfaunisztikai adatai. Halászat 90(1): 9–12.
  • Sallai Z. & Györe K. (1999): Az Őrség halfaunájáról. Halászatfejlesztés 22: 159–174.
  • Sallai Z. & Kontos T. (2006): Termetes galóca (Hucho hucho) a Felső-Tiszáról. Halászat 99(2): 64.
  • Sallai Z. & Monoki Á. (2012): Német bucók (Zingel streber) a Közép-Tiszáról. Halászat 105(2): 18.
  • Sallai Z. & Sallai M. (2012): Felpillantó küllők (Romanogobio uranoscopus) a Hernád magyar szakaszán. Halászat 105(4): 16.
  • Schiemer F., Jungwirth M. & Imhof G. (1994): Die Fische der Donau – Gefährdung und Schutz. Ökologische Bewertung der Umgestaltung der Donau. Styria Medien Service, Graz.
  • Sekulic N., Budakov L. & Brankovic D. (1998): Distribution of the European Mudminnow Umbra krameri (Umbridae) in Serbia. Italian Journal of Zoology 65(Suppl.): 381–382.
  • Щербуха А. Я. (1982): Фауна України. Том 8. Риби. Випуск 4. Окунеподібні (окуневидні, губаньовидні, драконовидні, собачковидні, піщанковидні, ліровидні, скумбрієвидні). Наукова Думка, Київ.
  • Zbinden S., Pilotto J.-D. & Durouvenoz V. (2004): Biologie, Gefährdung und Schutz der Groppe (Cottus gobio) in der Schweiz. Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft, Bern. /Mitteilungen zur Fischerei 77./
  • Sevcsik A. & Erős T. (2008): A revised catalogue of freshwater fishes of Hungary and the neighbouring countries in the Hungarian Natural History Museum (Pisces). Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 100: 331–383.
  • Sevcsik A. & Tóth B. (2006): Törpecsík (Sabanejewia aurata) a Duna gödi mellékágában. Halászat 99(3): 106.
  • Sierro A. & Arlettaz R. (1997): Barbastelle bats (Barbastella spp.) specialize in the predation of moths: implications for foraging tactics and conservation. Acta Oecologica 18(2): 91–106.
  • Smith C., Reichard M., Jurajda P. & Przybylski M. (2004): The reproductive ecology of the European Bitterling (Rhodeus sericeus). Journal of Zoology 262(2): 107–124.
  • Specziár A. & Vida A. (1995): Comparative study of Gymnocephalus cernuus (Linnaeus, 1758) and G. baloni Holcik & Hensel, 1974 (Pisces, Percidae). Miscellanea Zoologica Hungarica 10: 103–116.
  • Specziár A. & Vida A. (1996): A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) és a vágódurbincs (G. cernuus) élőhelye, tápláléka és növekedése a Dunában. Halászat 89(2): 86–92.
  • Sterbetz [I.] (1957a): Botoskölönte a pesti Dunában… Halászat 4(8): 156.
  • Sterbetz I. (1957b): Magyar bucó – német bucó. Halászat 4(5): 94.
  • Sterbetz [I.] (1958): Hol tanyázik a petényi márna?.. Halászat 5(3): 49.
  • Sterbetz I. (1959): Hogyan ívik a petényi márna? Halászat 6(3): 59.
  • Straszny Á. & Paulovits G. (2007): A garda (Pelecus cultratus L.) növekedésének vizsgálata a Balatonban. Hidrológiai Közlöny 87(6): 122–123.
  • Stündl L. (2009): Német bucó (Zingel streber) a Közép-Tiszából. Halászat 102(1): 20.
  • Селюнина З. В. (2003): Многолетний мониторинг динамики численности мышевидных грызунов Черноморского Заповедника. Вестник Зоологии 37(2): 23–30.
  • Szendőfi B. (2011): Fiatal német bucók (Zingel streber) a miskolci Sajó-híd alatt. Halászat 104(1): 10.
  • Szepesi Zs. & Harka Á. (2008): Magyar bucó (Zingel zingel) a Zagyvában. Halászat 101(2): 61.
  • Szepesi Zs. & Harka Á. (2011): A bolgár törpecsík (Sabanejewia bulgarica) állománynagysága, mobilitása és növekedése a Tarnában. Pisces Hungarici 5: 21–36.
  • Szepesi Zs. & Harka Á. (2012): Ötven év után ismét megjelent a selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a Zagyvában. Halászat 105(4): 15.
  • 344.
  • Szinetár M. (1999): A Rába-völgy élővilága Vas megyében. Csaba József Honismereti Egyesület, Körmend.
  • Szombath [L.] (1933): A németbucó (Aspro streber Cuv.). A Természet 29(1–2): 20.
  • Tóth J. (1991): Előkerülhet a vaskos csabak hazánkban! A Természet 42(5): 100.
  • Tölg L., Specziár A. & Bíró P. (1999): A ragadozó őn (Aspius aspius) állományának vizsgálata a Balatonon. Állattani Közlemények 82: 117–123.
  • Tusnádi Gy. (1962): The allometrical research of quantitative qualities of Rhodeus sericeus amarus (Bloch). Vertebrata Hungarica 4(1–2): 1–11.
  • Vásárhelyi I. (1944): Egy ritkának tartott hal a magyar faunában (Telestes agassizi Heck). Halászat 45(9): 75–76.
  • Vásárhelyi I. (1958a): Ismét terítéken a petényi márna… Halászat 5(5): 92.
  • Vásárhelyi I. (1958): Hol fordul elő – az állas küsz? Halászat 5(6): 110–111.
  • Vásárhelyi I. (1958): A lápi póc (Umbra canina Marsigli 1726.) újabb lelőhelyei. Akvárium és Terrárium 3(2): 71–73.
  • Vásárhelyi I. (1960): Adatok Magyarország halfaunájához. I. A Tisza halfaunája. Vertebrata Hungarica 2(1): 19–30.
  • Vásárhelyi I. (1961): Magyarország halai írásban és képekben. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete – Északmagyarországi Horgász Egyesület, Miskolc /Borsodi Szemle Könyvtára I./
  • Vida A. (1990): A Szigetköz és halai a változások tükrében II. Halászat 36(6): 178–179.
  • Vida A. (1993): Threatened fishes of the Szigetköz. Miscellanea Zoologica Hungarica 8: 25–34.
  • Vida A. (1994): Egy páratlan állat: az ingola. Süni és A Természet 1(3): 8–10.
  • Vida A. (1997): Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces). Savaria 24(2): 97–114.
  • Vida A. (2005): Halak. Pisces. In: Ujhelyi P. (szerk.): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence állatai. Kossuth Kiadó, Budapest: 149–188.
  • Vida A. & Farkas B. (1992): A botos kölönte (Cottus gobio L.) fennmaradt hazai populációjáról és akváriumi szaporodásáról. Természetvédelmi Közlemények 2: 91–94.
  • Vizslán T. (2010): Vágócsík (Cobitis elongatoides) a Szinva-patakban. Calandrella 13: 205.
  • Wanzenböck J. (1992): Wiederentdeckung des Europäischen Hundsfisches, Umbra krameri Walbaum 1792, in Österreich. Österreichs Fischerei 45(10): 228–229.
  • Wanzenböck J., Kovacek H. & Herzig-Straschil B. (1989): Zum Vorkommen der Gründlinge (Gattung: Gobio; Cyprinidae) im Österreichischen Donauraum. Österreichs Fischerei 42(5–6): 118–128.
  • Wallner W. (1953): Barbus petenyi Heck, der Semling in Niederösterreich. Allgemeine Fischereizeitung 10: 221.

 

Kétéltűek irodalomjegyzéke

  • Agasyan A., Avisi A., Tuniyev B., Crnobrnja Isailovic J., Lymberakis P., Andrén C., Cogalniceanu D., Wilkinson J., Ananjeva N., Üzüm N., Orlov N., Podloucky R., Tuniyev S. & Kaya U. (2009): Bombina bombina. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/2865/0
  • AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: AmphibiaWeb. Available: http://amphibiaweb.org/. (Accessed: Mar 12, 2010).
  • Arnold, E. N. & Burton, J. A. 1978. Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. Collins, London.
  • Arnold, E. N. & Burton, J. A. 1983.Pareys Reptilien- und Amphibienführer Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
  • Arnold, N. & Ovenden, D. 2002. Collins Field Guide – Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. Harpercollins Publishers, London.
  • Arntzen J. W. (1978): Some hypotheses on postglacial migrations of the Fire-bellied Toad, Bombina bombina (Linnaeus) and the Yellow-bellied Toad, Bombina variegata (Linnaeus). Journal of Biogeography 5(4): 339–345.
  • Arntzen J. W. (1996): Parameters of ecology and scale integrate the gradient and mosaic models of hybrid zone structure in Bombina toads and Triturus newts. Israel Journal of Zoology 42(2): 111–119.
  • Arntzen J. W. (2003): Triturus cristatus Superspezies Kammolch-Artenkreis. In: Grossenbacher K. & Thiesmeier B. (Hrsg.): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 4/IIA. Schwanzlurche (Urodela) II. AULA-Verlag, Wiebelsheim: 421–514.
  • Arntzen J. W., Bugter R. J. F., Cogălniceanu D. & Wallis G. P. (1997): The distribution and conservation status of the Danube Crested Newt, Triturus dobrogicus. Amphibia-Reptilia 18(2): 133–142.
  • Arntzen J. W., EspregueiraThemudo G. & Wielstra B. (2007): The phylogeny of Crested Newts (Triturus cristatus superspecies): nuclear and mitochondrial genetic characters suggest a hard polytomy, in line with the paleogeography of the centre of origin. Contributions to Zoology 76(4): 261–278.
  • Arntzen J. W., Kuzmin S., Jehle R., Beebee T., Tarkhnishvili D., Ishchenko V., Ananjeva N., Orlov N., Tuniyev B., Denoël M., Nyström P., Anthony B., Schmidt B. & Ogrodowczyk A. (2009): Triturus cristatus. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/22212/0
  • Arntzen J. W., Kuzmin S., Jehle R., Denoël M., Anthony B., Miaud C., Babik W., Vogrin M., Tarkhnishvili D., Ishchenko V., Ananjeva N., Orlov N., Tuniyev B., Cogalniceanu D., Kovács T. & Kiss I. (2009): Triturus dobrogicus. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/22216/0
  • Beebee, T & Griffiths, R. 2000. The New Naturalist: Amphibians and reptiles- a natural history of the British herpetofauna. Harper Collins Publishers, London.
  • Bohlen J. (1991): Beobachtungen zu Verbreitung, Biologie und Gefährdung des Europäischen Hundsfisches Umbra krameri Walbaum, 1792 (Pisces, Umbridae). Österreichs Fischerei 44(11–12): 286–290.
  • Böhme, W. (ed.) (1981) Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 1. Echsen (Sauria) I. Wiesbaden, Aula; 520 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1986): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Bd. 2 / II Echsen III. (Podarcis). Aula; 344 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1993. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 3/I: Schlangen (Serpentes) I: Typhlopidae, Boidae, Colubridae 1: Colubrinae. Aula; 479 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1999. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 3/IIA: Schlangen (Serpentes) II: Colubridae. Aula; 815 pp.
  • Böhme, W. (ed.)(1984): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 2/I., Echsen II (Lacerta). Aula, 416 pp.
  • Bucci-Innocenti S., Ragghianti M., & Mancino G. (1983): Investigations of kariology and hybrids in Triturus boscai and T. vittatus, with a reinterpretation of the species groups within Triturus (Caudata: Salamandridae). Copeia 1983 (3): 662–672.
  • Cabela, A., Grillitsch, H. & Tiedemann, F. 2001. Atlas zur Verbreitung und Ökologie der Amphibien und Reptilien in Österreich: Auswertung der Herpetofaunistischen Datenbank der Herpetologischen Sammlung des Naturhistorischen Museums in Wien. Wien (Umweltbundesamt), 880 S ISBN 3-85457-586-6.
  • Cogălniceanu D. & Miaud C. (2002): Age, survival and growth in Triturus dobrogicus (Amphibia, Urodela) from the lower Danube floodplain. International Association for Danube Research 34: 777–783.
  • Cogălniceau D. (1996): Distribution and status of the Yellow-bellied Toad (Bombina v. variegata) in Romania. Naturschutzreport 11(1): 225–230.
  • Culling M. A., Janko K., Boroń A., Vasiľev V. P., Côté I. M. & Hewitt G. M. (2006): European colonization by the Spined Loach (Cobitis taenia) from Ponto-Caspian refugia based on mitochondrial DNA variation. Molecular Ecology 15(1): 173–190.
  • Dely O. Gy. (1967): Kétéltűek – Amphibia. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XX. kötet 3 füzet/
  • Diesener, G., Reichholf, J. 1997. Kétéltűek és hüllők. Magyar Könyvklub; 287 pp.
  • Edgar P. & Bird D. R. (2006): Action plan for the conservation of the Crested Newt Triturus cristatus species complex in Europe. Council of Europe, Strasbourg.
  • Engelmann, W-E., Fritzsche, J., Günther, R. & Obst, F. J. 1985. Lurche und Kriechtiere Europas. Neumann Verlag, Leipzig.
  • English Nature (2001): Great Crested Newt mitigation guidelines. The Creative Company, Peterborough.
  • Erspamer V., Falconieri Erspamer G., Inselvini M. & Negri L. (1972): Occurrence of bombesin and alytesin in extracts of the skin of three European discoglossid frogs and pharmacological actions of bombesin on extravascular smooth muscle. British Journal of Pharmacology 45(2): 333–348.
  • Fritz U. (ed) (2001): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Band 3/IIIA: Schildkröten (Testudines) I: Land- und Sumpfschildkröten. Aula; 400 pp.
  • Gál J. T., Szabó K. & Vörös J. (2012): Kitridiomikózis vizsgálata egy magas-bakonyi vizes élőhely kétéltűközösségén. Állattani Közlemények 97(1): 47–59.
  • Gasc, J. P., Cabela, A., Crnobrnja-Isailovic, J., Dolmen, D., Grossenbacher, K., Haffner, P., Lescure, J., Martens, H., Martinez Rica, J. P., Maurin, H., Oliveira, M. E., Sofianidou, T. S., Vaith, M., & Zuiderwijk, A. 1997. Atlas of Amphibians and Reptiles in Europe. Societas Europaea Herpetologica and Muséum National d’Histoire Naturelle, Paris.
  • Gollmann G. (1987): Bombina bombina and Bombina variegata in the Mátra mountains (Hungary): New data on distribution and hybridization (Amphibia, Anura, Discoglossidae). Amphibia-Reptilia 8(3): 213–224.
  • Gollmann G., Roth P. & Hödl W. (1988): Hybridization between the Fire-bellied Toads Bombina bombina and Bombina variegata in the karst regions of Slovakia and Hungary: morphological and allozyme evidence. Journal of Evolutionary Biology 1(1): 3–14.
  • Green DM 2003. The ecology of extinction: population fluctuation and decline in amphibians. Biological Conservation, 111: 331-343.
  • Griffiths, R. A. 1996. Newts and salamanders of Europe. T. & A. D. Poyser, London.
  • Grossenbacher, K. & Thiesmeier, B. Eds. 1999. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche I, Aula, Wiebelsheim; pp. 1-205.
  • Grossenbacher, K. (ed.) 2008. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 5/II Froschlurche II. Aula; 420 pp.
  • Grossenbacher, K. (Hrsg.) 2008. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 5/II, Froschlurche (Anura) II 504 S., 4 Farbtafeln, div. SW-Grafiken, Aula Verlag.
  • GUBÁNYI A.(2010): A Szigetköz kétéltűfaunájának monitorozása. In: A Szigetköz állattani értékei, Magyar Természettudományi Múzeum, Editors: Gubányi A, Mészáros F., pp.129-136.
  • Gubányi A., Vörös J., Kiss I., Dankovics R., Babocsay G., Kovács T., Molnár P. & Somlai T. (2010): Az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), a dunai tarajosgőte (T. dobrogicus) és a vöröshasú unka (Bombina bombina) magyarországi elterjedésének elemzése. Állattani Közlemények 95(2): 253–279.
  • Günther, R. (Hrsg) 1996. Die Amphibien und Reptilien Deutschlands. Gustav Fischer Verlag, Jena.
  • Harmos K. (2013a): Dunai tarajosgőte Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 87–109.
  • Harmos K. (2013b): Vöröshasú unka Bombina bombina (Linnaeus, 1761). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 111–132.
  • Hartel T. (2008): Movement activity in a Bombina variegata population from a deciduous forested landscape. North-Western Journal of Zoology 4(1): 79–90.
  • Jakab T. & Harka Á. (2007): A tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) újabb észlelése a Tiszában. Halászat 100(3): 138.
  • Janisch M. & Breznay L. 1976. Kígyók, békák. Búvár Zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest.
  • Janko K., Culling M. A., Ráb P. & Kotlík P. (2005): Ice age cloning – comparison of the Quaternary evolutionary histories of sexual and clonal forms of Spiny Loaches (Cobitis; Teleostei) using the analysis of mitochondrial DNA variation. Molecular Ecology 14(10): 2991–3004.
  • Jehle R., Thiesmeier B. & Foster J. (2011): The Crested Newt. A dwindling pond-dweller. Laurenti Verlag, Bielefeld.
  • Joger U. & Stümpel, N. (eds) 2005. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 3/IIB: Schlangen (Serpentes) III: Viperidae. Aula; 420 pp.
  • Juhász R. (2007): Mocsári teknős (Emys orbicularis) felmérés a Dinnyési-Fertő-tónál. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Debrecen.
  • Juhász, L. 2009. Hazánk kétéltűi és hüllői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Kautman J. & Zavadil V. (2001): Distribution of Triturus cristatus group in the Slovak Republik. Rana (Sonderheft 4): 29–40.
  • KOVÁCS, T. & TÖRÖK, J. (1992): Nyolc kétéltű faj táplálék-összetétele a Kis-Balaton Természetvédelmi Területen. Állattani Közlemények 78: 47-53.
  • KOVÁCS, T. (1996): Kétéltű monitoring a Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet területén. 2. Kis-Balaton Ankét konferencia kötet: 483-491, Keszthely.
  • Kuzmin S., Denoël M., Anthony B., Andreone F., Schmidt B., Ogrodowczyk A., Ogielska M., Vogrin M., Cogalniceanu M., Kovács T., Kiss I., Puky M., Vörös J., Tarkhnishvili D. & Ananjeva N. (2009): Bombina variegata. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/54451/0
  • Langton T., Beckett C. & Foster J. (2001): Great Crested Newt conservation handbook. Froglife, Halesworth.
  • Litvinchuk S. N. & Borkin L. J. (2000): Intraspecific taxonomy and nomenclature of the Danube Crested Newt, Triturus dobrogicus. Amphibia-Reptilia 21(4): 419–430.
  • Litvinchuk S. N., Rosanov J. M. & Borkin L. J. (1997): A contact zone between the newts Triturus cristatus and Triturus dobrogicus in the Ukrainian Transcarpathians: distribution and genome size variation. In: Böhme W., Bischoff W. & Ziegler T. (eds.): Herpetologia Bonnensis. Proceedings of the 8th Ordinary General Meeting of the Societas Europaea Herpetologica. 23–27 August 1995. Bonn, Germany. SEH, Bonn: 229–235.
  • Méhely L. (1891): A magyar fauna Bombinatorjai és egy új Triton (Molge) faj hazánkból. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 24(9): 553–574.
  • Næsborg R. R. (ed.) (2011): Managing Bombina bombina in the Baltic region. Best practice guidelines. Experiences from the LIFE-nature project ’Management of Firebellied Toads in the Baltic Region’ LIFE04nat/DE/000028. Amphi Consult – Stiftung Naturschutz Schleswig-Holsten, Odense.
  • Nečas, P., Modrý, D. & Zavadil, V. 1997. Czech recent and fossil amphibians and reptiles – An atlas and field guide. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Nöllert, A. & Nöllert, C. 1992. Die Amphibien Europas: Bestimmung – Gefährdung – Schutz, Franckh-Kosmos Verlag, Stuttgart.
  • Országh M. 1979. Mindent lehet, de krokodilt – azt nem. Natura, Budapest. (Figyelem! A hazai kétéltű- és hüllőfajok nem tarthatók fogságban. Az itt feltüntetett forrás értékes információtartalma miatt szerepel a listában.)
  • Péchy T. & Haraszthy L. 1997. Magyarország kétéltűi és hüllői. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
  • Pénzes B. 1972/1983. Terrárium – Kétéltűek, hüllők, és kisemlősök elhelyezése, gondozása a lakásban. Natura, Budapest. (Figyelem! A hazai kétéltű- és hüllőfajok nem tarthatók fogságban. Az itt feltüntetett forrás értékes információtartalma miatt szerepel a listában.)
  • Phelps, T. 2010. Old World vipers – A natural history of the Asemiopinae and Viperinae. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Puky M., Fodor A., Molnár Á., Hámori M., Tinya F., Fodor A., Molnár P., Hajdu Á. & Jónás Sz. (2004): Az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex Laurenti, 1768) előfordulása, jellemzői és védelme Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 11: 399–409.
  • Puky M., Schád P. & Szövényi G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.
  • Puky M., Schád P. & Szövényi G. 2005. Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.
  • Rannap R. & Briggs L. (2006): The caracteristics of Great Crested Newt Triturus cristatus’ breeding ponds. Project report. „Protection of Triturus cristatus in the Eastern Baltic region”. LIFE2004NAT/EE/000070. Tallinn.
  • Romano A., Arntzen J. W., Denoël M., Jehle R., Andreone F., Anthony B., Schmidt B., Babik W., Schabetsberger R., Vogrin M., Puky M., Lymberakis P., Crnobrnja Isailovic J., Ajtic R. & Corti C. (2009): Triturus carnifex. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/59474/0
  • Romano A., Salvidio S., Palozzi R. & Sbordoni V. (2012): Diet of the newt, Triturus carnifex (Laurenti, 1768), in the flooded karst sinkhole Pozzo del Merro, central Italy. Journal of Cave and Karst Studies 74(3): 271–277.
  • Schmidt E. 1977. Kígyókról, békákról. Natura, Budapest.
  • Sos T. (2007): Thermoconformity even in hot small temporary water bodies: a case study in Yellow-bellied Toad (Bombina v. variegata). Herpetologica Romanica 1: 1–11.
  • Speybroeck, J., Beukema, W. & Crochet, P-A. 2010. A tentative species list of the European herpetofauna (Amphibia and Reptilia) – an update. Zootaxa, 2492: 1-27.
  • Szabó I. (1959): Contributions à la répartition de Sonneur aux pleds épais (Bombina variegata Linné) en Hongrie. Vertebrata Hungarica 1(2): 161–169.
  • Szabó I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához. Vertebrata Hungarica 2(2): 199–216.
  • Szitta T. (2002): Állatvilág II. Gerincesek. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger: 281–291.
  • Sztatecsny M. & Glaser F. (2011): From the eastern lowlands to the western mountains: first records of the chytrid fungus Batrachochytrium dendrobatidis in wild amphibian populations from Austria. The Herpetological Journal 21(1): 87–90.
  • Szymura J. M. (1993): Analysis of hybrid zones with Bombina. In: Harrison R. G. (ed.): Hybrid zones and the evolutionary process. Oxford University Press, Oxford – New York: 261–289.
  • Tartally A., Szövényi G., Molnár P. & Puky M. (2001): Az alpesi tarajos gőte Triturus carnifex (Laurenti, 1768) előfordulása Magyarországon. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 309–314.
  • Telcean I. C. & Cupşa D. (2011): The occurrence of Carpathian Brook Lamprey Eudontomyzon danfordi Regan 1911 (Petromyzontes, Petromyzontidae) in the upper Tisa tributaries from northern Romania. Pisces Hungarici 5: 123–128.
  • Terofal F. (1997): Édesvízi halak. Magyar Könyvklub, Budapest. /Természetkalauz/
  • Thiesmeier, B. & Grossenbacher, K. (eds.) 2003. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche IIA, Aula, Wiebelsheim; pp. 206-758.
  • Thiesmeier, B. & Grossenbacher, K. (eds.) 2004. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche IIB, Aula, Wiebelsheim; pp. 759-1149.
  • Valakos, E. D., Pafilis, P., Sotiropoulos, K., Lymberakis, P., Maragou, P. & Foufopoulos, J. 2008. The amphibians and reptiles of Greece. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Vidéki R. & Máté A. (2007): A rákosi vipera által preferált gyepek szerkezetének monitorozó jellegű vizsgálata. In: Halpern B. (szerk.): A rákosi vipera védelme. Tanulmánygűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 125–142. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 3./
  • Vörös J. & Arntzen J. W. (2010): Weak population structuring in the Danube Crested Newt, Triturus dobrogicus, inferred from allozymes. Amphibia-Reptilia 31(3): 339–346.
  • Vörös J. & Major Á. (2007): Kétéltű-populációk földrajzi szerkezete a Kárpát-medencében. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 269–282.
  • Vörös J. (2002): Az Őrség unkaállományának (Bombina spp.) vizsgálata. Praenorica 6: 181–186.
  • Vörös J. (2008): A vöröshasú unka (Bombina bombina Linnaeus, 1761) és a sárgahasú unka (Bombina variegata Linnaeus, 1758) elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 14: 45–59.
  • Vörös J., Alcobendas M., Martínez-Solano I. & García-París M. (2006): Evolution of Bombina bombina and Bombina variegata (Anura: Discoglossidae) in the Carpathian Basin: a history of repeated mt-DNA introgression across species. Molecular Phylogenetics and Evolution 38(3): 705–718.

 

Hüllők irodalomjegyzéke

  • Aleksić, I & Ljubisavljević, K. (2001): Reproductive cycle in the common wall lizard (Podarcis muralis) from Belgrade. Archives of Biological Sciences, Belgrade 53: 73–81.
  • Amo, L., López, P. & Martín, J. (2004): Multiple perdators and conflicting refuge use in the wall lizard, Podarcis muralis. Annales Zoologici Fennici 41: 671–679.
  • AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: AmphibiaWeb. Available: http://amphibiaweb.org/. (Accessed: Mar 12, 2010).
  • Antal Zs., Juhász L. (2010): Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről. Állattani Közlemények. 95(2) pp.: 327–332.
  • Antal, Zs., Juhász, L. (2010): Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről. Állattani Közlemények 95: 327–332.
  • Arnold, E. N. & Burton, J. A. 1978. Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. Collins, London.
  • Arnold, E. N. & Burton, J. A. 1983.Pareys Reptilien- und Amphibienführer Europas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
  • Arnold, E. N. (2000): The gender of Podarcis and the virtue of stability, a reply to W. Böhme. Bonner Zoologische Beiträge 49: 71–74.
  • Arnold, E. N. (2004): A field guide to the Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. – Collins, London, 288 pp.
  • Arnold, N. & Ovenden, D. 2002. Collins Field Guide – Reptiles and Amphibians of Britain and Europe. Harpercollins Publishers, London.
  • Arrayago, M-J., Bea, A. & Heulin, B. (1996): Hybridization experiment between oviparous and viviparous strains of Lacerta vivipara: a new insight into the evolution of viviparity in reptiles. Herpetologica 52 (3): 333–342.
  • Arribas, O. J. (2009): Morphological variability of the Cantabro-Pyrenean populations of Zootoca vivipara (JACQUIN, 1787) with description of a new subspecies. Herpetozoa 21 (3/4): 123–146.
  • Babocsay, G (2013): 2013. évi jelentés a kardoskúti Fehér-tó és az azt ölelő szikes területek (Körös-Maros Nemzeti Park) kétéltű- és hüllőfaunájának a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében végzett monitorozásáról. Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas.
  • Babocsay, G (2013): 2013. évi jelentés a kardoskúti Fehér-tó és az azt ölelő szikes területek (Körös-Maros Nemzeti Park) kétéltű- és hüllőfaunájának a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében végzett monitorozásáról. Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas.
  • Babocsay, G. & Vági, B. (2013): Civil efforts to conserve the Caspian whip snake (Dolichophis caspius) in the shadow of Budapest. In: Programme & Abstracts, 17th European Congress of Herpetology, Veszprém, Hungary, 22-27 August 2013; p. 41.
  • Babocsay, G. (1991): Comparison of three lacertid lizard populations (Lacerta viridis, L. agilis and Podarcis taurica). In: Korsós, Z., & Kiss, I. (Eds): Abstracts of the 6th Ordinary General Meeting of the Societas Europaea Herpetologica, 19-23 August 1991; p.11.
  • Babocsay, G. (1994): A zöld gyík (Lacerta viridis), a fürge gyík (Lacerta agilis) és a homoki gyík (Podarcis taurica) niche szegregációjának vizsgálata homokpusztagyepen. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar.
  • Babocsay, G. (2013): Misidentification of a snake responsible for an erroneous locality for Dolichophis caspius (Ophidia: Colubridae) in Hungary – a case resolved. Folia historico-naturalia Musei Matraensis 37: 123–125.
  • Barboult, R. & Mou Y. P. (1988): Population dynamics of the common wall lizard, Podarcis muralis, in Southwestern France. Herpetologica 44: 38–47.
  • Beebee, T & Griffiths, R. 2000. The New Naturalist: Amphibians and reptiles- a natural history of the British herpetofauna. Harper Collins Publishers, London.
  • Bellaagh, M. & Bakó, B. (2004): A haragos sikló (Coluber caspius) védelmi terve Magyarországon. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 29 pp.
  • Bellaagh, M. & Korsós, Z. (2007): Exploration of the endangering factors of the newly discovered Caspian Whipsnake populations in Hungary. In: Fauna Pannonica Symposium on Conservation and Genesis of the Fauna of the Carpathian Basin. HNHM, Book of Abstracts; p. 13.
  • Bellaagh, M., Báldi, A. & Korsós, Z. (2007a): Élőhely-preferencia vizsgálatok a magyarországi haragossikló-állományokon. Természetvédelmi Közlemények 13: 431–438.
  • Bellaagh, M., Korsós, Z. & Szelényi, G. (2007b): A fokozottan védett haragos sikló (Hierophis caspius) új, Duna menti lelőhelyei Magyarországon. Állattani Közlemények 91: 139–144.
  • Bellaagh, M., Korsós, Z. & Szelényi, G. (2008): New occurrences of the Caspian Whipsnake Dolichophis caspius (Reptilia: Serpentes: Colubridae) along the River Danube in Hungary Acta Zoologica Bulgarica 60: 213–217.
  • Bellaagh, M., Lazányi, E. & Korsós Z. (2010): Calculation of fluctuating asymmetry of the biggest caspian whipsnake population in Hungary compared to a common snake species. Biologia, (Section Zoology, Bratislava) 65: 1-5.
  • Blanke, I., Borgula, A. & Brandt, Th. 2008. Verbreitung, Ökologie und Schutz der Ringelnatter (Natrix natrix Linnaeus, 1758). Mertensiella , 17: 304 pp.
  • Bowles, F. D. 1995. Observations on the distribution of the common lizard (Lacerta vivipara) in Scotland. British Herpetological Society Bulletin (54): 32–33.
  • Böhme, W. & Köhler, J. (2005): Do endings of adjective flectible species names affect stability? A final note on the gender of Podarcis Wagler, 1830 (Reptilia, Lacertidae). Bonner zoologische Beiträge 53: 291–293.
  • Böhme, W. (1997): A note on the gender of the genus Podarcis (Sauria: Lacertidae). Bonner Zoologische Beiträge 47: 187–188.
  • Böhme, W. (1998): Podarcis siculus, -a, -um? – Entgegnung auf eine Entgegnung. Die Eidechse 8: 101–102.
  • Böhme, W. (ed.) (1981) Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 1. Echsen (Sauria) I. Wiesbaden, Aula; 520 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1986): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Bd. 2 / II Echsen III. (Podarcis). Aula; 344 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1993. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 3/I: Schlangen (Serpentes) I: Typhlopidae, Boidae, Colubridae 1: Colubrinae. Aula; 479 pp.
  • Böhme, W. (ed.) 1999. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 3/IIA: Schlangen (Serpentes) II: Colubridae. Aula; 815 pp.
  • Böhme, W. (ed.)(1984): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 2/I., Echsen II (Lacerta). Aula, 416 pp.
  • Bruner, E. & Costantini, D. (2007): Head morphological variation in Podarcis muralis and Podarcis sicula: a landmark-based approach. Amphibia-Reptilia 28: 566–573.
  • Bruner, E. & Costantini, D. (2009): Head morphology and degree of variation in Lacerta bilineata, Podarcis muralis and Podarcis sicula. International Journal of Morphology 27: 667–676.
  • Cabela, A., Grillitsch, H. & Tiedemann, F. 2001. Atlas zur Verbreitung und Ökologie der Amphibien und Reptilien in Österreich: Auswertung der Herpetofaunistischen Datenbank der Herpetologischen Sammlung des Naturhistorischen Museums in Wien. Wien (Umweltbundesamt), 880 S ISBN 3-85457-586-6.
  • Capula, M. & Corti, C. (2010): Genetic variability in mainland and insular populations of Podarcis muralis (Reptilia: Lacertidae). Bonn zoological Bulletin 57: 189–196.
  • Casey, F. (2011): A study of a translocated population of Anguis fragilis in Cornwall, UK. – The Plymouth Student Scientist 4: 181–221.
  • Cornetti, L., Belluardo, F. Ghielmi, S., Giovine, G., Ficetola, G. F., Bertorelle, G., Vernesi, C. & Hauffe, H. C. (2015): Reproductive isolation between oviparous and viviparous lineages of the Eurasian common lizard Zootoca vivipara in a contact zone. Biological Journal of the Linnean Society, doi: 10.1111/bij.12478.
  • Covaciu-Marcov, S.D., Cicort-Lucaciu, A.S., Ferenţi, S. & David, A. (2008): The distribution of lowland Zootoca vivipara populations in North-Western Romania. North-Western Journal of Zoology 4 (1): 072–078.
  • Crnobrnja Isailovic, J. & Aleksic, I. (2004): Clutch size in two Central Balkans populations of European common lizard Lacerta vivipara. Biota 5 (1-2), 5–10.
  • Dankovics R., Halpern B., Pellinger A., Péchy T., Somlai T., Sós E., Szövényi G. & Takács G. (2004): Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • David, P. & Vogel, G. 2010. Venomous snakes of Europe, Northern, Central and Western Asia. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • de Bont, R. G., van Gelder, J. J. & Olders, J. H. J. (1986): Thermal ecology of the Smooth Snake, Coronella austriaca Laurenti, during spring. Oecologica 69: 72–78.
  • Dékány B. Kövér Sz. & Babocsay G. (2015): A fali gyík (Podarcis muralis) városi elterjedését és állományszerkezetét befolyásoló tényezők vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények (In press).
  • Dely, O. Gy. (1981): Über die morphologische Variation der Zentral-Osteuropäischen Bergeidechse (Lacerta vivipara Jacquin). Vertebrata Hungarica 20: 5-54
  • Dely, O. Gy. (1997): A csíkos vagy ugró sikló (Coluber caspius Gmelin, 1789) magyarországi előfordulásáról. Állattani Közlemények 82: 39–46
  • Dely, O., G. (1981): Anguis fragilis Linnaeus 1758 – Blindschleiche. In: Böhme, W. (ed.): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas. Band 1. Echsen (Sauria) I.; Akademische Verlagsgesellschaft, Wiesbaden, pp. 241–258.
  • Dely, O., Gy. (1983): Hüllők – Reptilia. – Magyarország Állatvilága XX. kötet 4. füzet, Fauna Hungariae 130.; Akadémiai Kiadó, Budapest, 120 pp.
  • Dely, O., Gy. (1983): Hüllők – Reptilia. – Magyarország Állatvilága XX. kötet 4. füzet, Fauna Hungariae 130.; Akadémiai Kiadó, Budapest, 120 pp.
  • Dely,O.G. & Böhme,W. 1984. Lacerta vivipara – Waldeidechse. In: Böhme,W. (ed.), Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Band 2/I., Echsen II (Lacerta). Aula-Verlag Wiesbaden, pp. 362–393.
  • Diesener, G., Reichholf, J. 1997. Kétéltűek és hüllők. Magyar Könyvklub; 287 pp.
  • Drobenkov S.M. 2014. Distribution, ecological traits and conservation of the Smooth Snake (Coronella austriaca) in Belarus. Acta Biologica Universitatis Daugavpiliensis 14: 21–27.
  • Edgar P. & Bird D. R. (2005): Action plan for the conservation of the Meadow Viper (Vipera ursinii) in Europe. Council of Europe, Strasbourg.
  • Edgar, P. & Bird, D. R. (2006): Action Plan for the Conservation of the Aesculapian Snake (Zamenis longissimus) in Europe. Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats, 26th meeting; Strasbourg, 27-30 November 2006, 23 pp.
  • Edgar, P. & Bird, D. R. (2006): Action plan for the conservation of the Sand Lizard (Lacerta agilis) in Northwest Europe. T-PVS/Inf (2006) 18.
  • Engelmann, W-E., Fritzsche, J., Günther, R. & Obst, F. J. 1985. Lurche und Kriechtiere Europas. Neumann Verlag, Leipzig.
  • Farren, A., Prodöhl, P. A., Laming, P., & Reid, N. (2010): Distribution of the common lizard (Zootoca vivipara) and landscape favourability for the species in Northern Ireland. Amphibia-Reptilia 31: 387–394.
  • Ferchaud A.-L., Ursenbacher S., Cheylan M., Luiselli L., Jelić D., Halpern B., Major Á., Kotenko T., Keyan N., Behrooz R., Crnobrnja-Isailović J., Tomović L., Ghira I., Ioannidis Y., Arnal V. & Montgelard C. (2012): Phylogeography of the Vipera ursinii complex (Viperidae): mitochondrial markers reveal an east–west disjunction in the Palaearctic region. Journal of Biogeography 39(10): 1836–1847.
  • Filippi, E., Capula, M., Luiselli, L. & Agrimi, U. (1996): The prey spectrum of Natrix natrix (Linnaeus, 1758) and Natrix tessellata (Laurenti, 1768) in sympatric populations (Squamata: Serpentes: Colubridae). Herpetozoa 8: 155–164.
  • Fitzinger, L. (1824): Ueber den Ablepharus pannonicus, eine neue Eidechse aus Hungarn. Verhand-lungen der Gesellschaft Naturforschender Freunde zu Berlin 1: 297–302.
  • Fritz U. (ed) (2001): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Band 3/IIIA: Schildkröten (Testudines) I: Land- und Sumpfschildkröten. Aula; 400 pp.
  • Gasc, J. P., Cabela, A., Crnobrnja-Isailovic, J., Dolmen, D., Grossenbacher, K., Haffner, P., Lescure, J., Martens, H., Martinez Rica, J. P., Maurin, H., Oliveira, M. E., Sofianidou, T. S., Vaith, M., & Zuiderwijk, A. 1997. Atlas of Amphibians and Reptiles in Europe. Societas Europaea Herpetologica and Muséum National d’Histoire Naturelle, Paris.
  • Gassert, F., Schulte, U., Husemann, M., Werner, U., Rödder, D., Hochkrich, A., Engel, E., Meyer, J. & Habel, J. C. (2013): From southern refugia to northern range margin: genetic population structure of the common wall lizard, Podarcis muralis. Journal of Biogeography, 2013: 1–15.
  • Gent, A. H. & Spellerberg, I. F. 1993. Movement rates of Smooth Snake Coronella austriaca: A radio-telemetric study. Herpetological Journal 3: 140–146.
  • Gent, A., H. & Gibson S., D. (eds.) (1998): Herpetofauna workers’ manual. – Peterborough, Joint Nature Conservation Committee, 146 pp.
  • Goddard, P. (1984). Morphology, growth, food habits and population characteristics of the Smooth Snake Coronella austriaca in southern Britain. Journal of Zoology, London, 204: 241–257.
  • Grossenbacher, K. & Thiesmeier, B. Eds. 1999. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche I, Aula, Wiebelsheim; pp. 1-205.
  • Grossenbacher, K. (ed.) 2008. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 5/II Froschlurche II. Aula; 420 pp.
  • Grossenbacher, K. (Hrsg.) 2008. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 5/II, Froschlurche (Anura) II 504 S., 4 Farbtafeln, div. SW-Grafiken, Aula Verlag.
  • Gruber, U. 1989. Die Schlangen Europas und rund ums Mittelmeer. Franckh’sche Verlagshandlung, Stuttgart.
  • Gruber, U. 2009. Die Schlangen Europas – Alle Arten Europas und des Mittelmeerraums. Franckh-Kosmos Verlags, Stuttgart.
  • Gruschwitz, M., Kornacker, P.M., Podlouky, R., Völkl, W., Fritz, K. & Waitzmann, M. (1993): Verbreitung, Ökologie und Schutz der Schlangen Deutschlands und angrenzender Gebiete. Mertensiella 3: 432 pp.
  • Guillaume, C.P., Heulin, B., Pavlinov, I. Ya., Semenov, D. V., Bea, A., Vogrin, N. & Y. Surget-Groba (2006): Morphological variations in the common lizard, Lacerta (Zootoca) vivipara. Russian Journal of Herpetology 13 (1): 1–10.
  • Gurget-Groba, Y., Heulin, B., Guillaume, C-P., Puky, M., Semenov, D., Orlova, V., Kupriyanova, L., Ghira, I. & Smajda, B. (2006): Multiple origins of viviparity, or reversal from viviparity to oviparity? The European common lizard (Zootoca vivipara, Lacertidae) and the evolution of parity. Biological Journal of the Linnean Society 87: 1–11.
  • Gurget-Groba, Y., Heulin, B., Guillaume, C-P., Thorpe, R. S., Kupriyanova, L., Vogrin, N., Maslak, R., Mazzotti, S., Venczel, M., Ghira, I., Odierna, G., Leontyeva, O., Monney, J. C. & Smith, N. (2001): Intraspecific Phylogeography of Lacerta vivipara and the Evolution of Viviparity. Molecular Phylogenetics and Evolution 18 (3): 449–459.
  • Günther, R. (Hrsg) 1996. Die Amphibien und Reptilien Deutschlands. Gustav Fischer Verlag, Jena.
  • Gvoždík, V., Jandzik, D., Lymberakis, P., Jablonski, D. & Moravec, J. (2010): Slow worm, Anguis fragilis (Reptilia: Anguidae) as a species complex: Genetic structure reveals deep divergences. – Molecular Phylogenetics and Evolution 55: 460–472.
  • Halpern B., Major Á., Péchy T., Marinov E. M. & Kiss J. B. (2007a): Genetic comparison of Moldavian Meadow Viper (Vipera ursinii moldavica) populations of the Danube-Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institut 13: 19–26.
  • Halpern B., Péchy T., Dankovics R., Major Á., Kiss J. B., Zamfirescu S., Zinenko A., Kukushkin O. & Ghira I. (2007b): Genetic differentiation of the endangered populations of Meadow Vipers (Vipera ursinii rakosiensis, Vipera ursinii moldavica and Vipera renardi) in East Europe. In: Brito J. C. & Carretero A. (eds.): 2nd Biology of the Vipers Conference. Programme and Abstracts. 24-27 September 2007, Fundação Dr. António Cupertino de Miranda, Porto – Portugal. CIBIO, Vairão: 30.
  • Halpern B., Schrettné Major Á. & Péchy T. (2007c): A Rákosivipera-védelmi Központ működése és első eredményei. In: Halpern B. (szerk.): A rákosi vipera védelme. Tanulmánygűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 39–62. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 3./
  • Halpern B., Tóth Cs., Brankovits D., Péchy T. & Major Á. (2010): A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) tenyészprogram eredményei 2004 és 2009 között. Állattani Közlemények 95(2): 223–237.
  • Harmos K. & Herczeg G. (2003): A pannongyík elterjedése és természetvédelmi helyzete a Központi-Cserhátban és környékén. Folia historico-naturalia Musei Matraensis 27: 349–357.
  • Herczeg G., Tóth T., Kovács T., Korsós Z. & Török J. (2004): Distribution of Ablepharus kitaibelii fitzingeri MERTENS, 1952 (Squamata: Scincidae) in Hungary. Russian Journal of Herpetology 11: 99–105.
  • Herczeg G., Tóth T., Kovács T., Korsós Z. & Török J. (2007): Microhabitat use, seasonal activity and diet of the snake-eyed skink (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) in comparison with sympatric lacertids in Hungary. Biologia 62: 482–487.
  • Herczeg, G., Krecsák, L. & Marsi, Z. (2002): Új bizonyító adat a haragos sikló előfordulásáról Budapest belterületén a Sas-hegyről. Folia historico-naturalia Musei Matrensis 26: 341–344.
  • Herczeg, G., Szabó, K. & Korsós, Z. (2005): Asymmetry and population characteristics in dice snakes (Natrix tessellata): an interpopulation comparison. Amphibia-Reptilia 26: 422–426.
  • Horváthová, T., Baláž, M. & Jandzik, D. (2013): Reproduction and morphology of the common lizard (Zootoca vivipara) from montane populations in Slovakia. Zoological Science 30 (2): 92–98.
  • Janisch M. & Breznay L. 1976. Kígyók, békák. Búvár Zsebkönyvek, Móra Könyvkiadó, Budapest.
  • Joger U. & Stümpel, N. (eds) 2005. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas Band 3/IIB: Schlangen (Serpentes) III: Viperidae. Aula; 420 pp.
  • Joger, U., Lenk, P., Baran, I., Böhme, W., Ziegler, T., Heidrich, P. & Wink, M. (1997): The phylogenetic position of Vipera barani and of V. nikolskii within the Vipera berus complex. In: Böhme, W., Bischo€, W., Ziegler, T. (Eds.), Herpetologia Bonnensis. Zoologisches Forschungsinstitut und Museum A. Koenig, Bonn, pp. 185–194.
  • Juhász, L. 2009. Hazánk kétéltűi és hüllői. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Kalmár Zs. (2007): Mocsári teknős (Emys orbicularis L.) populációbiológiai vizsgálata a Péteri-tó II. tóegységében. Diplomadolgozat. Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Gödöllő.
  • Katona K., Halpern B., Demes T., Nyeste M., Brankovits D. & Sándor I. (2007): Zsákmányállatok és búvóhelyek elérhetősége a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein. In: Halpern B. (szerk.): A rákosi vipera védelme. Tanulmánygűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 185–194. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 3./
  • Korsós Z., Kovács T. & Péchy T. (2001): A rákosi vipera múltja, jelene, jövője. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest.
  • Korsós, Z. & Gyovai, F. (1988): Habitat dimension and activity differences in allopatric populations of Lacerta agilis. Mertensiella 1: 235–244.
  • Korsós, Z. & Krecsák, L. (2005): Taxonomy and ecology of the Hungarian populations of the Common adder (Vipera berus). Programme and Abstracts: Fifth World Congress of Herpetology 19-24 June 2005, Stellenbosch, South Africa, p. 136–137.
  • Korsós, Z. (2007): A magyar gyík. Természet Világa 138: 372–373.
  • Korsós, Z., Csekés, R. & Takács, E. (2008): New locality records of Ablepharus kitaibelii fitzingeri Mertens, 1952 from the area surrounding the river Ipel’, in Slovakia and adjacent Hungary. North-Western Journal of Zoology 4: 125–128.
  • Korsós, Z., Mara, Gy. & Traser, Gy. (2002): A haragos sikló (Coluber caspius Gmelin, 1789) újabb előfordulása Magyarországon. Folia historico-naturalia Musei Matrensis 26: 335–339.
  • Kovács T., Anthony B., Farkas B. & Bera M. (2004): Preliminary results of a long-term conservation project on Emys orbicularis in an urban lake in Budapest, Hungary. Turtle and Tortoise Newsletter 2004 (7): 14–17.
  • Kovács T., Vági B. & Varga M. (2012): Pannongyík a Monor-Irsai-dombság löszkopárain (Snake-eyed Skink in Loass Grasslands of Monor-Irsai-dombság). In: Vidra T. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken. Rosalia 7: 555–562.
  • Kovács Zs. (szerk.) (2008): A mocsári teknős múltja, jelene, jövője. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest.
  • Krecsák L. & Zamfirescu Ş. (2008): Vipera (Acridophaga) ursinii in Romania: historical and present distribution. North-Western Journal of Zoology 4(2): 339–359.
  • Kreiner, G. 2007. The snakes of Europe. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Le Galliard, Jean-François; Patrick S. Fitze, Régis Ferrière and Jean Clobert (2005): Sex ratio bias, male aggression, and population collapse in lizards. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 102: 18231–18236.
  • Lendl, A. (1892): Hazánk egyik speczialitásáról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 499–510. [B. 469]
  • Lenk, P. & Wüster, W. (1999): A multivariate approach to the systematics of Italian rat snakes of the Elaphe longissima complex (Reptilia, Colubridae): revalidation of Camerano’s Callopeltis longissimus var. lineata. Herpetological Journal 9: 153–162.
  • Lovász Zs. E. (2010): A mocsári teknős (Emys orbicularis L.) populáció‐biológiája és védelmének lehetőségei a Naplás‐tavon. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar, Gödöllő.
  • Luiselli, L. Capula, M. & Shine, R. (1996): Reproductive output, cost of reproduction, and ecology of the smooth snake, Coronella austriaca in the eastern Italian Alps. Oecologia 106: 100–110.
  • Luiselli, L., Capizzi, D., Filippi, E., Anibaldi, C.,  Rugiero, L. & Capula, M. (2007): Comparative diets of three populations of an aquatic snake (Natrix tessellata, Colubridae) from Mediterranean streams with different hydric regimes . Copeia 2007(2): 426–435.
  • Lyet A. (2008): Conservation des populations françaises de vipère d’Orsini: approche multidisciplinaire et intégrative. Thèse de doctorat. Universite Montpellier II Sciences et Techniques Du Languedoc, France.
  • Malina T. (2009): Fogyatkozó keresztes viperáink. Természet Világa 140: 324–326.
  • Malina, T., Babocsay, G., Krecsák, L. & Erdész, Cs. (2013): Further evidence for the existence of a neurotoxic population of the European adder (Vipera berus berus) in Eastern Hungary – second authenticated case. Wilderness & Environmental Medicine 24: 378–383.
  • Malina, T., Babocsay, G., Krecsák, L. Schuller, P., Zacher, G., & Vasas, G. (2012): Górcső alatt a keresztes vipera (Vipera berus) által okozott marások és kezelésük Magyarországon. Tények és hiedelmek – I. rész. Orvosi Hetilap 153: 1092–1105.
  • Malkmus, R. 1995. Coronella austriaca acutirostris subspec. nov. aus dem Nordwesten der Iberischen Halbinsel (Reptilia: Serpentes: Colubridae). Zoologische Abhandlungen (Dresden) 48: 265–278.
  • Manja U. BÖHME & Jiří MORAVEC (2011): Conservation genetics of Lacerta viridis populations in the Czech Republic (Reptilia: Lacertidae). Acta Soc. Zool. Bohem. 75: 7–21, 2011
  • Mayer, W., Böhme, W., Tiedemann, F. & Bischoff, W. (2000): On viviparous populations of Zootoca vivipara (Jacquin, 1787) in south-eastern Central Europe and there phylogenetic relationship to neighbouring viviparous and South-west European oviparous populations (Squamata: Sauria: Lacertidae). Herpetozoa 13 (1/2): 59–69.
  • Mebert, K. & Halpern, B. (2013): Advisory on monitoring of dice snakes (Natrix tessellata) and their habitats based on Swiss and international examples. Project report for “Sustainable Nature Conservation On Hungarian Natura 2000 sites” project (SH/4/8), 16 pp.
  • Mebert, K. (ed.) (2011): The dice snake, Natrix tessellata: biology, distribution and conservation. Mertensiella 18, Rheinbach, Germany, 456 pp.
  • Méhely L. (1893): Die Kreuzotter (Vipera berus L.) in Ungarn. Zoologischer Anzeiger 16(420): 186–192.
  • Méhely L. (1904): A Mecsekhegység és a Kapela herpetológiai viszonyai. Állattani Közlemények 3(5): 241–289.
  • Mertens, R. (1952): Über den Glattechsen-Namen Ablepharus pannonicus. Zoologischer Anzeiger, Leipzig 149: 48–50.
  • Mezei K. (2009): Zárt vagy nyitott a Gyálai Holt-Tisza mocsári teknős populációja? Szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged.
  • Mikátová, B., Vlašín, M. & Zavadil, V. (eds.) (2001): Atlas rozšíření plazů v České republice. Atlas of the distribution of reptiles int he Czech Republic. – Agentura ochrany přírody a krajiny ČR, Praha 2001, 257 pp.
  • Milto, K. D. & Zinenko, O. I. (2004): Distribution and morphological variability of Vipera berus in eastern Europe. In: Ananjeva, N. & Tsinenko, O. (eds.): Herpetologia Petropolitana, pp. 64–73.
  • Musilová, R. Zavadil, V. & Kotlík, P. (2007): Isolated populations of Zamenis longissimus (Reptilia: Squamata) above the northern limit of the continuous range in Europe: origin and conservation status. Acta Societatis Zoologicae Bohemicae 71: 197–208.
  • Nagy K., Babocsay G. & Gallé L. (2012): A legeltetés mint környezeti stressz hatása szimpatrikus gyíkpopulációkra. Állattani Közlemények 97: 31–45.
  • Nagy K., Babocsay G. & Gallé L. (2012): A legeltetés mint környezeti stressz hatása szimpatrikus gyíkpopulációkra. Állattani Közlemények, 97: 31-45.
  • Nagy K., Babocsay, G. & Gallé, L. (2012): A legeltetés, mint környezeti stressz hatása szimpatrikus gyíkpopulációkra. Állattani Közlemények 97: 31–45.
  • Nagy, Z. T., Bellaagh, M., Wink, M., Paunović A. & Korsós, Z. (2010): Phylogeography of the Caspian whipsnake in Europe with emphasis on the westernmost populations. Amphibia-Reptilia 31: 455–461.
  • Nagy, Z. T., Lawson, R., Joger, U. & Wink, M. (2004): Molecular systematics of racers, whipsnakes and relatives (Reptilia: Colubridae) using mitochondrial and nuclear markers. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 42: 223–233.
  • Nečas, P., Modrý, D. & Zavadil, V. 1997. Czech recent and fossil amphibians and reptiles – An atlas and field guide. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Nilson G. & Andrén C. (2001): The meadow and steppe vipers of Europe and Asia – the Vipera (Acridophaga) ursinii complex. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 47(2–3): 87–267.
  • Nilson, G. & Andrén, C. (1984): A taxonomic account of the Iranian ratsnakes of the Elaphe longissima species-group. Amphibia-Reptilia 5: 157–171.
  • Nilson, G., Andrén, C. & Völkl, W. (2005): Vipera (Pelias) berus (Linnaeus, 1758) – Kreuzotter. In: Joger, U, Stümpel, N. (eds.): Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, 3/IIB Schlangen (Serpentes) III Viperidae. Wiesbaden (Germany): Aula Verlag, pp. 213–292.
  • Nöllert, A. & Nöllert, C. 1992. Die Amphibien Europas: Bestimmung – Gefährdung – Schutz, Franckh-Kosmos Verlag, Stuttgart.
  • Országh M. 1979. Mindent lehet, de krokodilt – azt nem. Natura, Budapest. (Figyelem! A hazai kétéltű- és hüllőfajok nem tarthatók fogságban. Az itt feltüntetett forrás értékes információtartalma miatt szerepel a listában.)
  • Paul Edgar & David R. Bird (2006): Action Plan for the Conservation of the Sand Lizard (Lacerta agilis) in Northwest Europe. T-PVS/Inf (2006) 18
  • Péchy T. & Haraszthy L. 1997. Magyarország kétéltűi és hüllői. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
  • Pénzes B. 1972/1983. Terrárium – Kétéltűek, hüllők, és kisemlősök elhelyezése, gondozása a lakásban. Natura, Budapest. (Figyelem! A hazai kétéltű- és hüllőfajok nem tarthatók fogságban. Az itt feltüntetett forrás értékes információtartalma miatt szerepel a listában.)
  • Pernetta, A. P., Allen, J. A., Beebee, T. J. C. & Reading, CJ 2011. Fine-scale population genetic structure and sex-biased dispersal in the smooth snake (Coronella austriaca) in southern England. Heredity 2011: 1–8.
  • Phelps, T. 2010. Old World vipers – A natural history of the Asemiopinae and Viperinae. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Poulakakis, N., Lymberakis, P., Tsigenopoulos, C.S., Magoulas, A. & Mylonas, M. (2005): Phylogenetic relationships and evolutionary history of snake-eyed skink Ablepharus kitaibelii (Sauria: Scincidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 34: 245–256.
  • Poulakakis, N., Lymberakis, P., Valakos, E., Pafilis, P., Zouros, E. & Mylonas, M. (2005): Phylogeography of Balkan wall lizard (Podarcis taurica) and its relatives inferred from mitochondrial DNA sequences. Molecular Ecology14: 2433–2443.
  • Puky M., Schád P. & Szövényi G. (2005): Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.
  • Puky M., Schád P. & Szövényi G. 2005. Magyarország herpetológiai atlasza. Varangy Akciócsoport Egyesület, Budapest.
  • Reading, C.J. 2004. Age, growth and sex determination in a population of Smooth Snakes, Coronella austriaca in southern England. Amphibia-Reptilia 25: 137–150.
  • Reading, C.J. 2004. The influence of body condition and prey availability on female breeding success in Smooth Snake (Coronella austriaca Laurenti). Journal of Zoology, London 264: 61–67.
  • Rugiero, L. (1997): Tail loss and escape behaviour in the Common Wall Lizard Podarcis muralis Laurenti, 1768. A preliminary analysis (Squamata: Sauria: Lacertidae). Herpetozoa 10: 149–152.
  • Santos, X., Roca, J., Pleguezuelos, J. M., Donaire, D. & Carranza, S. (2008): Biogeography and evolution of the Smooth snake Coronella austriaca (Serpentes: Colubridae) in the Iberian Peninsula: evidence for Messinian refuges and Pleistocenic range expansions. Amphibia-Reptilia 29: 35–47.
  • Schätti, B. & Wilson, L. D. (1986): Coluber Linnaeus – Holarctic Racers (Reptilia: Squamata: Serpentes: Colubridae). Catalogue of American Amphibians and Reptiles, SSAR, 399: 1–4.
  • Schätti, B. (1986): Morphological evidence for a partition of the genus Coluber (Reptilia: Serpentes). In: Roček, Z. (ed.), Studies in Herpetology. Charles University, Prague, pp. 235–238.
  • Schätti, B. (1987): The phylogenetic significance of morphological characters in the Holarctic racers of the genus Coluber. Amphibia-Reptilia 8: 401–418.
  • Schmidt E. 1977. Kígyókról, békákról. Natura, Budapest.
  • Schmidtler, J.F. & Böhme, W. 2011. Synonymy and nomenclatural history of the Common or Viviparous Lizard, by this time: Zootoca vivipara (Lichtenstein, 1823). Bonn zoological Bulletin 60 (2): 214–228.
  • Schulz, K-D. (1995): A monograph of the colubrid snakes of the genus Elaphe Fitzinger. Koeltz Scientific Books, Koenigstein.
  • Sos, T. & Herczeg, G. (2009): Sexual size dimorphism in eastern slow worm (Anguis fragilis colchica, Reptilia: Anguidae). – Russian Journal of Herpetology 16: 304–310.
  • Sos, T. (2011): Spot polymorphism in Anguis colchica Nordmann, 1840 (Reptilia: Anguidae): inter-size class variation. – North-Western Journal of Zoology 7: 171–175.
  • Spellerberg, I. F. & Phelps, T. E. 1977. Biology, general ecology and behaviour of the snake, Coronella austriaca Laurenti. Biological Journal of the Linnaean Society 9: 133–164.
  • Speybroeck, J., Beukema, W. & Crochet, P-A. 2010. A tentative species list of the European herpetofauna (Amphibia and Reptilia) – an update. Zootaxa, 2492: 1-27.
  • Strijbosch, H. Bonnemayer, J. J. A. M. & Dietvorst, P. J. M. (1980): The northernmost population of Podarcis muralis (Lacertilia, Lacertidae). Amphibia-Reptilia 1: 161–172.
  • Strugariu, A. 2007. A case of efficient long term sperm storage in Smooth Snake Coronella austriaca. Biota 8: 79–82.
  • Stumpel, A. H. P., van der Werf, D.C. B. (2012): Reptile habitat preference in heathland: implications for heathland management. The Herpetological Journal 22 (3): 179–182.
  • Szabó, K., & Vörös, J. (2014): Distribution and hybridization of Anguis fragilis and Anguis colchica in Hungary. – Amphibia-Reptilia 35: 135–140.
  • Szövényi G. (2007): Egyenesszárnyú rovarok és együtteseik tér-időbeli változásai a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein. In: Halpern B. (szerk.): A rákosi vipera védelme. Tanulmánygyűjtemény. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 167–183. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 3./
  • Szövényi, G. & Jelić, D. (2011): Distribution and conservation status of snake eyed skink (Ablepharus kitaibelii Bibron & Bory, 1833) in Croatia. North-Western Journal of Zoology 7: 20–25.
  • Teschler, Gy. (1884): Ablepharus pannonicus Fitz. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 20: 207– 430.
  • Thiesmeier, B. & Grossenbacher, K. (eds.) 2003. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche IIA, Aula, Wiebelsheim; pp. 206-758.
  • Thiesmeier, B. & Grossenbacher, K. (eds.) 2004. Handbuch der Reptilien und Amphibien Europas, Schwanzlurche IIB, Aula, Wiebelsheim; pp. 759-1149.
  • Thorpe, R. S. 1979. Multivariate analysis of the population systematics of the ringed snake, Natrix natrix (L). Proceedings of the Royal Society of Edinburgh, 78B: 1-62.
  • Torvaji L. (2003): A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Pannon Egyetem, Keszthely.
  • Tóth, T. (2002): Data on the North Hungarian records of the Large Whip Snake Coluber caspius Gmelin, 1789. Herpetozoa 14: 163–167.
  • Trócsányi B. & Korsós Z. (2004): Recurring melanism in a population of the common wall lizard: numbers and phenotypes. Salamandra 40: 81–90.
  • Trócsányi B., Schaffer D., Korsós Z. (2007): A Mecsek kétéltű- és hüllőfaunájának áttekintése, újabb faunisztikai adatokkal. Acta Naturalia Pannonica (2) pp.: 189-206.
  • Trócsányi, B., Schaffer, D. & Korsós, Z. (2007): A Mecsek kétéltű- és hüllőfaunájának áttekintése, újabb faunisztikai adatokkal. Acta Naturalia Pannonica 2: 189-206.
  • Újvári B., Korsós Z. & Péchy T. (2000): Life history, population characteristics and conservation of the Hungarian Meadow Viper (Vipera ursinii rakosiensis). Amphibia-Reptilia 21(3): 267–278.
  • Ursenbacher, S., Carlsson, M., Helfer, V., Tegelström, H. & Fumagalli, L. (2006): Phylogeography and Pleistocene refugia of the Adder (Vipera berus) as inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Ecology 15: 3425–3437.
  • Utiger, U., Helfenberger, N., Schätti, B., Schmidt, K., Ruf, M. & Ziswiler, V. (2002): Molecular systematics and phylogeny of old and new world ratsnakes Elaphe AUCT., and related genera (Reptilia, Squamata, Colubridae). Russian Journal of Herpetology 9: 105–124.
  • Valakos, E. D., Pafilis, P., Sotiropoulos, K., Lymberakis, P., Maragou, P. & Foufopoulos, J. 2008. The amphibians and reptiles of Greece. Edition Chimaira, Frankfurt am Main.
  • Vercken, E., Sinervo, B. & Clobert, J. (2008): Colour variation in female common lizards: why we should speak of morphs, a reply to Cote et al. Journal of Evolutionary Biology 21: 1160–1164.
  • Vergilov, V. S. & Tzankov N. D. (2014): Influence of environmental factors on the morphologyof the Snake-Eyed Skink Ablepharus kitaibelii (Reptilia: Scincidae) in Eastern Balkans. Acta zoologica bulgarica 66: 217–224.
  • Vĕtrovcová, J., Musilová, R., Zavadíl, V., Mikátová, Vlašin, M. & Škorpík, M. (2010): Action plan for the Aesculapian snake in the Czech Republic. Ochrana Přírody, 2010/1. (2010.02.16.) Letöltve: 2015. január 08.
  • Vlček, P., Najbar, B. & Jablonski, D. (2010): First records of the Dice Snake (Natrix tessellata) from the North-Eastern part of the Czech Republic and Poland. Herpetology Notes (Online) 3: 023–026.
  • Vroonen, J., Verbust, B. & Van Damme, R. (2013): Melanin-based colouration as a potential indicator of male quality in the lizard Zootoca vivipara (Squamata: Lacertidae). Amphibia-Reptilia 34 (4): 539–549.
  • Weipert, A., Gaebele, T., Potyó, I. & Puky, M. (2014a): A global overview on the diet of the dice snake (Natrix tessellata) from a geographical perspective: foraging in atypical habitats and feeding spectrum widening helps colonisation and survival under suboptimal conditions for a piscivorous snake. Zoological Studies 2014 53:42.
  • Weipert, A., Potyó, I. & Puky, M. (2014b): Diet composition of the dice snake (Natrix tessellata Laurenti, 1768) Reptilia:Colubridae) in the Danube River catchment area. Acta zoologica bulgarica, Supplement 7. 2014: 51-56.
  • Wiesinger M. (1956): A kőfúró csík (Cobitis aurata bulgarica Drensky). Akvárium és Terrárium 1(1): 31–32.
  • Wiesinger M. (1956): A lápi póc (Umbra krameri Walbaum). Akvárium és Terrárium 1(2): 37–40.
  • Wiesinger M. (1959): A petényi márna (Barbus meridionalis petényi Heckel) ívása akváriumban. Akvárium és Terrárium 4(1): 27–28.
  • Wilhelm S. (2008): A lápi póc. Monográfia. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
  • Zinner, H. (1972): Systematics and Evolution of the Species Group Coluber jugularis Linnaeus, 1758 – Coluber caspius Gmelin, 1789 (Reptilia, Serpentes). PhD. Thesis, the Hebrew University of Jerusalem, Jerusalem, Israel (electronic version).
  • Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján készített országjelentés 2013
  • http://www.novenyzetiterkep.hu/
  • http://www.iucn.org/
  • http://www.khvsz.mme.hu/

 

Madarak irodalomjegyzéke

  • Agárdi E. (1926): Nidologiai adatok a Mecsek-vidékről. Aquila 32–33: 254, 283–284.
  • Agárdi E. (1929): Kigyászölyv fészkelése a Zengőn. Aquila 34–35: 387, 429.
  • Alonso J. C. & Palacín C. (2010): The world status and population trends of the Great Bustard (Otis tarda): 2010 update. Chinese Birds 1(2): 141–147.
  • Aquatic Warbler Conservation Team (1999): World population, trends and conservation status of the Aquatic Warbler Acrocephalus paludicola. Die Vogelwelt 120(2): 65–85.
  • Aradi Cs. (1984): Ismét fészkelt a batla a Hortobágyon! Búvár 39(1): 3–4.
  • Aspinwall D. R. (1996): The Black Stork in Zambia. In: II International Conference on the Black Stork (Ciconia nigra). March 1996. Trujillo, Extremadura. Adenex, Trujillo: 14.
  • Aulén G. (1988): Ecology and distribution history of the White-backed Woodpecker Dendrocopos leucotos in Sweden. Doktorsavhandling. Swedish University of Agricultural Sciences, Department of Wildlife Ecology, Uppsala.
  • Bagyura J. & Palatitz P. (2004): Kék vércse (Falco vespertinus). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Bagyura J. & Márkus F. (1995): Uhuvédelem egyesületünknél. Madártávlat 2(4): 11.
  • Bagyura J., Fatér I., Firmánszky G., Haraszthy L. & Szitta T. (2003a): Parlagi sas (Aquila heliaca). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 57–66.
  • Bagyura J., Fatér I., Haraszthy L. & Szitta T. (2003b): Kerecsensólyom (Falco cherrug). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 77–85.
  • Bagyura J., Fatér I., Haraszthy L. & Tóth L. (2003c): Kék vércse (Falco vespertinus). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 67–76.
  • Bagyura J., Fidlóczky J., Szitta T., Prommer M., Tihanyi G., Zalai T., Balázs I., Váczi M., Viszló L., Klébert A., Haraszthy L., Tóth I., Török H. A., Demeter I., Serfőző J., Pigniczki Cs., Kazi R. & Erdélyi K. (2010): A Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport 2009. évi beszámolója. Heliaca 7: 24–33.
  • Bagyura J., Fidlóczky J., Szitta T., Prommer M., Tihanyi G., Zalai T., Balázs I., Váczi M., Viszló L., Klébert A., Haraszthy L., Tóth I., Török H. A., Demeter I., Serfőző J., Pigniczki Cs., Kazi R. & Erdélyi K. (2012a): A Kerecsensólyom-védelmi Munkacsoport 2010. évi beszámolója. Heliaca 8: 22–29.
  • Bagyura J., Firmánszky G., Nagy Sz., Petrovics Z. & Szitta T. (2003c): Uhu (Bubo bubo). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 129–138.
  • Bagyura J., Haraszthy L., Gróf S. & Demeter I. (2004a): Comparison of Saker Falcon Falco cherrug predation during and after the breeding period. In: Chancellor R. D. & Meyburg B.-U. (eds.): Raptors worldwide. Proceedings of the VI World Conference on birds of prey and owls. Budapest, Hungary 18–23 May 2003. World Working Group on Birds of Prey and Owls – MME/Birdlife Hungary, Budapest: 673–677.
  • Bagyura J., Haraszthy L. & Szitta T. (1994): Feeding biology of the Saker Falcon Falco cherrug in Hungary. In: Meyburg B.-U. & Chancellor R. D. (eds.): Raptor conservation today. Proceedings of the IV World Conference on birds of prey and owls. Berlin, Germany, 10–17 May 1992. World Working Group on Birds of Prey and Owl – Pica Press, Berlin – London: 397–401.
  • Bagyura J., Szitta T. & Béres I. (2007): Kígyászölyv állomány adatok – 2005. Heliaca 2005: 45–46.
  • Bagyura J., Szitta T., Haraszthy L., Demeter I., Sándor I., Dudás M., Kállay Gy. & Viszló L. (2004b): Population trend of the Saker Falcon Falco cherrug in Hungary between 1980 and 2002. In: Chancellor R. D. & Meyburg B.-U. (eds.): Raptors worldwide. Proceedings of the VI World Conference on birds of prey and owls. Budapest, Hungary 18–23 May 2003. World Working Group on Birds of Prey and Owls – MME/Birdlife Hungary, Budapest: 663–672.
  • Bagyura J., Szitta T., Haraszthy L., Firmánszky G., Viszló L., Kovács A., Demeter I. & Horváth M. (2002): Population increase of Imperial Eagle (Aquila heliaca) in Hungary between 1980 and 2000. Aquila 107–108: 133–144.
  • Bagyura J., Szitta T., Haraszthy L., Viszló L., Fidlóczky J. & Prommer M. (2012b): Results of the Saker Falcon (Falco cherrug) conservation programme in Hungary between 1980–2010. Aquila 119: 105–110.
  • Bairlein F. (1991): Results of bird ringing in the study of migration routes and behaviour. Ardea 89(1): 7–19.
  • Bakacsi G. & Széll A. (2008): A szerecsensirály (Larus melanocephalus) állományváltozási trendjei európában. Ornis Hungarica 15–16: 73.
  • Bakacsi G. & Széll A. (2009): Szerecsensirály Larus melanocephalus Temminck, 1820. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 325–329.
  • Bakaloudis D. E., Vlachos C. G. & Holloway G. J. (2000): Nest features and nest-tree characteristics of Short-toed Eagles (Circaetus gallicus) in the Dadia-Lefkimi-Soufli Forest, Northeastern Greece. Journal of Raptor Research 34(4): 293–298.
  • Bakaloudis D. E., Vlachos C. G., Papageorgiou N. & Holloway G. J. (2001): Nest-site habitat selected by Shoert-toed Eagles Circaetus gallicus in Dadia Forest (northeastern Greece). Ibis 143(4): 391–401.
  • Bank L. & Horváth Z. (2009): Barna kánya Milvus migrans (Boddaert, 1783). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 200–201.
  • Bank L., Balsay S., Haraszthy L., Lovászi P. & Nagy Sz. (2003): Fehér gólya (Ciconia ciconia). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 27–36.
  • Bank L., Mórocz A., Horváth Z., Kotymán L., Kováts L., Seres N. & Horváth M. (2010): Barna kánya állomány adatok – 2009. Heliaca 7: 65.
  • Bankovics A. (1993): The Montagu’s Harrier (Circus pygargus) in Hungary. Clemens C. (ed.): Proceedings of International Montagu’s Harrier Conference in Kiel-Raisdorf, Germany, on 1–2 July 1993. Tagungsband. Kiel: 50–55.
  • Bankovics A. (2000a): Fehérhátú fakopáncs Dendrocopos lueucotos. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 243–244.
  • Bankovics A. (2000b): Küszvágó csér Sterna hirundo. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 192–193.
  • Bankovics A. (2000c): Üstökösgém Ardeola ralloides. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 22–23.
  • Bankovics A. (2000d): Vörös gém Ardea purpurea. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 27–28.
  • Bankovics A. & Vadász Cs. (2009): Kis csér Sterna albifrons Pallas, 1764. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 345.
  • Baruš V. & Oliva O. (red.) (1995a): Mihulovci Petromyzontes a Ryby Osteichthyes (1). Nakladatelství Akademie věd České republiky, Praha. /Fauna ČR a SR/
  • Baruš V. & Oliva O. (red.) (1995b): Mihulovci Petromyzontes a Ryby Osteichthyes (2). Nakladatelství Akademie věd České republiky, Praha. /Fauna ČR a SR/
  • Bauer K. M. & Glutz von Blotzheim U. N. (1966): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 1. Gaviiformes – Phoenicopteriformes. Akademische Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main.
  • Benei B. (2010): Darázsölyv és fakitermelés. Heliaca 7: 111.
  • Berdó J., Haraszthy L., Molnár Gy., Nagy Sz., Nagy T., Székely T., Oroszi Z., Pigniczki Cs. & Tóth L. (2003): Széki lile (Charadrius alexandrinus). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 107–114.
  • Béres I., Szitta T., Solti B., Kazi R., Molnár I. L., Csonka P. & Viszló L. (2006): Kígyászölyv állomány adatok –2004. Heliaca 2004: 30–31.
  • Béres I. (2007): A kígyászölyv (Circaetus gallicus) viselkedési és fészkelési szokásai a Zempléni-hegységben. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
  • Bergmann H.-H., Klaus S., Müller F. & Wiesner J. (1982): Das Haselhuhn. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 77./
  • BirdLife International (2013): Species factsheet: Phalacrocorax pygmeus. http://www.birdlife.org/datazone/speciesfactsheet.php?id=3666
  • Blaszyk P. (1963): Das Weißsternige Blaukehlchen, Luscinia svecica cyanecula als Kulturfolger in den gebüschlosen Ackermarsh. Die ökologischen Ansprüche des Blaukehlchens an den Biotop. Journal für Ornithologie 104(2): 168–181.
  • Blume D. (1996): Schwarzspecht, Grauspecht, Grünspecht. Westarp Wissenschaften – Spektrum Akademischer Verlag, Magdeburg – Heidelberg. /Die Neue Brehm-Bücherei 300./
  • Bod P. (1998): Adatok az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) táplálkozásához és őszi gyülekezéséhez. Túzok 3(4): 159.
  • Bod P. (2000): Ugartyúk Burhinus oedicnemus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 127–128.
  • Boldogh S. (1998): A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) hatékony védelmét megalapozó vizsgálatok tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ornis Hungarica 8(Suppl. 1): 133–136.
  • Boldogh S. (1999): The Corncrake (Crex crex L. 1758) in Hungary. In: Schäffer N. & Memmen U. (eds.): Proceedings of the International Corncrake Workshop. Hilpoltstein/Germany: 53–59.
  • Boldogh S. (2007): Kereknyergű patkósdenevér Rhinolophus euryale Blasius, 1853. In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 70–71.
  • Boldogh S. (2009): Haris Crex crex (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 258–259.
  • Boldogh S. & Szatyor M. (2007): Kis patkósdenevér Rhinolophus hipposideros (Bechstein, 1800). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 75–78.
  • Boldogh S. & Szentgyörgyi P. (2003): A haris (Crex crex L. 1758) állományának vizsgálata az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén 1997–2002 között. In: Boldogh S. (szerk.): Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő: 77–96.
  • Boldogh S., Dobrosi D. & Samu P. (2007): The effects of the illumination of buildings on house-dwelling bats and its conservation consequences. Acta Chiropterologica 9(2): 527–534.
  • Boldogh S., Szegedi Zs., Szentgyörgyi P. & Petrovics Z. (2009): Distribution, population size and conservation status of Corncrake Crex crex in North-east Hungary, 1997–2006. Die Vogelwelt 130(3): 153–158.
  • Boros E. (1998): Küszvágó csér (Sterna hirundo) fészkelőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Partimadár 6–7: 1–8.
  • Boros E. (2002): Partimadarak (Charadrii) potenciális táplálékkínálata és az élőhelykezelés összefüggései kiskunsági szikes gyepterületeken. Aquila 107–108: 15–35.
  • Boros E. (2009): Ugartyúk Burhinus oedicnemus (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 276.
  • Boros E. & Széll A. (2009): Székicsér Glareola pratincola (Linnaeus, 1766). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 276.
  • Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
  • Burfield I. & van Bommel F. (comp.) (2004): Birds in Europe. Population estimates, trends and conservation status. BirdLife International, Cambridge. /BirdLife Conservation Series 12./
  • Cannell I. C., Mundy P. J. & Rockingham-Gill D. V. (1996): The Black Stork in Zimbabwe. In: II International Conference on the Black Stork (Ciconia nigra). March 1996. Trujillo, Extremadura. Adenex, Trujillo: 12.
  • Carlson A. (2000): The effect of habitat loss on a deciduous forest specialist species: the White-backed Woodpecker (Dendrocopos leucotos). Forest Ecology and Management 131(1–3): 215–221.
  • Chernel I. (1899): Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. Magyar Ornithologiai Központ, Budapest.
  • Clarke R. (1996): Montagu’s Harrier. Arlequin Press, Chelmsford (Essex).
  • Conrads K. & Herrmann A. (1963): Beobachtungen beim Grauspecht (Picus canus Gmelin) in der Brutzeit. Journal für Ornithologie 104(2): 205–248.
  • Cramp S. (1966): Studies of less familiar birds. 139. Black Stork. British Birds 59(4): 147–150.
  • Cramp S. (ed.) (1985): Handbook of the birds of Europe the Middle East and North Africa. The birds of the Western Paleartic. Volume IV. Terns to woodpeckers. Oxford University Press, Oxford.
  • Cramp S. & Simmons K. E. L. (eds.) (1977): Handbook of the birds of Europe the Middle East and North Africa. The birds of Western Paleartic. Volume I. Ostrich to ducks. Oxford Univerity Press. Oxford.
  • Cramp S. & Simmons K. E. L. (eds.) (1980): Handbook of the birds of Europe the Middle East and North Africa. The birds of the Western Paleartic. Volume II. Hawks to bustards. Oxford University Press, Oxford.
  • Cramp S. & Simmons K. E. L. (eds.) (1983): Handbook of the birds of Europe the Middle East and North Africa. The birds of the Western Paleartic. Volume III. Waders to gulls. Oxford University Press, Oxford.
  • Crivelli A. J., Nazirides T., Catsadorakis G., Hulea D., Malakou M., Marinov M. & Shogolev I. (2000): Status and population development of Pygmy Cormorant Phalacrocorax pygmeus breeding in the Palearctic. In: Yésou P. & Sultana J. (eds.): Monitoring and conservation of birds, mammals and sea turtles of the Mediterranean and Black Seas. Proceedings of the 5th Medmaravis Symposium. Gozo, Malta. 29 September – 3 October 1998. Environment Protection Department, Malta: 49–60.
  • Czájlik P. (1986): A császármadár (Tetrastes bonasia L.) élőhelyei az 1976-os országos kérdőíves felmérés és annak ellenőrzése alapján. Aquila 92: 113–131.
  • Czájlik P. & Harmos K. (2000): Etológiai és ökológiai vizsgálatok a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) állományán két mátrai erdőrezervátumban. Aquila 105–106: 97–114.
  • Czeszczewik D. & Walankiewicz W. (2006): Logging affects the White-backed Woodpecker Dendrocopos leucotos distribution in the Białowieża Forest. Annales Zoologici Fennici 43(2): 221–227.
  • Csíder I. & Monoki Á. (2013): Székicsér Glareola pratincola (Linnaeus, 1766). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 133–152.
  • Demerdzhiev D., Horváth M., Kovács A., Stoychev S. & Karyakin I. (2011): Status and population trend of the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) in Europe in the period 2000–2010. Acta Zoologica Bulgarica Suppl. 3: 5–14.
  • Dudás M., Endes M., Horváth R., Molnár A., Nagy Sz., Petrovics Z. & Szegedi Zs. (2003): Haris (Crex crex) In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 87–95.
  • Ecsedi Z. (2004a): Gulipán Recurvirostra avosetta (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 267–269.
  • Ecsedi Z. (2004b): Küszvágó csér Sterna hirundo (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 349–350.
  • Ecsedi Z. & Kovács G. (2004): Kis csér Sterna albifrons (Pallas, 1764). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 351–352.
  • Ecsedi Z. & Oláh J. (2004): Gólyatöcs Himantopus himantopus (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 264–266.
  • Elliott A. (1992): Family Ciconiidae (Storks). In: del Hoyo J., Elliott A. & Sargatal J. (eds.): Handbook of the birds of the World. Volume 1. Ostrich to ducks. Lynx Edicions, Barcelona: 436–465.
  • Eőri D. (2010): A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) státusza, védelmi lehetőségei Magyarországon. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, Sopron.
  • Faragó S. (1986): Az európai túzok (Otis tarda tarda Linné, 1758) növényi és állati eredetű táplálékának fajspektruma az área területén. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1985(1–2): 121–130.
  • Faragó S. (1989): A mezőgazdaság hatása a túzok (Otis tarda L.) állományra Magyarországon. Nimród Fórum 1989. október: 12–31.
  • Faragó S. (1990a): A Dévaványai Tájvédelmi Körzet Túzoktelepe 10 éves munkájának értékelése. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1989(1): 81–143.
  • Faragó S. (1990b): A kemény telek hatása Magyarország túzok (Otis tarda L.) állományára. Állattani Közlemények 76(1–4): 51–62.
  • Faragó S. (1990c): A túzok Magyarországon. Venatus, sine loco. /Venatus Kiskönyvtár 1990/3/
  • Faragó S. (1992): A túzok (Otis tarda L.)-állomány fenntartásának ökológiai alapjai Magyarországon. Kandidátusi értekezés. MTA, Budapest.
  • Faragó S. (szerk.) (2000): Akcióterv a túzok (Otis tarda) védelmére Magyarországon. KVM-TvH, Sopron.
  • Faragó S. (2002): Túzok Otis tarda (Linnaeus, 1758). In: Faragó S.: Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 174–182.
  • Faragó S. (2004): Túzok (Otis tarda). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Faragó S. & Kalmár S. (2006): „A túzok védelme Magyarországon” LIFE Nature Project 2005. évi monitoring jelentése. Magyar Apróvad Közlemények Supplement 2006: 1–142.
  • Faragó S. & Kalmár S. (2007): „A túzok védelme Magyarországon” LIFE Nature Project 2006. évi monitoring jelentése. Magyar Apróvad Közlemények Supplement 2007: 1–184.
  • Faragó S., Giczi F. & Wurm H. (2001): Management for the Great Bustard (Otis tarda) in Western Hungary. Game and Wildlife Science 18(2): 171–181.
  • Fatér I. & Demeter L. (2003): Túzok (Otis tarda) In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 97–106.
  • Fatér I., Haraszthy L., Legány A., Molnár Gy., Nagy Sz., Nagy T., Polyák F., Szitta T., Tóth L., Tóth L., Urbán S. & Ványi R. (2003): Szalakóta (Coracias garrulus). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 149–157.
  • Fatér I., Tóth L. & Tamás E. (2004): Protection of Montagu’s Harrier Circus pygargus on the Heves-Borsod Plain with special attention to nesting on agricultural habitats. In: Chancellor R. D. & Meyburg B.-U. (eds.): Raptors worldwide. Proceedings of the VI World Conference on birds of prey and owls. Budapest, Hungary 18–23 May 2003. World Working Group on Birds of Prey and Owls – MME/Birdlife Hungary, Budapest: 823–828.
  • Fazekas G. (2008): Tények és tévhitek a réti csík (Misgurnus fossilis) élőhelyi igényeiről (előzetes eredmények). Acta Agraria Debreceniensis 31: 37–41.
  • Fazekas G., Harangi S., Vass N. & Oláh J. (2009): A réti csík (Misgurnus fossilis) kora és növekedése. Acta Agraria Debreceniensis 37: 37–44.
  • Fenyősi L. (1998): A kis csér (Sterna albifrons Pall.) költőhelyei Magyarországon. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 9: 465–470.
  • Fenyősi L. (2010): Adatok a Dráva magyarországi szakaszának kiscsér (Sterna albifrons)-állományához. Aquila 116–117: 55–60.
  • Fintha I. (1984): Kanalasgém Platelea leucorodia. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország fészkelő madarai. Natura, [Budapest]: 35–36.
  • Firmánszky G., Puskás L. & Széll A. (2006): Szirti sas állomány adatok – 2004. Heliaca 2004: 32.
  • Fodor T. (1968): A túzok keltetése és növekedésbiológiája mesterséges környezetben. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem Természettudományi Kar, [Debrecen].
  • Fodor T., Nagy L. & Sterbetz I. (1971): A túzok. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  • Forsman D. (1999): The raptors of Europe and the Middle East. A handbook of field
  • identification. T & A D Poyser, London.
  • Glutz von Blotzheim U. N., Bauer K. M. & Bezzel E. (1971): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Band 4. Falconiformes. Akademische Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main.
  • Goriup P. D. & Schulz H. (1991): Conservation management of the White Stork: an international need and opportunity. In: Salathé T. (ed.): Conserving migratory birds. International Council for Bird Preservation, Cambridge: 97–127. /ICBP Technical Publications 12./
  • Gorman G. (2004): Woodpeckers of Europe. A study of the European Picidae. Bruce Coleman, Chalfont St Peter.
  • Hadarics T. (2009): Réti fülesbagoly Asio flammeus (Pontoppidan, 1763). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 369.
  • Hafner H. (2000): Heron nest site conservation. In: Kushlan J. A. & Hafner H. (eds.): Heron conservation. Academic Press, San Diego: 201–217.
  • Haller H. & Sackl P. (2007): Aquila chrysaetos Golden Eagle. In: Hagemeijer W. J. M. & Blair M. J. (eds.): The EBCC atlas of European breeding birds. Their distribution and abundance. T & A D Poyser, London: 170–171.
  • Hancock J. & Kushlan J. (1984): The herons handbook. Croom Helm, London.
  • Haraszthy L. (1981): Contributions to the quantity conditions and hatching biology of Red-footed Falcons hatching in the Hortobágy 1973. Aquila 87: 117–122.
  • Haraszthy L. (1982): Kígyászölyv (Circaetus gallicus) pótköltése műfészekben. Madártani Tájékoztató 1982 (október–december): 266–267.
  • Haraszthy L. (1984a): Adatok az uhu (Bubo bubo) magyarországi táplálkozásviszonyainak ismeretéhez. Puszta 2/11/: 53–59.
  • Haraszthy L. (1984b): Kígyászölyv Circaëtus gallicus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország fészkelő madarai. Natura, [Budapest]: 60–61.
  • Haraszthy L. (1993): Gyakorlati ragadozómadár-védelem. [Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület], Budapest. /MME Könyvtára 5./
  • Haraszthy L. (1996): Gyakorlati ragadozómadár-védelem. 2. javított kiadás. [Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület], Budapest. /MME Könyvtára 5./
  • Haraszthy L. (2000a): Barna kánya Milvus migrans. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 76–77.
  • Haraszthy L. (2000b): Békászósas Aquila pomarina. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 90–91.
  • Haraszthy L. (2000c): Kígyászölyv Circaetus gallicus. In: Haraszthy L. (szerk.):
  • Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 81.
  • Haraszthy L. (2000d): Kis csér Sterna albifrons. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 194–195.
  • Haraszthy L. (2000e): Szirti sas Aquila chysaetos. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 94.
  • Haraszthy L. (2000f): Uráli bagoly Strix uralensis. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 220.
  • Haraszthy L. (2000g): Darázsölyv Pernis apivorus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 75–76.
  • Haraszthy L. (2005): Vágómadárfélék. Accipitridae. In: Ujhelyi P. (szerk.): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence állatai. Kossuth Kiadó, Budapest: 278–296.
  • Haraszthy L. & Bagyura J. (1993a): A comparison of the nesting habits of the Red-footed Falcon (Falco vespertinus) in colonies and solitary pairs. In: Nicholls M. K. & Clarke R. (eds.): Biology and conservation of small falcons. Proceedings of The Hawk and Owl Trust Conference, hosted by The Durrel Institute of Conservation and Ecology at The University of Kent at Canterbury. 6th–8th September 1991. The Hawk and Owl Trust, London: 80–85.
  • Haraszthy L. & Bagyura J. (1993b): Ragadozómadár-védelem az elmúlt 100 évben Magyarországon. Aquila 100: 105–121.
  • Haraszthy L. & Palatitz P. (2009): Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 242–243.
  • Haraszthy L. & Szitta T. (2009): Békászó sas Aquila pomarina C. L. Brehm, 1831. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 228–229.
  • Haraszthy L., Bagyura J. & Szitta T. (1996a): Zur Biologie des Schreiadlers Aquila
  • pomarina in Ungarn. In: Meyburg B.-U. & Chancellor R. D. (eds.): Eagle studies. World Working Group on Birds of Prey, Berlin – London: 305–312.
  • Haraszthy L., Bagyura J. & Szitta T. (1996b): Zum Kainismus des Schreiadlers Aquila pomarina und seiner Verhinderung. In: Meyburg B.-U. & Chancellor R. D. (eds.): Eagle studies. World Working Group on Birds of Prey, Berlin – London: 257–265.
  • Haraszthy L., Horváth Z. & Kalocsa B. (2003): Rétisas (Haliaeetus albicilla). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 47–56.
  • Haraszthy L., Márkus F. & Petrovics Z. (1989): Ujabb adatok az uhu (Bubo bubo) magyarországi táplálkozásáról. Madártani Tájékoztató 1989 (január–június): 6–9.
  • Haraszthy L., Rékási J. & Bagyura J. (1994): Food of the Red-footed Falcon (Falco vespertinus) in the breeding period. Aquila 101: 93–110.
  • Homonnay N. (1943): Beiträge zur Kenntnis der Nistplätze und der Verbreitung des Schwarzen Storches (Ciconia nigra L.) in Ungarn. Fragmenta Faunistica Hungarica 6(1): 9–19.
  • Hortobágy Természetvédelmi Egyesület (2012): Könyv megjelentetése a Kárpát-medence szikes tavairól és rehabilitációs lehetőségeikről. http://www.hortobagyte.hu/lifeplus_d5.php
  • Horváth J., Lelkes A., Futó E. & Lakatos J. (1994): Botulizmus okozta madárpusztulások a Kis-Balatonon. Aquila 101: 201–204, 225–226.
  • Horváth L. (1955): Red-footed Falcons in Ohat-woods, near Hortobágy. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1(3–4): 245–287.
  • Horváth L. (1963): A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata. I. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig. Vertebrata Hungarica 5(1–2): 69–121.
  • Horváth L. (1964): A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata II. A fiókák kikelésétől az elvonulásig. Vertebrata Hungarica 6(1–2): 13–39.
  • Horváth M., Demeter I., Bagyura J., Kovács A., Lovászi P., Nagy K., Szügyi K. & Tóth P. (2010a): Madarak és légvezetékek. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
  • Horváth M., Demeter I., Fatér I., Firmánszky G., Kleszó A., Kovács A., Szitta T., Tóth I., Zalai T. & Bagyura J. (2011): Population dynamics of the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) in Hungary between 2001 and 2009. Acta Zoologica Bulgarica Suppl. 3: 61–70.
  • Horváth M., Szitta T., Firmánszky G., Solti B., Kovács A. & Moskát C. (2010b): Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in an expanding Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) population. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 56(2): 187–200.
  • Horváth R. (2000): Haris Crex crex. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 114–115.
  • Horváth Z. (2003): Adatok a rétisas (Haliaeetus albicilla) táplálékszerzéséhez. Aquila 109–110: 163–164, 179.
  • Horváth Z. (2009a): A rétisas (Haliaeetus albicilla) állomány alakulása Magyarországon 1987–2007 között. Heliaca 5: 40–50.
  • Horváth Z. (2009b): Rétisas Haliaeetus albicilla (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 204–205.
  • Horváth Z. (2012): Magyarországi rétisas-védelmi program eredményei 2010-ben. Heliaca 8: 36–39.
  • Ivanovskiy V. (2003): The Short-toed Eagle Circaetus gallicus in Belarus. In: 6th World Conference on Birds of Prey and Owls. Budapest, Hungary, 18–23 May 2003. Abstracts of presentations. World Working Group on Birds of Prey and Owls – MME/BirdLife Hungary, Budapest: 66.
  • Jadoul G. (red.) (1998): Spécial Cigogne noire. Science et Nature. Le Magazine de l’Environnement Hors-série 12: 1–34.
  • Jánoska F. (1993): Adatok a réti fülesbagoly (Asio flammeus) téli táplálkozásához a Fertő-tájon. Aquila 100: 189–192.
  • Jánossy D. & Ott J. (1982): Adatok a kígyászölyv (Circaetus gallicus) etológiájának ismeretéhez. Madártani Tájékoztató 1982 (április–szeptember): 97–98.
  • Janssen G., Hormann M. & Rohde C. (2004): Der Schwarzstorch. Westarp Wissenschaften, Hohenwarsleben. /Die Neue Brehm-Bücherei 468./
  • Kajtoch Ł., Figarski T. & Jakub Pełka J. (2013): The role of forest stuctural elements in determining the occurence of two specialist woodpecker species in the Carpathians, Poland. Ornis Fennica 90(1): 23–40.
  • Kalmár S. & Faragó S. (2008): „A túzok védelme Magyarországon” LIFE Nature Project 2007–2008. évi monitoring jelentése. Magyar Apróvad Közlemények Supplement 2008: 1–282.
  • Kalocsa B. & Tamás E. (1996): The status of the Black Stork in Hungary. In: II International Conference on the Black Stork (Ciconia nigra). March 1996. Trujillo, Extremadura. Adenex, Trujillo: 37.
  • Kalocsa B. & Tamás E. (2003): Fekete gólya (Ciconia nigra). In: [Haraszthy L. (szerk.)]: Veszélyeztetett madarak fajvédelmi tervei. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest: 19–26.
  • Kalocsa B. & Tamas E. A. (2004): Status of the Black Stork (Ciconia nigra) in Hungary in the year 2000. Aves 40(1–4): 45–49.
  • Kalocsa B. & Tamás E. (2006): Fekete gólya – védelmi program beszámolója. Heliaca 2004: 36–37.
  • Kalocsa B. & Tamás E. (2007): Fekete gólya-védelmi program – 2005. Heliaca 2005: 33–44.
  • Kalocsa B. & Tamás E. A. (2009a): Fekete gólya Ciconia nigra (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 182–185.
  • Kalocsa B. & Tamás E. A. (2009b): Feketególya-védelmi Program – 2007. Heliaca 5: 51–53.
  • Kalocsa B. & Tamás E. A. (2010a): Feketególya-védelmi Program – 2008. Heliaca 6: 33–37.
  • Kalocsa B. & Tamás E. A. (2010b): A fekete gólya védelmi program 2009. évi beszámolója. Heliaca 7: 59–64.
  • Kapocsy Gy. (1979): Weißflügel- und Weißbartseeschwalbe. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 516./
  • Kárpáti L., Bankovics A. & Nechay G. (1986): A nagy kócsag (Casmerodius albus) terjeszkedése Magyarországon. In: Molnár Gy. (szerk.): A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged, 1986. Magyar Madártani Egyesület, Budapest: 255–260.
  • Keve A., Horváth A., Marian M., Pintér I. & Soós A. (1968): Über die Arealveränderungen des Sichlers, Plegadis falcinellus (L.). Zoologische Abhandlungen (Dresden) 29(13): 159–175.
  • Kiss J. (2004): A haris (Crex crex) állományvizsgálata Baranya megyében. Aquila 111: 59–74.
  • Kiss O. & Tokody B. (2012a): Landscape composition of European Roller’s habitats in Southern Hungary. In: Abstract book. 4th International Eurasian Ornithology Congress. 12–15 April 2012. Baja, Hungary: 53.
  • Kiss O. & Tokody B. (2012b): A szalakóta helyzete és a védelmi intézkedések összefoglalása a Dél-Alföldön. Heliaca 8: 108–111.
  • Kiss O., Felde O. & Moskát Cs. (2012a): A mozaikgyepek szerepe a szalakóta (Coracias garrulus) táplálkozó területeinek megőrzésében. Természetvédelmi Közlemények 18: 276–282.
  • Kiss O., Tokody B. & Moskát Cs. (2012b): Food availability and breeding parameters of Rollers (Coracias garrulus) in two different habitats. In: Abstract book. 4th International Eurasian Ornithology Congress. 12–15 April 2012. Baja, Hungary: 52.
  • Koffijberg K. & Schaffer N. (comp.) (2006): International Single Species Action Plan for the conservation of the Corncrace Crex crex. UNEP/CMS Secretariat – UNEP/AEWA Secretariat, Bonn. /CMS Technical Series No. 14. – AEWA Technical Series No. 9./
  • Konyhás S. & Ecsedi Z. (2004): Törpegém Ixobrychus minutus (Linnaeus, 1766). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 121–122.
  • Kotymán L. (2001): A vörös vércse (Falco tinnunculus) és a kék vércse (Falco vespertinus) telepítésének gyakorlata a Vásárhelyi-pusztán. Túzok 6(3): 120–129.
  • Kotymán L. (2004): A rétisas (Haliaeetus albicilla) állománymozgalma és védelme Csongrád megyében 1990–2003 között. Aquila 111: 43–57.
  • Kovács A., Horváth M., Demeter I., Fülöp Gy., Frank T. & Szilvácsku Zs. (2005): Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.
  • Kovács B. (1968): Kiskócsagtelep Ároktő határában. Aquila 75: 281, 294.
  • Kovács B. (1970): A bakcsó (Ncyticorax nycticorax) Hortobágyon gyűjtött táplálékösszetételének vizsgálata. A Debreceni Agrártudományi Főiskola Közleményei 15: 87–132.
  • Kovács G. (1981): Különös táplálkozó madáregyüttes búzatarlón. Madártani Tájékoztató
  • 1981 (október–december): 234–235.
  • Kovács G. (1982): A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) terjeszkedése a Hortobágyon. Madártani Tájékoztató 1982 (október–december): 277–280.
  • Kovács G. (1984a): Az árasztások hatása a Hortobágy madárvilágára. Aquila 91: 163–176.
  • Kovács G. (1984b): Megfigyelések a kígyászölyv (Circaetus gallicus) hortobágyi előfordulásairól. Madártani Tájékoztató 1984 (január–március): 29–32.
  • Kovács G. (1988): Szokatlan összetételű nádi gémtelep a Hortobágyon. Madártani Tájékoztató 1988 (január–december): 79–80.
  • Kovács G. (1990): A kis őrgébics (Lanius minor) feltűnő terjeszkedése a Hortobágyon. Madártani Tájékoztató 1990 (július–december): 35.
  • Kovács G. (1994a): A hortobágyi árasztások szerepe a gyakorlati madárvédelemben. In: Palotás G. (szerk.): Előadások és poszterek összefoglalója. I. Kelet-magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 281–284.
  • Kovács G. (1994b): Population increase and expansion of the Aquatic Warbler (Acrocephalus paludicola) on the Hortobágy between 1977 and 1994. Aquila 101: 133–143.
  • Kovács G. (1996): Az ugartyúk Burhinus oedicnemus élőhelyének, elterjedésének és állományának vizsgálata a Hortobágyon 1976–1995 időközében. Partimadár 5: 27–36.
  • Kovács G. (2000a): Az 1999-es vésztározó árasztás hatása a Hortobágy déli pusztáinak madárvilágára. Aquila 105–106: 143–156.
  • Kovács G. (2000b): Batla Plegadis falcinellus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 31–32.
  • Kovács G. (2000c): Fattyúszerkő Chlydonias hybridus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 195–196.
  • Kovács G. (2000d): Kormos szerkő Chlydonias niger. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 196–197.
  • Kovács G. (2002): Kis kócsag (Egretta garzetta) különös halfogása tófenék iszapjában. Aquila 107–108: 104–105, 119.
  • Kovács G. (2004a): Bakcsó Nycticorax nycticorax (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.):
  • A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 122–124.
  • Kovács G. (2004b): Kormos szerkő Chlidonias niger (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 356–358.
  • Kovács G. (2004c): Ugartyúk Burhinus oedicnemus (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 269–271.
  • Kovács G. (2004d): Üstökösgém Ardeola ralloides (Scopoli, 1769). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 124–126.
  • Kovács G. (2006): A 2006-os árvízi és belvízi árasztások hatása a Hortobágy déli és nyugati területeinek madárvilágára. Aquila 113: 21–38.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004a): Batla Plegadis falcinellus (Linnaeus, 1766). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 138–140.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004b): Fattyúszerkő Chlidonias hybridus (Pallas, 1811). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 353–355.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004c): Kanalasgém Platalea leucorodia (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 140–142.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004d): Kígyászölyv Circaetus gallicus (Gmelin, 1788). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 202–203.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004e): Kis kócsag Egretta garzetta (Linnaeus, 1766). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 127–128.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004f): Nagy kócsag Egretta alba (Linnaeus, 1758) In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 128–130.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004g): Szerecsensirály Larus melanocephalus (Temminck, 1820). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 332–333.
  • Kovács G. & Ecsedi Z. (2004h): Vörös gém Ardea purpurea (Linnaeus, 1766). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 132–133.
  • Kovács G. & Kapocsi I. (2004): Székicsér Glareola pratincola (Linnaeus, 1766). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 272–275.
  • Kovács G. & Oláh J. (2004) Réti fülesbagoly Asio flammeus (Pontoppidan, 1763). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 378–380.
  • Kovács G. & Végvári Zs. (1999): Population size and habitat of the Aquatic Warbler Acrocephalus paludicola in Hungary. Die Vogelwelt 120(2): 121–125.
  • Kovács G. & Végvári Zs. (2004): Csíkosfejű nádiposzáta Acrocephalus paludicola
  • (Vieillot, 1817). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 458–460.
  • Kovács G., Kapocsi I. & Végvári Zs. (2004): Szerkőfajok rekordmennyiségű fészkelése a Hortobágyon 1999-ben. Túzok 5(3–4): 97–101.
  • Kovács G., Végvári Zs. & Kapocsi I. (2000): Population trends and conservation of Spoonbills in the Hortobágy National Park, Hungary. In: de le Court C. (eds.): Wetlands management and conservation of Spoonbills and other waterbirds. 56th EUROSITE Workshop, Huelva, 5–8 April 2000. The Network of the Organizations of the Europe’s Natural Heritage: 24–27.
  • Kováts L. (2009): Kékbegy Luscinia svecica (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 448–449.
  • Kushlan J. A. & Hancock J. A. (2005): Herons. Oxford University Press, Oxford. /Bird families of the World 14./
  • Lakatos K. (1899): A császármadár és vadászata. Markovics és Garai Nyomdája, Budapest.
  • Lendvai Cs. (2010): Uhu megfigyelése Budapesten. Heliaca 7: 107.
  • Lovászi P. (1998): A fehér gólya (Ciconia ciconia) helyzete Magyarországon az 1941–1994 közötti országos állományfelmérések eredményeinek tükrében. Ornis Hungarica 8(Suppl. 1): 1–8.
  • Lovászi P. (2013): A fehér gólya természetvédelmi fajmegőrzési terve. Magyar Madártani és Természetvédelim Egyesület – Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve.
  • Lovászi P. & Bártol I. (2013): A kis őrgébics (Lanius minor) természetvédelmi helyzete Magyarországon. Aquila 120: 15–36.
  • Lovászi P. & Nagy K. (2013): A fehér gólya és védelme. Második, aktualizált kiadás. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve.
  • Marián M. & Traser Gy. (1979): A magyarországi gólyák (Ciconia ciconia) vándorlása a gyűrűzések visszajelentései alapján. Aquila 85: 113–121.
  • Martikainen P., Kaila L. & Haila Y. (1998): Threatened beetles in White-backed Woodpecker habitats. Conservation Biology 12(2): 293–301.
  • Mészáros Cs., Kotymán L. & Kókai K. (2003): A réti fülesbagoly (Asio flammeus) telelő állományának változása, élőhelyválasztása és táplálkozása a Dél-Tiszántúlon 1997 és 2002 között. Aquila 109–110: 109–118.
  • Meyburg B.-U., Meyburg C. & Barbraud J.-C. (1998): Migration strategies of an adult Short-toed Eagle Circaetus gallicus tracked by satellite. Alauda 66(1): 39–48.
  • Meyburg B.-U., Meyburg C. & Pacteau C. (1996): Migration automnale d’un Circaéte Jean-le-blanc Circaetus gallicus suivi par satellite. Alauda 64(3): 339–344.
  • Mikkola H. (1983): Owls of Europe. T & A D Poyser London.
  • MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Budapest. /Az MME könyvtára 22./
  • Molnár Gy. (1998): A szalakóta (Coracias garrulus) költésbiológiájának és táplálkozásának vizsgálata a Dél-Alföldön mesterséges telepítése kapcsán. Ornis Hungarica 8(Suppl. 1): 119–124.
  • Molnár L. (1982): Gémtelepek Magyarországon – 1976–1980. Madártani Tájékoztató 1982 (január–március): 24–25.
  • Molnár L. (2000a): Bakcsó Nycticorax nycticorax. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 20–22.
  • Molnár L. (2000b): Kis kócsag Egretta garzetta. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 23–25.
  • Molnár L. & Haraszthy L. (1980): Megfigyelések egy szalakóta fészeknél. Madártani Tájékoztató 1980 (október–december): 35–36.
  • Monoki Á. & Széll A. (2013a): Réti fülesbagoly Asio flammeus (Pontoppidan, 1763). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 185–197.
  • Monoki Á. & Széll A. (2013b): Ugartyúk Burhinus oedicnemus (Linnaeus, 1758). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 153–168.
  • Mödlinger P. (1979): Az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) előfordulása és ökológiai viszonyai Magyarországon. Aquila 85: 59–75.
  • Nagy G. G. (2010): Nászruhás kormos szerkő (Chlidonias niger) téli előfordulása a Dunán. Aquila 116–117: 132, 137.
  • Nagy Sz. & Demeter I. (comp.) (2006): International action plan for the Saker Falcon (Falco cherrug). Council of Europe, Strasbourg.
  • Németh T. M. (2009): A hamvas küllő (Picus canus Gmelin 1788) élőhelyválasztása az Őrségi Nemzeti Park területén. [Szakdolgozat]. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron.
  • Oláh J. & Ecsedi Z. (2004): Kis őrgébics Lanius minor (Gmelin, 1788). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 502–503.
  • Oláh J. & Konyhás S. (2004): Kis kárókatona Phalacrocorax pygmeus (Pallas, 1773). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 115–117.
  • Oláh J. & Széll A. (1994): A székicsér Glareola pratincola fészkelése és védelmi helyzete Magyarországon 1994-ben. Partimadár 4(2): 25–28.
  • Oláh J. & Vasas A. (2004) A réti fülesbagoly (Asio flammeus) fészkelési inváziója Magyarországon 2002-ben. Aquila 111: 89–96.
  • Oláh J., Pigniczki Cs. & Nagy T. (2003): A gólyatöcs (Himantopus himantopus) állományának alakulása Magyarországon és a 2000. évi fészkelési invázió. Aquila 109–110: 61–79.
  • Orta J. (1994): Short-toed Snake-eagle Circaetus gallicus. In: del Hoyo J., Elliott A. & Sargatal J. (eds.): Handbook of the birds of the World. Volume 2. New World vultures to guineafowl. Lynx Edicions, Barcelona: 131.
  • Palatitz P. & Tóth L. (2003): Diet variations of three sympatric raptor species in relation to small rodent densities. In: 6th World Conference on Birds of Prey and Owls. Budapest, Hungary, 18–23 May 2003. Abstracts of presentations. World Working Group on Birds of Prey and Owls – MME/BirdLife Hungary, Budapest: 5.
  • Palkó F. (1955): A kígyászölyv fészkelése a Pilisben. Aquila 59–62: 381, 438.
  • Papazoglou C., Kreiser K., Waliczky Z. & Burfield I. (eds.) (2004): Birds in the European Union. A status assessment. BirdLife International, Wageningen.
  • Pátkai I. (1947): Ragadozó madaraink. Független Nyomda, Budapest. /Nimród kis könyvtár/
  • Pátkai I. (1954): Ragadozómadár-kutatások az 1949. és 1950. években. Aquila 55–58: 75–79.
  • Pátkai I. (1958): 6. rend: Falconiformes – sólyomalkatúak. In: Székessy V. (szerk.): Aves. Madarak. Akadémiai Kiadó, Budapest: 4 1 – 4 35. /Magyarország állatvilága XXI. kötet/
  • Pellinger A. & Mogyorósi S. (1994): Mesterséges szigetek küszvágó csérek (Sterna hirundo) számára. Aquila 101: 220–221, 243–245.
  • Pellinger A., Laber J. & Kohler B. (2010): A széki lile (Charadrius alexandrinus), a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és a gulipán (Recurvirostra avosetta) fészkelő populációi a Fertőn. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 22: 173–179.
  • Petrovics Z. (2007): Az uráli bagoly (Strix uralensis) elterjedése és élőhelyválasztása a Zempléni-hegységben. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
  • Petrovics Z. (2012): Uhu állomány adatok – 2010. Heliaca 8: 50–51.
  • Pietiäinen H. & Saurola P. (2007): Strix uralensis Ural Owl. In: Hagemeijer W. J. M. & Blair M. J. (eds.): The EBCC atlas of European breeding birds. Their distribution and abundance. T & A D Poyser, London: 412–413.
  • Pigniczki Cs. (2005): A széki lile (Charadrius alexandrinus) állományának alakulása Magyarországon a 2000-es évek elején. Aquila 112: 45–51.
  • Pigniczki Cs. (2006): Széki lile (Charadrius alexandrinus). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Pigniczki Cs. (2009): Széki lile Charadrius alexandrinus Linnaeus, 1758. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 280–281.
  • Pigniczki Cs. & Hadarics T. (2009): Nagy kócsag Egretta alba (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 174–175.
  • Pongrácz Á., Szegedi Zs., Kováts L., Szinai P. & Bank L. (2012): Békászó sas állományadatok – 2010. Heliaca 8: 46–47.
  • Probst R., Kohler B., Krone O., Ranner A. & Rössler M. (2009): Schutzanforderung für den Seeadler im Herzen Europas – Ergebnisse des Workshops der WWF-Österreich Tagung in Illmitz, 18. November 2007. Denisia 27: 147–157.
  • Prommer M. & Bagyura J. (2010): A 2007 és 2009 között Magyarországon jelölt fiatal kerecsensólymok mozgásai műholdas nyomkövetés alapján. Heliaca 7: 34–48.
  • Prommer M., Bagyura J., Chavko J. & Uhrin M. (2012): Migratory movements of Central and Eastern European Saker Falcons (Falco cherrug) from juvenile dispersal to adulthood. Aquila 119: 111–135.
  • Rékási J. (1975): Fehér gólya (Ciconia ciconia) fészekben gyűjtött köpetek elemzése. Aquila 80–81: 282–283, 300–301.
  • Rékási J. (1979): Adatok a gólya (Ciconia ciconia) táplálkozásához. Tiscia Supplementum 2 /Puszta 8/: 9–11.
  • Rékási J. (1989): Nahrungsbiologische Untersuchungen am Weißtorch (Ciconia ciconia). In: Rheinwald G., Ogden J. & Schulz H. (eds.): White Stork. Status and conservation. Proceedings of the First International Stork Conservation Symposium. Walsrode, 14–19 October 1985. International Council for Bird Preservation – Dachverband Deutscher Avifaunisten – Rheinischer Landwirtschafts-Verlag, Bonn: 397–402. /Schriftenreiche des DDA 10./
  • Rékási J. (2000): Kis őrgébics Lanius minor. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 346–347.
  • Rékási J. & Jakab B. (1984): Ökológiai vizsgálatok Észak-Bácska gólyaállományán tíz év tükrében. Aquila 91: 101–108.
  • Rékási J., Jakab B. & Haraszthy L. (1995): Adatok a fehér gólya (Ciconia ciconia) hortobágyi táplálkozásáról. Aquila 102: 9–19.
  • Rittinghaus H. (1961): Der Seeregenpfeifer. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 282./
  • Roberge J.-M., Angelstam P. & Villard M.-A. (2008): Specialised woodpeckers and naturalness in hemiboreal forests – deriving quantitative targets for conservation planning. Biological Conservation 141(4): 997–1012.
  • Ryder J. H. & Ryder B. A. (1978): First breeding records of Black Stork in Malawi. The Ostrich 49(1): 51.
  • Sackl P. & Strazds M. (1997): Ciconia nigra Black Stork. In: Hagemeijer W. J. M. & Blair M. J. (eds.): The EBCC atlas of European breeding birds. Their distribution and abundance. T & A D Poyser, London: 56–57.
  • Sándor I. & Ecsedi Z. (2004): Rétisas Haliaeetus albicilla (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 198–200.
  • Sándor I., Katona K., Szövényi G., Brankovits D., Halpern B. & Péchy T. (2010): A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) napi aktivitása féltermészetes körülmények között. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia 6(1): 69–83.
  • Schenk J. (1918): A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelőtelepei Magyarországon. Melléklet az „Aquila” 1918. évi XXV. jubileumi kötetéhez. M. Ornithologiai Központ, Budapest.
  • Schmidt A. (2004): Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) állományfelmérése a Börzsönyben Túzok 5(3–4): 93–96.
  • Schmidt E. (1960): A réti fülesbagoly (Asio flammeus) költése és vonulása a Kárpát-medence területén. Aquila 66: 89–98.
  • Schmidt E. (1962): Adatok Apaj-puszta környéke kisemlősfaunájához. Vertebrata Hungarica 4(1–2): 83–91.
  • Schmidt E. (1962): Einige Daten zum Vorkommen der Groppe (Cottus gobio L.) in der Donau. Opuscula Zoologica Instituti Zoosystematici et Oecologici Universitatis Budapestinensis 4(2–4): 145–147.
  • Schmidt E. (1967): Zur Verbreitung und Ökologie des Weißstern-Blaukehlchens (Luscinia svecica cyanecula Meisner 1804) in Ungarn. Beiträge für Vogelkunde 12(6): 377–386.
  • Schmidt E. (1970): Das Blaukehlchen. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 426./
  • Schmidt E. (1971): Neue Funde der Steppenbirkenmaus, Sicista subtilis (Pallas, 1773) in Ungarn. Säugetierkundliche Mitteilungen 19: 384–388.
  • Schmidt E. (2000): Kékbegy Luscinia svecica. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 276–278.
  • Schulze-Hagen K. (1989): Bekanntes und weniger Bekanntes vom Seggenrohrsänger Acrocephalus paludicola. Limicola 3(5): 229–246.
  • Siegfried W. R. (1967): The distribution and status of the Black Stork in Southern Africa. Ostrich 38(3): 179–185.
  • Solt Sz., Palatitz P., Fehérvári P., Gergely J., Ágoston A. & Barna K. (2012): Az MME Kékvércse-védelmi Munkacsoport 2010. évi beszámolója. Heliaca 8: 17–21.
  • Solti B. (1983): A kígyászölyv (Circaätus gallicus) fiókaneveléséről. Madártani Tájékoztató 1983 (július–december): 100–101.
  • Sós E. (2009a): Fattyúszerkő Chlidonias hybrida (Pallas, 1811). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 345–346.
  • Sós E. (2009b): Kormos szerkő Chlidonias niger (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 347–348.
  • Spiridinov J. & Virkkala R. (1997): Dendrocopos leucotos White-backed Woodpecker In: Hagemeijer W. J. M. & Blair M. J. (eds.): The EBCC atlas of European breeding birds. Their distribution and abundance. T & A D Poyser, London: 454–455.
  • Sterbetz I. (1961): Der Seidenreiher. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 292./
  • Sterbetz I. (1965): Untersuchungen über die Ernährung der im Reservat bei Sasér und in den Innundationsräumen der Umgebung brütenden großen Raubvögel. Tiscia 1: 78–80.
  • Sterbetz I. (1976): A magyarországi túzokvédelem első eredményei. Állattani Közlemények 63(1–4): 141–145.
  • Sterbetz I. (1983): Repatriációs eredmények a dévaványai túzokkísérleti állomáson. Állattani Közlemények 69(1–4):127–131.
  • Sterbetz I. (1986): A magyarországi túzokvédelem tizenhárom éve (1969–1981) Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 17–68.
  • Sterbetz I. (1988): Parti madarak (Limicolae sp.) táplálkozásvizsgálata a Kardoskúti-Fehértón, Dél-kelet Magyarország. Aquila 95: 142–161.
  • Sterbetz I. (1995): A réti sas (Haliaaetus albicilla L.,1758) állományának pusztulása a Tisza Csongrád megyei szakaszán. Állattani Közlemények 79: 105–112.
  • Studinka I. (1942): Megfigyelések a hamvas rétihéjáról. Aquila 46–49: 225–268.
  • Szabó L. V. (1974): A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) fészkelése a Hortobágyon. Aquila 78–79: 133–141.
  • Szabó L. V. (1975): Das Brüten des Seggenrohrsängers (Acrocephalus paludicola) in der Hortobágy. Aquila 80–81: 41–53.
  • Székely T. (1986): A fattyúszerkő (Chlidonias hybrida), a fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) táplálkozási viselkedése. Madártani Tájékoztató 1986 (január–március): 87–90.
  • Székely T. (1997): Status of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) in Hungary. Ornis Hungarica 7(1–2): 19–26.
  • Székely T., Karsai I. & Kovács S. (1993): Availability of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) prey on a Central Hungarian grassland. Ornis Hungarica 3(2): 41–48.
  • Székely T., Karsai I. & Williams T. D. (1994): Determination of clutch-size in the Kentish Plover Charadrius alexandrinus. Ibis 136(3): 341–348.
  • Szekeres P. (2012): Fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) élőhely-választásának geoinformatikai alapú vizsgálata a Börzsönyben. Diplomadolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Földmérési és Távérzékelési Tanszék, Sopron.
  • Szekeres P.(2010): A fehérhátú fakopáncs élőhely-választása a Börzsönyben a fekvő holtfa mint élőhelyszerkezeti elem alapján. Diplomadolgozat. SZIE MKK, Állattani és Ökológiai Tanszék, Gödöllő.
  • Széll A. & Bakacsi G. (1996): A szerecsensirály (Larus melanocephalus) fészkelési viszonyai Magyarországon. Túzok 1(3): 105–115.
  • Széll A. (1993): A székicsér Glareola pratincola fészkelőhely-választása agrár élőhelyeken. Partimadár 1993(1): 8–15.
  • Széll A. & Zsótér L. (1986): A szerecsensirály (Larus melanocephalus) fészkelése a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. Aquila 92: 49–53.
  • Szíjj J. (1954): Gémtelepek Magyarországon 1951-ben. Aquila 55–58: 81–87.
  • Szinai P. (2005): The present status of Pygmy Cormorants (Phalacrocorax pygmeus) in Hungary. Wetlands International Cormorant Research Group Bulletin 6: 19–20.
  • Szinai P. (2009): Küszvágó csér Sterna hirundo Linnaeus, 1758. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 343–
  • Szitta T. (2009): Darázsölyv Pernis apivorus (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 199.
  • Tamás E. A. & Kalocsa B. (2005): Management-related problems of floodplain habitats for the Black Stork (Ciconia nigra). Archiv für Hydrobiologie Suppl. 155(1–4): 483–490.
  • Tamás E. A. & Kalocsa B. (2006): The diet of young and feeding places of adult’s Black Storks Ciconia nigra in Gemenc. Biota 7(1–2): 103–107.
  • Tapfer D. (1973): Vörös kánya és barna kánya a Keleti-Bakonyban. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 589–594.
  • Tarboton W. (1982): Breeding status of the Black Stork in the Transvaal. Ostrich 53(3): 151–156.
  • Tokody B. (2012a): A kis kárókatonák és a halászat. http://www.mme.hu/napi-madarvedelem/problemak-madarakkal/kis-karokatonak-es-halaszat.html
  • Tokody B. (2012b): A szalakóta helyzete és védelme a Kárpát-medencében. Madártávlat 19(2): 4–9.
  • Tóth I. (2007): A rétisas állomány helyzete és védelme Békés megyében 1989–2005 között. Heliaca 2005: 52–59.
  • Tóth L. (2002): Historical and recent distribution, population trends and protection strategies of Montagu’s Harrier Cirus pygargus in Hungary. Ornithologischer Anzeiger 41: 109–117.
  • Tóth L. (2007): A barna rétihéja költésbiológiája a Dévaványa-Ecsegi-puszták térségében. Heliaca 2005: 65–67.
  • Tóth L. (2009): Barna rétihéja Circus aeruginosus (Linnaeus, 1758). In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 209–211.
  • Tóth L. & Palatitz P. (2003): Nest site selection and predation risk in solitary and semi-colonial Marsh Harriers Circus aeruginosus. Revista de Etologia 5(Suplemento): 132.
  • Tóth L., Palatitz P. & Bera M. (2001): Reproductive success and predation rate of solitary and semi-colonial Marsh Harrier (Circus aeruginosus). In: 4th Eurasian Congress on Raptors. Abstracts. Seville – Spain. 25–29 September 2001. Estación Biológica Doñana – Raptor Research Foundation: 188.
  • Tóth L. & Tóth-Könczey Cs. (2012): A barna rétihéja nem konkurense a vadászoknak. http://www.greenfo.hu/hirek/2012/10/21/a-barna-retiheja-nem-konkurense-a-vadaszoknak
  • Tóth L., Palatitz P. & Bera M. (2004): A predáció szerepe egy talajon fészkelő ragadozómadár-faj reprodukciójában. Természetvédelmi Közlemények 11: 551–557.
  • Tóth L., Papp S., Palatitz P. & Széll A. (2006): Rádiós képtovábbító rendszer alkalmazása barna rétihéja fészkelésének vizsgálatánál. Vadbiológia 12: 62–69.
  • Török J. (2009): Hamvas küllő Picus canus J. F. Gmlin, 1788. In: Csörgő T., Karcza Zs., Halmos G., Magyar G., Gyurácz J., Szép T., Bankovics A., Schmidt A. & Schmidt E. (szerk.): Magyar madárvonulási atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest: 387.
  • Triplet P., Overdijk O., Smart M., Nagy Sz., Schneider-Jacoby M., Karauz E. S., Pigniczki Cs., Baha El Din S., Kralj J., Sandor A. & Navedo J. G. (comp.) (2008): International Single Species Action Plan for the conservation of the Eurasian Spoonbill Platalea leucorodia. UNEP/AEWA Secretariat, Bonn. /AEWA Technicak Series No. 35./
  • Tucker G. M. & Heath M. F. (comp.) (1994): Birds in Europe. Their conservation status. Birdlife International, Cambridge. /BirdLife Conservation Series 3./
  • Van den Bossche W., Berthold P., Kaatz M., Nowak E. & Querner U. (2002): Eastern European White Stork populations: migration studies and elaboration of conservation measures. German Federal Agency for Nature Conservation, Bonn. /BfN–Skripten 66./
  • van der Kooij H. & Voslamber B. (1997): Aantalsontwikkeling van de Grote Zilverreiger Egretta alba in Nederland sinds 1970 in een Europees perspectief. Limosa 70(3): 119–125.
  • Varga F. (2000a): Császármadár Tetrastes bonasia. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 105–106.
  • Varga F. (2000b): Hamvas küllő Picus canus. In: Haraszthy L. (szerk.): Magyarország madarai. 2., javított kiadás. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 238.
  • Varga Gy. (1990): Kígyászölyv (Circaetus gallicus) pusztulása a Fejér megyei Sárréten. Madártani Tájékoztató 1990 (január–június): 9.
  • Varga Zs. (1991): Az Aggteleki Nemzeti Park császármadár- (Tetrastes bonasia L. 1758) állománya. Aquila 98: 57–72.
  • Varga Zs. & Rékási J. (1993): Adatok az Észak-borsodi Karszton fészkelő ragadozómadarak táplálkozásához és állományváltozásaihoz az 1986–1991 közötti időszakból. Aquila 100: 123–136.
  • Vasvári M. (1929): Adalékok a bölömbika és pocgém táplálkozási oekologiájához. Aquila 34–35: 342–374.
  • Vasvári M. (1931): Tanulmányok a vörösgém (Ardea purpurea L.) táplálkozásáról. Aquila 36–37: 231–293.
  • Vasvári M. (1939): A bakcsó és üstökös gém táplálkozási oekologiája. Aquila 42–45: 556–613.
  • Vasvári M. (1954): A szürkegém, a nagy- és kiskócsag táplálkozási ökológiája. Aquila 55–58: 23–38.
  • Végvári Zs. & Oláh J. (2004): Bölömbika Botaurus stellaris (Linnaeus, 1758). In: Ecsedi Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület – Winter Fair, Balmazújváros – Szeged: 119–120.
  • Végvári Zs. & Flade M. (2012): Aufstieg und Fall: Seggenrohrsänger in Ungarn. Der Falke 59(3): 100–103.
  • Végvári Zs., Kovács G. & Kapocsi I. (2002): Population trends, conservation and colony site selection of Spoonbills in the Hortobágy National Park, Hungary. In: Veen J. & Stepanova O. (eds.): Report of the 68th EUROSITE Spoonbill Workshop. Wetland management for Spoonbills and associated waterbirds. 19–22 April 2002, Texel. Texel: 31–34.
  • Veprik R. & Bakacsi G. (2003): A szerecsensirály (Larus melanocephalus) védelmének lehetőségei halastavi környezetben. A faj terjedésének elősegítése. A Puszta 18: 116–124.
  • Warga K. (1935): Phaenologiai és nidobiologiai adatok a kisbalatoni nagy kócsag (Egretta alba L.) telepről. Aquila 38–41: 164–173.
  • Watson J. (2000): The Golden Eagle. Second edition. T & A D Poiser, London.
  • Wawrzyniak H. & Sohns G. (1977): Der Seggenrohrsänger. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 504./

 

Emlősök irodalomjegyzéke

  • Ambros M. (2008): Stav poznania rozšírenia sysľa pasienkového (Spermophilus citellus) na Slovensku v rokoch 1996 až 2008. Lynx (Praha) n. s. 39(2): 219–333.
  • Arlettaz R. (1999): Habitat selection as a major resource partitioning mechanism between the two sympatric sibling bat species Myotis myotis and Myotis blythii. Journal of Animal Ecology 68(3): 460–471.
  • Arlettaz R., Christe P & Desfayes M. (2002): 33 years, a new longevity record for a European bat. Mammalia 66(3): 441–442.
  • Bajomi B. (2011): Az eurázsiai hód (Castor fiber) visszatelepítésének tapasztalatai Magyarországon. Duna–Dráva Nemzeti Park, Budapest.
  • Bihari Z. & Boldogh S. (2007): Csonkafülű denevér Myotis emarginatus (Geoffroy, 1806). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 117–118.
  • Bihari Z. (1998): Examination of the settlement of Myotis myotis in an abandoned mine. Myotis 36: 225–228.
  • Bihari Z. (2007a): Hegyesorrú denevér Myotis oxygnathus Monticelli, 1885. In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 125–126.
  • Bihari Z. (2007b): Közönséges denevér Myotis myotis (Borkhausen, 1797). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 119–120.
  • Bihari Z., Szatyor M. & Boldogh S. (2007b): Nagy patkósdenevér Rhinolophus ferrumequinum (Schreber, 1774). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 72–74.
  • Boitani L. (2000): Action plan for the conservation of Wolves (Canis lupus) in Europe. Council of Europe, [Strasbourg]. /Nature and environment 113./
  • Breitenmoser U., Breitenmoser-Würsten C., Okarma H., Kaphegyi T., Kaphegyi-Wallmann U. & Müller U. M. (2000): Action plan for the conservation of the Eurasian Lynx in Europe (Lynx lynx). Council of Europe Publishing, Strasbourg. /Nature and environment 112./
  • Britton A. R. C., Jones G., Rayner J. M. V., Boonman A. M. & Verboom B. (1997): Flight performance, echolocation and foraging behaviour in pond bats, Myotis dasycneme (Chiroptera: Vespertilionidae). Journal of Zoology 241(3): 503–522.
  • Ćirović D., Ćosić N. & Penezić A. (2008): Population monitoring of the European Ground Squirrel (Spermophilus citellus) in Serbia. Lynx (Praha) n. s. 39(2): 343–344.
  • Cserkész T. (2007): High relative frequency of Sicista subtilis (Dipodidae, Rodentia) in owl-pellets collected in Borsodi Mezőség (NE Hungary). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 31: 173–177.
  • Cserkész T., Aczél-Fridrich Zs., Hegyeli Zs., Czabán D., Sugár Sz., Horváth O. & Sramkó G. (2013): Rediscovery of Hungarian Birch Mouse (Sicista subtilis trizona) in Transylvania (Romania) with phylogenetic analysis validating its taxonomic separaten. Mammalia: in prep.
  • Cserkész T., Kitowski I., Czochra K. & Rusin M. (2009): Distribution of the Southern Birch Mouse (Sicista subtilis) in East-Poland. Morphometric variations in discrete European populations of superspecies S. subtilis. Mammalia 73(3): 221–229.
  • Cserkész T., Török H. A., Farkas J., Bodnár M. & Seres N. [2010]: Második csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis trizona) fajmegőrzési terv 2010–2014. [Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület. Eger].
  • Demeter G. & Obuch J. (2004): Recentný výskyt myšovky stepnej (Sicista subtilis) pri Leviciach. In: Kautman J. & Stloukal E. (red.): Zborník abstraktov z konferencie 10. Feriancové dni. Bratislava, 25.–26. 11. 2004. Faunium, Bratislava: 9.
  • Dietz C., von Helversen O. & Nill D. (2009): Bats of Britain, Europe & Northwest Africa. A & C Black Publishers, London.
  • Dobrosi D. (1998): Érdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról. Crisicum 1: 243–249.
  • Dobrosi D. (2005): Tavi denevér (Myotis dasycneme) élőhelyek a Tisza-völgyben. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.): A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 77–78.
  • Dobrosi D. (2009): A hegyesorrú denevér (Myotis oxygnathus) kölykező kolóniáinak változása a Nagyalföldön. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Felsőtárkány, 2009. október 16–18.) kiadványa. Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület – Magyar Denevérkutatók baráti Köre, Eger: 67–73.
  • Dombi I. & Szatyor M. (2007): Tavi denevér Myotis dasycneme (Boie, 1825). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 113–114.
  • Dombi I. (1995): Dél-Magyarország gyöngyszeme – a Szársomlyó denevérfaunája. Denevérkutatás 1: 7–10.
  • Estók P. & Cserkész T. (2008): Egy tavi denevér Myotis dasycneme (Boie, 1825) rádiós nyomkövetésének eredményei. Denevérkutatás 4: 42–44.
  • Estók P. & Szatyor M. (2007): Nagyfülű denevér Myotis bechsteinii (Kuhl, 1817). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 109–110.
  • Estók P. (2008): Néhány bükki adat a nagyfülű denevér Myotis bechsteinii (Kuhl, 1818) nyári búvóhelyeiről. Denevérkutatás 4: 38–41.
  • Forrásy Cs. & Paulovics P. (2005): A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817)) újabb előfordulása egykori szálláshelyén, az Abaligeti-barlangban (Mecsek-hegység). Denevérkutatás 3: 23–24.
  • Gadó Gy. P. & Pačenovský S. (2003): Farkasok és hiúzok a szlovák–magyar határ térségében. WWF Magyarország, Budapest.
  • Gedeon Cs. (2011): Environmental factors and intrinsic processes affecting habitat use of European Ground Squirrels (Spermophilus citellus): putting science into conservation practice. PhD thesis. Eötvös Loránd University, Faculty of Science, Biological Institute, Department of Ethology, Budapest.
  • Gombkötő P. & Boldogh S. (2007): Hosszúszárnyú denevér Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1819). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 127–128.
  • Görföl T. & Dombi I. (2008): Tavi denevér (Myotis dasycneme Boie, 1825) rádiós nyomkövetése az Alsó-Duna-völgyben. In: Tamás E. A. (szerk.): Élet a Duna-ártéren – határtalan természet c. tudományos tanácskozás összefoglaló kötete. Pörböly, 2007. szeptember 22. Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület – Duna Környezetvédelmi Fórum, Baja: 58–63.
  • Görföl T. & Dombi I. (2009): Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) rádiós nyomkövetése Gemencen – előzetes eredmények. In: Görföl T., Estók P. & Molnár V. (szerk.): A VII. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Felsőtárkány, 2009. október 16–18.) kiadványa. Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület – Magyar Denevérkutatók baráti Köre, Eger: 61–66.
  • Görföl T. (2007): New record of the Schreiber’s Bat (Miniopterus schreibersii Kuhl, 1817) in the Mecsek Mountains, Hungary. Acta Naturalia Pannonica 2: 179–181.
  • Gubányi A. (2007): Északi pocok Microtus oeconomus (Pallas, 1776). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 164–165.
  • Gubányi A., Horváth Gy. & Mészáros F. (2004): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populációk hazai kutatottsága. Természetvédelmi Közlemények 11: 571–586.
  • Gubányi A., Horváth Gy., Mészáros A. & Mészáros F. (2002): Community ecology of small mammals in the territory of Fertő–Hanság National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Fertő–Hanság National Park. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 799–813.
  • Gündüz I., Jaarola M., Tez C., Yeniyurt C., Polly P. D. & Searle J. B. (2007): Multigenic and morphometric differentiation of ground squirrels (Spermophilus, Scuiridae, Rodentia) in Turkey, with a description of a new species. Molecular Phylogenetics and Evolution 43(3): 916–935.
  • Güttinger R., Lustenberger J., Beck A. & Weber U. (1998): Traditionally cultivated wetland meadows as foraging habitats of the grass-gleaning Lesser Mouse-eared Bat (Myotis blythii). Myotis 36: 41–49.
  • Haarberg O. (2007): Amit a hódról tudni érdemes. Az eurázsiai hód Magyarországon – visszatelepítés, védelem és állományszabályozás. WWF Magyarország, Budapest. /WWF Füzetek 26./
  • Haberl W., Petkovski S., Hoffmann I. E. & Krystufek B. (2012): Distribution and assessment of endangered European Ground Squirrel (Spermophilus citellus gradojevici) populations in south-eastern Macedonia (FYROM). In: Kepel A. & Julia Kończak J. (eds.): IV European Ground Squirrel Meeting. 5–7 September 2012. Kamień Śląski, Poland. Programme, abstracts, participants. Polish Society for Nature Conservation „Salamandra”, Poznań: 15.
  • Hegyeli Zs., Nagy A., Daróczi Sz. J., Kecskés A. & Latková H. (2012): Current distribution and status of the European Ground Squirrel in Romania. In: Kepel A. & Julia Kończak J. (eds.): IV European Ground Squirrel Meeting. 5–7 September 2012. Kamień Śląski, Poland. Programme, abstracts, participants. Polish Society for Nature Conservation „Salamandra”, Poznań: 14.
  • Heltai M., Bauer-Haáz É. A., Lehoczki R. & Lanszki J. (2012): Changes in the occurrence and population trend of the Eurasian Otter (Lutra lutra) in Hungary between 1990 and 2006. North-Western Journal of Zoology 8(1): 112–118.
  • Heltai M., Lanszki J., Szemethy L., Tóth M. (szerk.) (2010) Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 240.
  • Heltai M., Szemethy L. & Biró Zs. (2001): A nyest, a nyuszt, a menyét és a hermelin aktuális helyzete és elterjedése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 9: 287-297.
  • Heptner V. G. & Yurgenson P. B. (2001): Steppe, or White, Polecat Mustela (putorius) eversmanni Lesson, 1827. In: Heptner V. G. & Naumov N. P. (eds.): Mammals of the Soviet Union. Volume II. Part 1b. Carnivora (weasels; additional species). Smithsonian Institution Libraries – The National Science Foundation, Washington: 1133–1176.
  • Hoffmann I. E., Millesi E., Huber S., Everts L. G. & Dittami J. P. (2003): Population dynamics of European Ground Squirrels (Spermophilus citellus) in a suburban area. Journal of Mammalogy 84(2): 615–626.
  • Horváth Gy. & Gubányi A. (2004): Az északi pocok (Microtus oeconomus) populációk jövője: fennmaradásukat befolyásoló tényezők, természetvédelmi stratégiák. Természetvédelmi Közlemények 11: 587–595.
  • Horváth Gy. & Gubányi A. (2005): Északi pocok (Microtus oeconomus mehelyi). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Jędrzejewska, B., Jędrzejewski, W. (1998) Predation in vertebrate communities. The Bialowieza Primeval Forest as a case study. Springer-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York. pp. 450.
  • Kala B., Kepel A. & Wojtaszyn G. (2010): Results of the first five years of the European Souslik, Spermophilus citellus reintroduction programme in Poland. In: III. European Ground Squirrel Meeting. 27 September – 01 October 2010. Ordu University, Ordu, Turkey. Book of Abstracts. Ordu University, Ordu: 18.
  • Katona K., Váczi O. & Altbäcker V. (2002): Topographic distribution and daily activity of the European Ground Squirrel population in Bugacpuszta, Hungary. Acta Theriologica 47(1): 45–54.
  • Kerth G. & König B. (1999): Fission, fusion and nonrandom associations in female Bechstein’s Bats (Myotis bechsteinii). Behaviour 136(9): 1187–1202.
  • King, C.M. (1990): The natural history of weasels and stoats. Cornell University Press, Ithaca, New York.
  • Kis J., Váczi O., Katona K. & Altbäcker V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. Természetvédelmi Közlemények 7: 117–123.
  • Koósz B. (2002): Az ürge (Spermophilus citellus) táplálékválasztása eltérő kezelésű élőhelyeken. Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Kutatócsoport, Debrecen.
  • Koshev Y. S. (2008): Distribution and status of the European Ground Squirrel (Spermophilus citellus) in Bulgaria. Lynx (Praha) n. s. 39(2): 251–261.
  • Kovaľskaya Y. M., Aniskin V. M., Bogomolov P. L., Surov A. V., Tikhonov I. A., Tikhonova G. N., Robinson T. J. & Volobouev V. T. (2011): Karyotype reorganisation in the subtilis group of Birch Mice (Rodentia, Dipodidae, Sicista): unexpected taxonomic diversity within a limited distribution. Cytogenetic and Genome Research 132(4): 271–288.
  • Kruuk H. (2006): Otters. Ecology, behaviour and conservation. Oxford University Press, Oxford.
  • Lanszki J. & Heltai M. (2007): Diet of the European Polecat and Steppe Polecat in Hungary. Mammalian Biology 72(1): 49–53.
  • Lanszki J. & Heltai M. (2010): Molnár- vagy mezei görény (Mustela eversmanni Lesson, 1827). In: Heltai M. (szerk.): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 51–53.
  • Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. /Natura Somogyiensis 14./
  • Lanszki J. (2012): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. /Natura Somogyiensis 21./
  • Lanszki J., Heltai M. & Lehoczky R. (2007): Molnárgörény Mustela eversmanni Lesson, 1827. In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 230–231.
  • Lanszki J., Heltai M. (2010): Hermelin Mustela erminea (Linnaeus, 1758). In: Heltai M., Lanszki J., Szemethy L., Tóth M. (szerk.) Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 43-47.
  • Lanszki, J., Zalewski, A., Horváth, Gy. (2007) Comparison of red fox and pine marten food habits in a deciduous forest. Wildlife Biology 13: 258-271.
  • Mason C. F. & Macdonald S. M. (1986): Otters. Ecology and conservation. Cambridge University Press, Cambridge.
  • Matějů J., Nová P., Uhlíková J., Hulová Š. & Cepáková E. (2008): Distribution of the European Ground Squirrel (Spermophilus citellus) in the Czech Republic in 2002–2008. Lynx (Praha) n. s. 39(2): 277–294.
  • Męczyński S. (1985): Czy suseł moręgowany, Spermophilus citellus Linnaeus, 1766, występuje jeszcze w Polsce? Przegląd Zoologiczny 29(4): 521–526.
  • Méhely L. (1913): Magyarország csíkos egerei. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 32(1): 3–45.
  • Molnár A. (2013): Pusztai görény Mustela eversmanni Lesson, 1827. In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 199–227.
  • Müller-Schwarze D. & Sun L. (2003): The Beaver. Natural history of a wetland engineer. Cornell University Press, Ithaca (New York).
  • Müller-Schwarze D. (2011): The Beaver. Its life and impact. Second edition. Comstock Publishing Associates, Ithaca (New York).
  • Németh I. (2010): Factors affecting the hibernation in European Ground Squirrel Spermophilus citellus. Physiological, behavioral and ecological aspects. [PhD thesis]. Eötvos Loránd Tudományegyetem, Biológia Intézet, Etológia tanszék, Budapest.
  • Ottlecz B. (2010): Egy ismeretlen menyétféle: a molnárgörény. In: Heltai M. (szerk.): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 155–163.
  • Ottlecz B. (2012): A molnárgörény (Mustela eversmanni Lesson, 1827) a LAJTA Projektben. In: Faragó S. (szerk.): A LAJTA Projekt. Egy tartamos mezei vad és ökoszisztéma vizsgálat 20 éve. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron: 522–534.
  • Ottlecz B., Spakovszky P. & Heltai M. (2011): A molnárgörény (Mustela eversmanii) magyarországi előfordulási adatainak összegzése. Állattani Közlemények 96(1–2): 113–123.
  • Paulovics P. (2005): A tavi denevér (Myotis dasycneme (Boie, 1825)) első előfordulása a Bakonyban. Denevérkutatás 3: 40–42.
  • Paulovics P. (2007): A tavi denevér (Myotis dasycneme) megjelenése és elterjedése a Bakonyban. In: Molnár V. (szerk.): Az V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Pécs, 2005. december 3–4.) és a VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Mártély, 2007. október 12–14.) kiadványa. CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged: 103–109.
  • Ramos Pereira M. J., Rebelo H., Rainho A. & Palmeirim J. M. (2002): Prey selection by Myotis myotis (Vespertilionidae) in a Mediterranean region. Acta Chiropterologica 4(2): 183–193.
  • Reckardt K. & Kerth G. (2007): Roost selection and roost switching of female Bechstein’s Bats (Myotis bechsteinii) as a strategy of parasite avoidance. Oecologia 154(3): 581–588.
  • Serra-Cobo J., Sanz-Trullén V. & Martínez-Rica J. P. (1998): Migratory movements of Miniopterus schreibersii in the north-east of Spain. Acta Theriologica 43(3): 271–283.
  • Stubbe M. & Stubbe A. (1994): Mammals and field of mammalogy in Eastern Germany. Martin-Luther-Universität, Halle–Wittenberg.
  • Széky P. (1974): Adatok a magyarországi mezei görény (Putorius eversmanni hungarica Éhik) biológiájához. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Közleményei 1974: 45–61.
  • Szemethy L. & Márkus M. (2007a): Közönséges hiúz Lynx lynx (Linnaeus, 1758). In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 206–207.
  • Szemethy L. & Márkus M. (2007b): Szürke farkas Canis lupus Linnaeus, 1758. In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 218–219.
  • Szemethy L. & Márkus M. (2010): Farkas és hiúz: a nagyragadozók védelmi helyzete Magyarországon. In: Heltai M. (szerk.): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 204–209.
  • Szemethy L., Firmánszky G., Heltai M., Szabó Á. & Márkus M. (2004a): Farkas (Canis lupus). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Szemethy L., Firmánszky G., Heltai M., Szabó Á. & Márkus M. (2004b): Hiúz (Lynx lynx). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Szemethy L., Heltai M., Lanszki J. & Márkus M. (2010a): Szürke farkas (Canis lupus Linnaeus, 1758). In: Heltai M. (szerk.): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 20–24.
  • Szemethy L., Márkus M. & Tóth M. (2010b): Közönséges hiúz (Lynx lynx, Linnaeus 1758). In: Heltai M. (szerk.): Emlős ragadozók Magyarországon. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 81–85.
  • Szentgyörgyi P., Fügedi L. & Gál I. (1996): Háromcsikos egér (Sicista subtilis) újabb előfordulása Csobádon. Calandrella 10(1–2): 244.
  • Szitta T. (1996): Ürgetelepítés. Madártávlat 3(3): 5–7.
  • Váczi O. & Altbäcker V. (2000): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. Természetvédelmi Közlemények 8: 205–214.
  • Váczi O. (2004): Aktív ürgevédelem áttelepítéssel. Élet és Tudomány 59(18): 556–559.
  • Váczi O. (2005): Abiotikus környezeti tényezők hatása ürgék tér- és időbeli aktivitásmintázatára. Doktori értekezés. ELTE, Etológia Tanszék, Budapest.
  • Váczi O., Katona K. & Altbäcker V. (1996): A bugacpusztai ürgepopuláció tér- és időbeli mintázata. Vadbiológia 5: 141–148.
  • Vásárhelyi I. (1929): Adatok a háromövű csíkosegér (Sicista loriger trizona Pet.) előfordulásához s életmódjához. Állattani Közlemények 36(3–4): 153–155.
  • Wolsan M. (1993): Mustela eversmanni Lesson, 1827 – Steppeniltis. In: Stubbe M. & Krapp F. (Hrsg.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 5. Raubsäuger – Carnivora (Fissipedia). Teil II: Mustelidae 2, Viverridae, Herpestidae, Felidae. AULA-Verlag, Wiesbaden: 770–816.
  • Wolsan M. (1999): Mustela eversmannii Lesson, 1827. In: Mitchell-Jones A. J., Amori G., Bogdanowicz W., Kryštufek B., Reijnders P. J. H., Spitzenberger F., Stubbe M., Thissen J. B. M., Vohralík V. & Zima J. (eds.): The atlas of European mammals. T & A D Poyser – Academic Press, London: 330–331.
  • Zahn A. & Dippel B. (1997): Male roosting habits and mating behaviour of Myotis myotis. Journal of Zoology 243(4): 659–674.