Gerinctelen állatok irodalomjegyzéke

Az irodalomjegyzékben szereplő rendkívül nagyszámú tétel könnyebb elérhetősége érdekében azok a következő csoportosításban és színezésben találhatók meg: Bogarak, Egyenesszárnyúak, Egyéb rovarok, Hártyásszárnyúak, Kérészek-Álkérészek, Lepkék, Puhatestűek, Rákok, pókok, százlábúak és Szitakötők.

 

Bogarak irodalomjegyzéke

  • Ádám L. (1986): Adephaga of the Kiskunság National Park, II: Dytiscidae–Gyrinidae (Coleoptera). In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Kiskunság National Park. Volume I. Akadémiai Kiadó, Budapest: 143–151.
  • Ádám L. (1992): Faunaterületünk ritkább vízibogarai (Coleoptera: Haliplidae, Gyrinidae, Dytiscidae, Hydroporidae). Folia Entomologica Hungarica 52: 189–195.
  • Ádám L. (1994): A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Rhysodidae–Gyrinidae (Coleoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 19: 129–136.
  • Adlbauer K., Danilevsky M. L., Drumont A., Hubweber L., Komiya Z., Löbl I., Morati J., Rapuzzi P., Sama G., Smetana A. & Weigel A. (2010): Cerambycidae. In: Löbl I. & Smetana A. (eds.): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 6. Chrysomeloidea. Apollo Books, Stenstrup: 84–334.
  • Andorkó R. (2003): A Carabus scheidleri szezonális aktivitása, korszerkezeti és szaporodási jellemzői egy magyarországi agrárterületen (Coleoptera, Carabidae). Szakdolgozat. ELTE, TTK, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék – MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest.
  • Andorkó R. & Kádár F. (2009): Life-history characteristics of the ground beetle Carabus scheidleri (Coleoptera: Carabidae) in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 55(4): 381–393.
  • Arnone M. & Massa B. (2010): A new species of Bolbelasmus Boucomont, 1911 (Insecta Coleoptera Geotrupidae) from Sicily (Italy). Il Naturalista Siciliano (S. IV.) 34(3–4): 401–414.
  • Audisio P., Brustel H., Carpaneto G. M., Coletti G., Mancini E., Piattella E., Trizzino M., Dutto M., Antonini G. & De Biase A. (2007): Updating the taxonomy and distribution of the European Osmoderma, and strategies for their conservation (Coleoptera, Scarabaeidae, Cetoniinae). Fragmenta Entomologica 39(2): 273–290.
  • Audisio P., Brustel H., Carpaneto G. M., Coletti G., Mancini E., Trizzino M., Antonini G. & De Biase A. (2009): Data on molecular taxonomy and genetic diversification of the European Hermit beetles, a species complex of endangered insects (Coleoptera: Scarabaeidae, Cetoniinae, Osmoderma). Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 47(1): 88–95.
  • Bameul F. (1994): Les Coléoptères aquatiques des Marais de la Perge (Gironde), témoins de la fin des temps glaciaires en Aquitaine. Bulletin de la Société Entomologique de France 99(3): 301–321.
  • Bartolozzi L. & Sprecher-Uebersax E. (2006): Lucanidae. In: Löbl I. & Smetana A. (eds.): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 3. Scarabaeoidea, Scirtoidea, Dascilloidea, Buprestoidea, Byrrhoidea. Apollo Books, Stenstrup: 63–77.
  • Bérces S. & Elek Z. (2013): Overlapping generations can balance the fluctuations in the activity patterns of an endangered ground beetle species: long-term monitoring of Carabus hungaricus in Hungary. Insect Conservation and Diversity 6(3): 290–299.
  • Bérces S., Szél Gy. & Ködöböcz V. (2007a): A magyar futrinka (Carabus hungaricus) elterjedése és természetvédelmi helyzete. Természetvédelmi Közlemények 13: 411–420.
  • Bérces S., Szél Gy., Ködöböcz V., Kutasi Cs., Szabó K., Fülöp D., Pénzes Zs. & Peregovits L. (2007b): A magyar futrinka. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 107–124.
  • BioAqua Pro Kft. (2010): „GEF Tápanyag-csökkentési projekt” keretében végzett ökológiai célú monitorozás. Kutatási jelentés. BioAqua Pro Kft., Debrecen.
  • Bonacci T., Mazzei A., Horák J. & Brandmayr P. (2012): Cucujus tulliae sp. n. – an endemic Mediterranean saproxylic beetle from genus Cucujus Fabricius, 1775 (Coleoptera, Cucujidae), and keys for identification of adults and larvae native to Europe. ZooKeys 212: 63–79.
  • Brancucci M. (1979): Considérations sur la faune des Dytiscidae de la grève de Cudefrin (VD) (Insecta: Coleoptera). Bulletin de la Société Vaudoise des Sciences Naturelles 74: 301–311.
  • Bratek Z., Papp L., Merkl O. & Takács V. (1992): Föld alatti gombákon élő rovarok. Mikológiai Közlemények 31(1–2): 55–65.
  • Breuning S. (1932–1937): Monographie der Gattung Carabus L. E. Reitter Verlag, Troppau./Bestimmungs-Tabellen der europäischen Coleopteren 104–110./
  • Buczyński P. & Przewoźny M. (2006): Stan poznania chrząszczy wodnych (Coleoptera: Adephaga, Hydrophiloidea, Byrrhoidea) Polski środkowo-wschodniej. Wiadomości Entomologiczne 25(3): 133–155.
  • Bundesamt für Naturschutz (2008): Vierzähniger Mistkäfer (Bolbelasmus unicornis). http://www.ffh-anhang4.bfn.de/ffh_anhang4-vierz-mistkaefer.html?&no_cache=1
  • Burakowski B. (1975): Descriptions of larva and pupa of Rhysodes sulcatus (F.) (Coleoptera, Rhysodidae) and notes on the bionomy of this species. Annales Zoologici 32(12): 271–287.
  • Burmeister F. (1939): Biologie, Ökologie und Verbreitung der europäischen Käfer auf systematischer Grundlage. I. Band. Adephaga. I. Familiengruppe: Caraboidea. Goecke Verlag, Krefeld.
  • Bussler H. (2002): Untersuchungen zur Faunistik und Ökologie von Cucujus cinnaberinus (Scop., 1763) in Bayern (Coleoptera: Cucujidae). Nachrichtenblatt der Bayerischer Entomologen 51(3–4): 42–60.
  • Бызова Ю. Б. & Гиляров М. С. (1956): Почвообитающие личинки чернотелок трибы Helopini (Coleoptera, Tenebrionidae). Зоологический журнал 35(10):1493–1509.
  • Casale A., Sturani M. & Taglianti A. V. (1982): Coleoptera: Carabidae. I. Introduzione, Paussinae, Carabinae. Calderini, Bologna./Fauna d’Italia XVIII./
  • Cuppen J., Koese B. & Sierdsema H. (2006): Distribution and habitat of Graphoderus bilineatus in the Netherlands (Coleoptera: Dytiscidae). Nederlandse Faunistische Mededelingen 24: 29–40.
  • Csabai Z. (2001): Adatok az Észak-Alföld vízibogár-faunájához (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Spercheidae, Hydrochidae, Hydrophilidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 227–252.
  • Csabai Z. (2006): A Natura 2000-es fajok monitorozása keretében, 2006-ban a széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) monitorozása a Felső-Tisza két lokalitásában. Kutatási jelentés. Pécs.
  • Csabai Z. & Móra A. (2002): A Cserehát és környékének vízibogár-faunája (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae, Hydrochidae, Hydrophilidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 26: 231–239.
  • Csabai Z., Boda P., Móra A. & Müller Z. (2003): Aquatic beetles, aquatic and semiaquatic bugs, dragonfly and caddisfly larvae from 32 backwaters in the Upper-Tisza-region, NE Hungary (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea; Heteroptera: Nepomorpha, Gerromorpha; Odonata; Trichoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 217–235.
  • Csabai Z., Szél Gy. & Kutasi Cs. (2005): A Bakonyi Természettudományi Múzeum vízibogár-gyűjteménye (Coleoptera: Hydradephaga és Hydrophiloidea). Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 22: 101–112.
  • Csathó A. I. (2009a): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
  • Csathó A. I. (2009b): Új adatok az atracélcincér – Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) – elterjedéséhez a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Coleoptera: Cerambycidae). Crisicum 5: 137–145.
  • Csiki E. (1906): Adatok a magyarországi Morphocarabusok ismeretéhez. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 4: 244–262.
  • Csiki E. (1946): Die Käferfauna des Karpaten-Beckens. 1. Band. Allgemeiner Teil und Caraboidea. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest./Naturwissenschaftliche Monographien IV./
  • Csóka Gy. & Kovács T. (1999): Xilofág rovarok. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.
  • Daniel K. (1908): Revision der Phytoecia-Untergattung Pilemia Fairm. Münchener Koleopterologische Zeitschrift 3(1): 55–64.
  • Danyik T. (2011): Az atracélcincér (Pilemia tigrina) populációdinamikájának vizsgálata és védelme a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, Sopron.
  • Dettner K. & Kehl S. (2009): Die Wasserkäferfauna des Craimoosweihers und Flachweihers (Coleoptera: Hydradephaga) mit einem Fund des seltenen Breitrandkäfers Dytiscus latissimus. Berichte der Naturwissenschaftlichen Gesellschaft Bayreuth 26: 93–137.
  • Deuve Th. (2004): Illustrated catalogue of the genus Carabus of the World (Coleoptera: Carabidae). Pensoft, Sofia – Moscow.
  • Dopagne C. (1995): Hygrobiidae, Noteridae et Dytiscidae. In: Coulon G. (ed.): Enumeratio Coleopterorum Belgicae. 1. Société Royale Belge d’Entomologie, Bruxelles: 29–37.
  • Dubois G. & Vignon V. (2008): First results of radio-tracking of Osmoderma eremita (Coleoptera: Cetoniidae) in French chestnut orchards. Revue d’Écologie (La Terre et la Vie) 63(Supplément 10): 123–130.
  • Ducasse J.-J. & Brustel H. (2008): Saproxylic beetles in the Grésigne forest management. Revue d’Ecologie (La Terre et la Vie) 63(Supplément 10): 67–72.
  • Dudich E. (1932): Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn. Verlag Speläologisches Institut,Wien.
  • Duelli P. & Wermelinger B. (2010): Der Alpenbock (Rosalia alpina). Ein seltener Bockkäfer als Flaggschiff-Art. Merkblatt für die Praxis 39: 1–8.
  • Endrődi S. (1956): Lemezescsápú bogarak – Lamellicornia. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága IX. kötet 4. füzet/
  • Endrődy-Younga S. (1959): A Börzsöny-hegység bogárfaunája. IV. Rovartani Közlemények 12(3): 21–36.
  • Foster G. N. (1996a): Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758. In: van Helsdingen P. J., Willemse L. & Speight M. C. D. (eds.): Background information on invertebrates of the Habitats Directive and the Bern Convention. Part I. Crustacea, Coleoptera and Lepidoptera. Council of Europe Publishing, Strasbourg: 31–39. /Nature and environnement 79./
  • Foster G. N. (1996b): Graphoderus bilineatus (DeGeer, 1774). In: van Helsdingen P. J., Willemse L. & Speight M. C. D. (eds.): Background information on invertebrates of the Habitats Directive and the Bern Convention. Part I. Crustacea, Coleoptera and Lepidoptera. Council of Europe Publishing, Strasbourg: 40–48. /Nature and environnement 79./
  • Foster G. N. (2010): A review of the scarce and threatened Coleoptera of Great Britain. Part 3. Water beetles of Great Britain. Joint Nature Conservation Committee, Peterborough. /Species Status 1./
  • Frase T. & Schmidt G. (2012): Neue Funde der FFH-Art Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774) in Mecklenburg-Vorpommern. Virgo, Mitteilungsblatt des Entomologischen Vereins Mecklenburg 15(1): 68–75.
  • Galewski K. (1971): A study on morphobiotic adaptations of European species of the Dytiscidae (Coleoptera). Polskie Pismo Entomologiczne 41(3): 487–702.
  • Galewski K. (1990): The larvae of central European species of Graphoderus Dejean (Coleoptera, Dytiscidae). Polskie Pismo Entomologiczne 60(1–2): 25–54.
  • Gaskó B. (1980): Adatok a Szeged-Körtöltés melletti erdősáv Cerambycida-faunájához. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978/79 (1): 425–453.
  • Gere G. (1970): Untersuchungen über die Temperaturtoleranz von Höhlenlaufkäfern und Asseln. Opuscula Zooogica Instituti Zoosystematici et Oecologici Universitatis Budapestinensis 10(1): 105–113.
  • Gerend R. (2003): Vorläufiges Verzeichnis der Wasserkäfer Luxemburgs (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea part., Dryopoidea part., Microsporidae, Hydraenidae, Scirtidea). Bulletin de la Société des Naturalistes Luxembourgeois 104: 67–78.
  • Gouix N., Mertlik J., Jarzabek-Müller A., Németh T. & Brustel H. (2012): Known status of the endangered western Palaearctic Violet Click Beetle (Limoniscus violaceus) (Coleoptera). Journal of Natural History 46(13–14): 769–802.
  • Győrfi J. (1944): Sopron környékének cincérféléi. Soproni Szemle 8(2): 74–96.
  • Hájek J. (2004): Rozšíření potápníků Dytiscus latissimus a Graphoderus bilineatus (Coleoptera: Dytiscidae) v České republice. Klapalekiana 40(1–2): 13–23.
  • Harmos K., Lantos I. & Joó M. (2003): Adatok védett rovarfajok elterjedéséhez Nógrád megyében. A Puszta 18: 6–27.
  • Harvey D. J., Gange A. C., Hawes C. J. & Rink M. (2011): Bionomics and distribution of the Stag Beetle, Lucanus cervus (L.) across Europe. Insect Conservation and Diversity 4: 23–38.
  • Hebauer F. (1974): Über die ökologische Nomenklatur wasserbewohnender Käferarten (Coleoptera). Nachrichtenblatt der Bayerischen Entomologen 23: 87–92.
  • Hedin J. & Ranius T. (2002): Using radio telemetry to study dispersal of the beetle Osmoderma eremita, an inhabitant of tree hollows. Computers and Electronics in Agriculture 35(2–3): 171–180.
  • Hedin J., Ranius T., Nilsson S. G. & Smith H. G. (2008): Restricted dispersal in a flying beetle assessed by telemetry. Biodiversity and Conservation 17(3): 675–684.
  • Hegyessy G. (1990): A Zempléni-hegység északi részének futóbogár faunája. Diplomadolgozat. KLTE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen.
  • Hegyessy G. (2004): Védett bogarak (Coleoptera) a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. Kutatási jelentés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2005): A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) monitorozási módszerének kidolgozása a debreceni Nagyerdőn, valamint a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus /L./) térképezése és monitorozása a Felső-Tisza-vidék és a Szatmár-Bereg öt lokalitásában. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2006a): A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo Linnaeus, 1758) monitorozása a debreceni Nagy-erdő két lokalitásában. 2006. Kutatási jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2006b): Natura 2000 monitorozás: Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 faj vizsgálata a Csereháton. Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2007): Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 faj elterjedési területének pontosítása, kimutatása az Aggteleki Nemzeti Park területéről. Természetvédelmi területek hatékony irányításához szükséges biomonitoring hálózat fejlesztése című HUSKA/05/02/068 sz. pályázat. Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2008): Natura 2000 bogarak – nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) és nagy szarvasbogár (Lucanus cervus L.) – állományának felmérése a Nyíregyháza Sóstói-erdő két erdőrészletében. Kutatási jelentés az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza) részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. (2009): A Natura 2000-es fajok monitorozása keretében a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) monitorozása a Szatmár-Beregben, 6 lokalitásban (Lónyai-erdő, Bockereki-erdő, Dédai-erdő, Beregszászi-erdő, Téb-erdő, Kőriserdő). Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen.
  • Hegyessy G. (2010a): Bogarak Abaúj és Zemplén tájain. Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely. /Abaúj-Zemplén természeti értékei 11./
  • Hegyessy G. [2010b]: Ráncos gyászbogár Probaticus subrugosus. In: Abaúj-Zemplén digitális látványtára. http://zemplen.biologus.hu/!ka_leiras.php?elem=233
  • Hegyessy G. (2011): Probaticus subrugosus közösségi jelentőségű bogárfaj felmérése az ANPI működési területén 2011. Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat. Sátoraljaújhely.
  • Hegyessy G. (2012): Cerambyx cerdo Linnaeus 1758 és Carabus zawadzkii Kraatz, 1854 közösségi jelentőségű bogárfajok felmérése az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2012. Kutatási jelentés az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Hegyessy G. & Kovács T. (1998): A Zempléni-hegység cincérei (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22: 223–245.
  • Hegyessy G. & Kovács T. (2003): Adatok a Dunántúl déli részének cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 161–196.
  • Hegyessy G., Kovács T., Márkus A. & Szalóki D. (1999): Adatok a Körös–Maros Nemzeti Park cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Crisicum 2: 165–184.
  • Hegyessy G., Kovács T., Muskovits J. & Szalóki D. (2000): Adatok Budapest és Pest megye cincérfaunájához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 221–282.
  • Hegyessy G., Kovács T., Nagy F. & Palotás F.(1999): Az Alpokalja cincérei II. (Coleoptera: Cerambycidae). Savaria 25(2): 205–242.
  • Hendrich L. & Balke M. (2000): Verbreitung, Habitatbindung, Gefährdung und mögliche Schutzmaßnahmen der FFH-Arten Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758 (Der Breitrand) und Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774) in Deutschland (Coleoptera: Dytiscidae). Insecta 6: 98–114.
  • Hendrich L. & Balke M. (2005a): Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758 (Coleoptera: Dytiscidae). In: Petersen B., Ellwanger G., Biewald G., Hauke U., Ludwig G., Pretscher P., Schröder E. & Ssymank A. (Bearb.): Das europäische Schutzgebietssystem Natura 2000. Ökologie und Verbreitung von Arten der FFH-Richtlinie in Deutschland. Band 1. Pflanzen und Wirbellose. Landwirtschaftsverlag, Münster: 378–387. /Schriftenreihe für Landschaftspflege und Naturschutz 69/1/
  • Hendrich L. & Balke M. (2005b): Graphoderus bilineatus (DeGeer, 1774) (Coleoptera: Dytiscidae). In: Petersen B., Ellwanger G., Biewald G., Hauke U., Ludwig G., Pretscher P., Schröder E. & Ssymank A. (Bearb.): Das europäische Schutzgebietssystem Natura 2000. Ökologie und Verbreitung von Arten der FFH-Richtlinie in Deutschland. Band 1. Pflanzen und Wirbellose. Landwirtschaftsverlag, Münster: 388–396. /Schriftenreihe für Landschaftspflege und Naturschutz 69/1/
  • Hendrich L. & Spitzenberg D. (2006a): Kriterien zur Bewertung des Erhaltungszustandes der Populationen des Breitrandes Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758. In: Schnitter P., Eichen C., Ellwanger C., Neukirchen M. & Schröder E. (Bearb.): Empfehlungen für die Erfassung und Bewertung von Arten als Basis für das Monitoring nach Artikel 11 und 17 der FFH-Richtklinie in Deutschland. Landesamt für Umweltschutz Sachsen-Anhalt, Halle: 147–148. /Berichte des Landesamtes für Umweltschutz Sachsen-Anhalt (Halle) Sonderheft 2./
  • Hendrich L. & Spitzenberg D. (2006b): Kriterien zur Bewertung des Erhaltungszustandes der Populationen des Wasserkäfers Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774), In:Schnitter P., Eichen C., Ellwanger C., Neukirchen M. & Schröder E. (Bearb.): Empfehlungen für die Erfassung und Bewertung von Arten als Basis für das Monitoring nach Artikel 11 und 17 der FFH-Richtklinie in Deutschland. Landesamt für Umweltschutz Sachsen-Anhalt, Halle: 149–150. /Berichte des Landesamtes für Umweltschutz Sachsen-Anhalt (Halle) Sonderheft 2./
  • Hendrich L., Faille A., Hawlitschek O. & Taenzler R. (2011): Wiederfund des Schwimmkäfers Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774) nach über 25 Jahren in Bayern (Coleoptera: Dytiscidae). Nachrichtenblatt der Bayerischen Entomologen 60(3–4): 59–65.
  • Hendrich L., Müller R., Schmidt G. & Frase T. (2012): Aktuelle und historische Funde des Schwimmkäfers Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774) (Coleoptera, Dytiscidae) in Brandenburg. Märkische Entomologische Nachrichten 14(2): 285–294.
  • Holmen M. (1987): Dytiscus latissimus – en truet vandkalv (Coleoptera: Dytiscidae). Entomologiske Meddelelser 55: 29–30.
  • Holmen M. (1993): Fredede insekter i Danmark Del 3: Biller knytter til van. Entomologiske Meddelelser 61: 117–134.
  • Holmen M. (2000): Status for de fredede vandkalve i Danmark. Bladloppen 17: 26–33.
  • Holzschuh C. (1984): Beschreibung neuer Arten aus der unmittelbaren Verwandschaft von Phytoecia (Pilemia) tigrina (Cerambycidae, Col.). Koleopterologische Rundschau 57: 167–175.
  • Horák J. & Chobot K. (2009): Worldwide distribution of saproxylic beetles of the genus Cucujus Fabricius, 1775 (Coleoptera: Cucujidae). In: Buse J., Alexander K. N. A., Ranius T. & Assmann T. (eds.): Saproxylic Beetles – their role and diversity in European woodland and tree habitats. Proceedings of the 5th Symposium and Workshop on the Conservation of Saproxylic Beetles. Pensoft Publishers, Sofia – Moscow: 189–206.
  • Horák J. & Chobot K. (2011): Phenology and notes on the behaviour of Cucujus cinnaberinus: points for understanding the conservation of the saproxylic beetle. North-Western Journal of Zoology 7(2): 352–355.
  • Horák J., Chobot K., Kohutka A. & Gebauer R. (2008): Possible factors influencing the distribution of a threatened saproxylic beetle Cucujus cinnaberinus (Scopoli 1763) (Coleoptera: Cucujidae). The Coleopterists Bulletin 62(3): 437–440.
  • Horák J., Chumanová E. & Hilszczański J. (2012): Saproxylic beetle thrives on the openness in management: a case study on the ecological requirements of Cucujus cinnaberinus from Central Europe. Insect Conservation and Diversity 5(6): 403–413.
  • Horák J., Vávrová E. & Chobot K. (2010): Habitat preferences influencing populations, distribution and conservation of the endangered saproxylic beetle Cucujus cinnaberinus (Coleoptera: Cucujidae) at the landscape level. European Journal of Entomology 107(1): 81–88.
  • Horvatovich S. (1992a): A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet futóbogarai és állasbogarai (Coleoptera: Carabidae, Rhysodidae). Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 6: 79–97.
  • Horvatovich S. (1992b): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet futóbogarai és állasbogarai (Coleoptera: Carabidae, Rhysodidae). Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 7: 127–148.
  • Hůrka K. (1973): Fortpflanzung und Entwicklung der mitteleuropäischen Carabus- und Procerus-Arten. Academia Nakladatelství Československé Akademie Věd, Praha./Studie ČSAV 9./
  • Hůrka K. (1996): Carabidae of the Czech and Slovak Republics. Kabourek, Zlín.
  • Hůrka K. & Pulpán J. (1980): Revision der Arten-Gruppe Duvalius (Duvalidius) microphthalmus (Coleoptera, Carabidae). Acta Universitatis Carolinae – Biologica 1978 (3–4): 297–355.
  • Hůrka K., Janák J. & Moravec P. (1989): Neue Erkenntnisse zu Taxonomie, Variabilität, Bionomie und Verbreitung der slowakischen und ungarischen Duvalius-Arten (Coleoptera, Carabidae, Trechini). Acta Universitatis Carolinae – Biologica 33(5): 353–400.
  • Johansson A. & Nilsson A. N. (1992): Dytiscus latissimus and D. circumcinctus (Coleoptera, Dytiscidae) larvae as predators on three case-making caddis larvae. Hydrobiologia 248: 201–213.
  • Juberthie C., Decu V., Košel V., Kovác K. & Uhrin M. (2001): Slovakia. In: Juberthie C. & Decu V. (éd.) Encyclopaedia biospeologica. Tome III. Société Internationale de Biospéologie, Moulis – Bucarest: 1445–1456.
  • Kálmán Z., Boda R., Kálmán A., Ortmann-Ajkai A., Soós N. & Csabai Z. (2011): Contribution to the aquatic Coleoptera (Hydradephaga, Hydrophiloidea, Dryopidae) and Heteroptera (Gerromorpha, Nepomorpha) fauna of Dráva Plain, SW Hungary. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 117–134.
  • Kálmán Z., Kálmán A., Soós N. & Csabai Z. (2007): A széles tavicsíkbogár [Graphoderus bilineatus (DeGeer, 1774)] előfordulása és természetvédelmi helyzete Magyarországon. Hidrológiai Közlöny 87(6): 72–75.
  • Kálmán Z., Soós N., Kálmán A. & Csabai Z. (2008): Contribution to the aquatic coleoptera and heteroptera fauna of the Upper-Tisza-Region (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea; Heteroptera: Gerromorpha, Nepomorpha). Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 18: 73–82.
  • Kalniņš M. (2006): Protected aquatic insects of Latvia – Graphoderus bilineatus (DeGeer, 1774) (Coleoptera: Dytiscidae). Latvijas Entomologs 43: 132–137.
  • Kaszab Z. (1957): Felemás lábfejízes bogarak I. – Heteromera I. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága IX. kötet 1. füzet/
  • Kaszab Z. (1971): Cincérek – Cerambycidae. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága IX. kötet 5. füzet/
  • Kaufmann E. (1914): Pécs város és Baranyavármegye bogárfaunája. Pécs-Baranyamegyei Múzeum-Egyesület, Pécs.
  • Keith D. (2002): Contribution à la connaissance des Scarabaeoidea du Proche et du Moyen Orient (10e note): sur la faune de Chypre. Biocosme Mésogéen 19(1–2): 21–30.
  • Klausnitzer B. (1991): Die Larven der Käfer Mitteleuropas. Band 1. Adephaga. Goecke & Evers Verlag, Krefeld.
  • Klausnitzer B. & Sprecher-Uebersax E. (2008): Die Hirschkäfer oder Schröter. Lucanidae. 4., stark bearbeitete Auflage. Westarp Wissenschaften, Hohenwarsleben. /Die Neue Brehm-Bücherei 551./
  • Koese B. & Tienstra J. (2010): Winter observations of Graphoderus bilineatus and some other water beetles. Latissimus 27: 14–16.
  • Koese B., de Boer E. P., Cuppen J. G. M., Schut J. & Tienstra J. (2008): De gestreepte waterroofkever Graphoderus bilineatus in Zuidoost-Friesland: inhaalslag 2008. EIS-Nederland, Leiden.
  • Kováč L. (2008): Cave life. In: Jakál J. & Bella P. (eds.): Caves of the World Heritage in Slovakia. State Nature Conservancy of the Slovak Republic – Slovak Caves Administration, Liptovský Mikuláš: 95–108.
  • Kovács T.(1994): A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Cerambycidae (Coleoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 19: 137–164.
  • Kovács T. (1995): Data to the long-horned beetle fauna of Szigetköz, Mosoni-síkság and Észak-Hanság (Hungary) (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Entomologica Hungarica 56: 57–67.
  • Kovács T. (1998): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai II. (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22: 247–255.
  • Kovács T. (2004): Atracélcincér (Pilemia tigrina). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Kovács T. (2005): Adatok a Pilemia tigrina (Mulsant, 1851) magyarországi elterjedéséhez és életmódjához (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 145–150.
  • Kovács T. & Hegyessy G. (1995): Magyarországi cincér tápnövények (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 185–197.
  • Kovács T. & Hegyessy G.(1997): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Entomologica Hungarica 58: 63–72.
  • Kovács T. & Hegyessy G. (1998): A Mátra cincérfaunája (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22: 203–222.
  • Kovács T. & Hegyessy G. (1999): Cerambycidae (Coleoptera) from the Aggtelek National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Aggtelek National Park. Volume I. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 255–264.
  • Kovács T. & Hegyessy G. (2003): A Felső-Tisza-vidék és Bátorliget cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27: 197–209.
  • Kovács T. & Hegyessy G. (2006): A Mecsek cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Comloensis 15: 173–200.
  • Kovács T. & Németh T. (2010): Ritka szaproxilofág bogarak Magyarországról (Insecta: Coleoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 34: 133–139.
  • Kovács T. & Németh T. (2012): Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területéről (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 36: 19–28.
  • Kovács T., Hegyessy G. & Soltész Gy. (1995): Debrecen és környéke cincérfaunája (Coleoptera, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 175–184.
  • Kovács T., Magos G. & Urbán L. (2009): Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős rovarok (Insecta) a Mátra és Tarnavidék területéről. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 33: 211–222.
  • Kovács T., Magos G. & Urbán L. (2010): Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős rovarok (Insecta) a Mátra és Tarnavidék területéről II. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 34: 181–195.
  • Kovács T., Magos G. & Urbán L. (2012): Ritka és természetvédelmi szempontból jelentős bogarak (Coleoptera) a Mátra és a Bükk területéről. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 36: 31–41.
  • Kovács T., Muskovits J. & Hegyessy G. (2000): Magyarországi cincérek tápnövény- és lelőhelyadatai III. (Coleoptera: Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 205–220.
  • Kovács T., Németh T. & Merkl O. (2012): Beetles new to Albania, Croatia and Serbia (Coleoptera: Elateridae, Cucujidae, Melandryidae, Cerambycidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 36: 43–44.
  • Kovácsné Murai É. (1955): A Velencei-hegység Cerambycida faunája. Rovartani Közlemények 8(10): 135–156.
  • Kovácsné Murai É. (1958): Adatok a Kisalföld Cerambycida faunájának ismeretéhez. Rovartani Közlemények 11(29): 465–478.
  • Ködöböcz V. (2007): Az Északkeleti-Alföld futóbogár-faunája (Coleoptera: Carabidae) és állatföldrajzi kapcsolatai. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Debrecen.
  • Ködöböcz V. (2011): Futóbogár adatok (Coleoptera: Carabidae) II. Talajcsapdás gyűjtések 1995–2010. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 35: 55–108.
  • Král D., Löbl I. & Nikolajev G. V. (2006): Bolboceratidae. In: Löbl I. & Smetana A. (eds.): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 3. Scarabaeoidea – Scirtoidea – Dascilloidea – Buprestoidea – Byrrhoidea. Apollo Books, Stenstrup: 82–84.
  • Kubisz D. (2004a): Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758. Pływak szerokobrzeżek. In: Adamski P., Bartel R., Bereszyński A., Kepel A. & Witkowski Z. (red.): Gatunki Zwierząt (z wyjątkiem ptaków). Poradniki ochrony siedlisk i gatunków Natura 2000 – podręcznik metodyczny. Tom 6. Ministerstwo Środowiska, Warszawa: 91–94.
  • Kubisz D. (2004b): Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774). Kreślinek nizinny. In: Adamski P., Bartel R., Bereszyński A., Kepel A. & Witkowski Z. (red.): Gatunki Zwierząt (z wyjątkiem ptaków). Poradniki ochrony siedlisk i gatunków Natura 2000 – podręcznik metodyczny. Tom 6. Ministerstwo Środowiska, Warszawa: 95–98.
  • Kutasi Cs. (2002): Védett bogarak (Coleoptera) a Vértes-hegységből és környékéről. Limes 15(1) (Természetvédelmi melléklet): 35–44.
  • Kutasi Cs. (2011): Védett és ritka bogárfajok (Coleoptera) a várpalotai lőtér területéről. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 28: 201–216.
  • Kutasi Cs. & Sághy Zs. (2002): A Bakony faunájára új és ritka bogárfajok (Coleoptera). Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 19: 69–78.
  • Kutasi Cs. & Szél Gy. (2007): Futóbogár-együttesek faj- és egyedszámváltozásainak vizsgálata dolomitgyepekben (Coleoptera: Carabidae). Természetvédelmi Közlemények 13: 223–232.
  • Kutasi Cs., Markó V. & Balog A. (2004): Species composition of carabid (Coleoptera: Carabidae) communities in apple and pear orchards in Hungary. Acta Phytopatologica et Entomologica Hungarica 39(1–3): 71–89.
  • Kuthy D. (1897): Ordo. Coleoptera. In: A Magyar Birodalom állatvilága. Fauna Regni Hungariae. III. Arthropoda. (Insecta. Coleoptera.). K. M. Természettudományi Társulat, Budapest: 1–213.
  • Lie P. (1994): Neue Beiträge zur Kenntniss der Carabofauna des Rumänischen Banates fur das Jahr 1993 (Coleoptera, Carabidae). Folia Entomologica Hungarica 55: 225–232.
  • Larsson M. C., Hedin J., Svensson G. P., Tolasch T. & Francke W. (2003): Characteristic odor of Osmoderma eremita identified as a male-released pheromone. Journal of Chemical Ecology 29(3): 575–587.
  • Lie P. (1995): Beiträge zur Kenntnis des Carabus hungaricus frivaldskyanus Breuning neuentdeckt im Banat, Rumänien (Coleoptera, Carabidae). Folia Entomologica Hungarica 56: 85–88.
  • Liess M., Kattwinkel M., Kaske O., Beketov M., Steiniczke H., Scholz M. & Henle H. (2010): Considering protected aquatic non-target species in the environmental risk assessment of plant protection products. Helmholtz Centre for Environmental Research, UFZ, Leipzig.
  • Löbl I. & Smetana A. (eds.) (2003): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 1. Archostemata – Myxophaga – Adephaga. Apollo Books, Stenstrup.
  • Majzlan O. (2005): Názov druhu: bystruška južná (Carabus hungaricus). In: Polák P. & Saxa A. (ed.): Priaznivý stav biotopov a duhov európskeho významu. Manuál k programom starostlivosti o územia NATURA 2000. Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky, Banská Bystrica: 341.
  • Majzlan O. (2012): Názov druhu: Probaticus subrugosus. In: Natura 2000. Definovanie priaznivého stavu. Živočíšne druhy smernice o biotopoch. Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky: 21–22.
  • Makarov K. V. (2008): Larval chaetotaxy in the genus Rhysodes Dalman, 1823 and the position of Rhysodidae within Adephaga (Coleoptera). In: Penev L., Erwin T. & Assmann T. (eds.): Back to the roots and back to the future. Towards a new synthesis between taxonomic, ecological and biogeographical approaches in carabidology. Proceedings of the XIII European Carabidologists Meeting, Blagoevgrad, August 20–24, 2007. Pensoft Publishers, Sofia – Moscow: 101–123. /Pensoft Series Faunistica 75./
  • Máté A. & Merkl O. (2006): Pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Matern A., Desender K., Drees C., Gaublomme E., Paill W. & Assmann T. (2009): Genetic diversity and population structure of the endangered insect species Carabus variolosus in its western distribution range: implications for conservation. Conservation Genetics 10(2): 391–405.
  • Matern A., Drees C., Kleinwächter M. & Assmann T. (2007): Habitat modelling for the conservation of the rare ground beetle species Carabus variolosus (Coleoptera, Carabidae) in the riparian zones of headwaters. Biological Conservation 136(4): 618–627.
  • Matern A., Drees C., Meyer H. & Assmann T. (2008): Population ecology of the rare carabid beetle Carabus variolosus (Coleoptera: Carabidae) in north-west Germany. Journal of Insect Conservation 12(6): 591–601.
  • Mazzei A., Bonacci T., Contarini E., Zetto T. & Brandmayr P. (2011): Rediscovering the ’umbrella species’ candidate Cucujus cinnaberinus (Scopoli, 1763) in Southern Italy (Coleoptera Cucujidae), and notes on bionomy. Italian Journal of Zoology 78(2): 264–270.
  • Medvegy M. (1987): A Bakony cincérei. Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága, Veszprém. /A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 19./
  • Medvegy M. (2001): Magyarország cincéreinek veszélyeztetettsége (Cerambycidae, Coleoptera). Természetvédelmi Közlemények 9: 163–199.
  • Merkl O. (2008a): Kék pattanó (Limoniscus violaceus). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. (2008b): Remetebogár (Osmoderma eremita). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. (2008c): Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. (2010): A Naszály bogárfaunája (Coleoptera). In: Pintér B. & Tímár G. (szerk.): A Naszály természetrajza. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 533–639. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 4./
  • Merkl O. & Hegyessy G. (2008a): Gyászcincér (Morimus funereus). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. & Hegyessy G. (2008b): Havasi cincér (Rosalia alpina). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. & Hegyessy G. (2008c): Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo). Zárójelentés. A madárvédelmi (79/409/EK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése című Átmeneti Támogatás projekt (2006/018-176-02-01). Kézirat. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.
  • Merkl O. & Kovács T. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VI. Bogarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
  • Merkl O. & Mertlik J. (2005): Distributional notes and a checklist of click beetles (Coleoptera: Elateridae) from Hungary. Folia Entomologica Hungarica 66: 63–80.
  • Merkl O. & Vig K. (2009): Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága – B. K. L. Kiadó – Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely.
  • Merkl O., Hegyessy G. & Kovács T. (1996): Cerambycidae (Coleoptera) from the Bükk National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Bükk National Park. Volume II. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 309–326.
  • Merkl O., Szabó K., Fülöp D., Bozsó M., Máté A., Peregovits L., Soltész Z., Somogyi K. & Pénzes Zs. (2007): A pusztai gyalogcincér. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 125–132.
  • Merkl O., Szél Gy. & Tallósi B. (2011): Adatok a „Nagykőrösi pusztai tölgyesek” Natura 2000 terület bogárfaunájához (Coleoptera). In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 139–199. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
  • Miessen G. (2011): Quelques commentaires sur le genre Bolbelasmus Boucomont, 1911 et description d’une nouvelle espèce de Chypre (Coleoptera, Scarabaeoidea, Bolboceratidae). Lambillionea 111(2): 109–119.
  • Miessen G. & Trichas A. (2011): Description d’un nouveau Bolbelasmus Boucomont, 1911 du sud de l’Archipel Egéen. Lambillionea 111(2): 182–188.
  • Mitter H. (2001): Bestandsanalyse und Ökologie der nach FFH-Richtlinie geschützten Käfer in Oberösterreich (Insecta, Coleoptera). Beiträge zur Naturkunde Oberösterreichs 10: 439–448.
  • Mocek B. (2007): Lesák rumělkový (Cucujus cinaberinus), (Coleoptera: Cucujidae) ve východních Čechách. Acta Musei Reginaehradecensis, Series A (Scientiae Naturales) 32: 99–117.
  • Müller-Motzfeld G. (Hrsg.) (2004): Die Käfer Mitteleuropas. Band 2. Adephaga 1: Carabidae (Laufkäfer). 2. Auflage. Elsevier – Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg – Berlin.
  • Набоженко М. В. (2004): Чернотелка морщинистая Probaticus (Pelorinus) subrugosus (Duftschmidt, 1812). In: Красная книга Ростовской области. http://old.doncomeco.ru/redbook/catalogue/div1/div12/div17/div21/59.html
  • Nádai L. (2006): A Bolboceratinae alcsalád magyarországi fajainak lelőhelyadatai (Coleoptera, Scarabaeoidea: Geotrupidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 205–210.
  • Nagy F. & Vig K. (2008): Vas megye cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae). Praenorica 10: 1–197.
  • Nagy F., Szél Gy. & Vig K. (2004): Vas megye futóbogár-faunája (Coleoptera: Carabidae). Praenorica 7: 5–235.
  • Neculiseanu Z. Z., Stratan V. S., Vereşciaghin B. V. & Ostaficiuc V. G. (1992): Insectele rare şi pe cale de dispariţie din Moldova. Ed. Ştiinţa, Chişinău.
  • Németh T. & Merkl O. (2009): Rare saproxylic click beetles in Hungary: distributional records and notes on life history (Coleoptera: Elateridae). Folia Entomologica Hungarica 70: 95–137.
  • Neumann V. (1985): Der Heldbock. Cerambyx cerdo. A. Ziemsen Verlag, Wittenberg–Lutherstadt. /Die Neue Brehm-Bücherei 566./
  • Nilsson A. N. & Persson S. (1989): The distribution of predaceous diving beetles (Coleoptera: Noteridae, Dytiscidae) in Sweden. Entomologica Basiliensia 13: 59–146.
  • Nilsson A. N. & Holmen M. (1995): The aquatic Adephaga (Coleoptera) of Fennoscandia and Denmark. II. Dytiscidae. E. J. Brill, Leiden – New York – Köln. /Fauna Entomologica Scandinavica 32./
  • Paill W. (2007): Wiederfund von Bolbelasmus unicornis (Schrank, 1789) in den Wiener Donauauen (Coleoptera: Scarabaeoidea: Geotrupidae). Beiträge zur Entomofaunistik 8: 165–171.
  • Palm T. (1941): Über die Entwicklung und Lebensweise einiger wenig bekannten Käfer-Arten im Urwaldgebiet am Fluss Dalälven (Schweden) II und III. Opuscula Entomologica 6: 17–26.
  • Palotás F. (1995): Adatok a gemenci táj Cerambycida-faunájához. Ártér. Bajai Kulturális Szemle 6(1–2): 129–137.
  • Przewoźny M. & Lubecki K. (2011): Nowe stanowiska Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758 i Graphoderus bilineatus (DeGeer, 1774) (Coleoptera: Dytiscidae) w Polsce. Wiadomości Entomologiczne 30(4): 261–263.
  • Pokluda P., Hauck D. & Cizek L. (2012): Importance of marginal habitats for grassland diversity: fallows and overgrown tall-grass steppe as key habitats of endangered ground-beetle Carabus hungaricus. Insect Conservation and Diversity 5(1): 27–36.
  • Rink M. (2006): Der Hirschkäfer Lucanus cervus in der Kulturlandschaft: Ausbreitungsverhalten, Habitatnutzung und Reproduktionsbiologie im Flusstal. Dissertation. Universität Koblenz-Landau.
  • Roughley R. E. (1990): A systematic revision of species of Dytiscus Linnaeus (Coleoptera: Dytiscidae). Part 1. Classification based on adult stage. Quaestiones Entomologicae 23(3): 383–557.
  • Ryndevich S. K. & Moroz M. D. (2000): Water beetles of Belarus (Haliplidae, Noteridae, Dytiscidae, Gyrinidae, Hydraenidae, Hydrophilidae, Elmidae, Dryopidae). Latissimus 12: 26–31.
  • Sajó K. (1910): Aus der Käferwelt. Mit Rücksicht auf die Beziehungen der Kerfe zur menschlichen Kulturgeschichte. Thomas, Leipzig.
  • Sama G. (2002): Atlas of the Cerambycidae of Europe and the Mediterranean Area. Volume 1. Northern, Western, Central and Eastern Europe, British Isles and Continental Europe from France (excl. Corsica) to Scandinavia and Urals. Nakladatelství Kabourek, Zlín.
  • Sár J. (1994): A Dél-, és Nyugat Dunántúl fakéreg alatt gyűjtött bogarai (Coleoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 18: 81–95.
  • Sár J., Merkl O. & Szalóki D. (2009): Adatok a kétújfalui (Baranya megye) vöröstölgyes bogárfaunájához (Coleoptera). Natura Somogyiensis 15: 101–111.
  • Schaffrath U. (2003a): Zu Lebensweise, Verbreitung und Gefährdung von Osmoderma eremita (Scopoli, 1763) Coleoptera, Scarabaeoidea, Cetoniidae, Trichiinae). Teil 1. Philippia 10(3): 157–248.
  • Schaffrath U. (2003b): Zu Lebensweise, Verbreitung und Gefährdung von Osmoderma eremita (Scopoli, 1763) Coleoptera, Scarabaeoidea, Cetoniidae, Trichiinae). Teil 2. Philippia 10(4): 249–336.
  • Schlaghamerský J., Maňák V. & Čechovský P. (2008): On the mass occurrence of two rare saproxylic beetles, Cucujus cinnaberinus (Cucujidae) and Dircaea australis (Melandryidae), in South Moravian floodplain forests. Revue d’Écologie (La Terre et la Vie) 63(Supplément 10): 107–113.
  • Schweiger H. (1980): Rote Liste der in der Region Wien, Niederösterreich, Burgenland gefährdeten Sandläufer (Cicindelidae) und Laufkäferarten (Carabidae). Wissenschaftliche Mitteilungen aus dem Niederösterreichischen Landesmuseum 1: 11–38.
  • Sienkiewicz P. (2009): Rhysodes sulcatus (Fabricius, 1787). In: Polska Czerwona Księga Zwierząt. http://www.iop.krakow.pl/pckz/opis.asp?id=37&je=pl
  • Sierdsema H. & Cuppen J. G. M. (2006): A predictive distribution model for Graphoderus bilineatus in the Netherlands (Coleoptera: Dytiscidae). Nederlandse Faunistische Mededelingen 24: 49–54.
  • Soós N., Kálmán Z. & Csabai Z. (2008): Contribution to the aquatic Coleoptera and Heteroptera fauna of Bodrogköz, NE Hungary (Coleoptera: Hydradephaga, Hydrophiloidea; Heteroptera: Gerromorpha, Nepomorpha). Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 18: 219–230.
  • Speiser F. (1893): Kalocsa környékének bogárfaunája. Szerzői kiadás. Kalocsa.
  • Spielmann E. (1992): Az István-lápai-barlang Collembola faunájának vizsgálata. Szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest.
  • Straka U. (2008): Zur Biologie des Scharlachkäfers Cucujus cinnaberinus (Scopoli, 1763). Beiträge zur Entomofaunistik 8: 11–26.
  • Sturani M. (1963): Osservazioni biologiche e morfologiche sul Carabus (Hygrocarabus) variolosus Fabricius. Atti dell’Accademia Nazionale Italiana di Entomologica Rendiconti 11: 182–184.
  • Svensson G. P., Larsson M. C. & Hedin J. (2004): Attraction of the larval predator Elater ferrugineus to the sex pheromone of its prey, Osmoderma eremita, and its implication for conservation biology. Journal of Chemical Ecology 30(2): 353–363.
  • Svensson G. P., Oleksa A., Gawroński R., Lassance J.-M. & Larsson M. C. (2009): Enantiomeric conservation of the male‐produced sex pheromone facilitates monitoring of threatened European hermit beetles (Osmoderma spp.). Entomologia Experimentalis et Applicata 133(3): 276–282.
  • Szalai K. (1994): Futóbogarak (Coleoptera: Carabidae) a Szatmár-Beregben, különös tekintettel a Carabus hampeire (Küster, 1846). Szakdolgozat. KLTE Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen.
  • Szél Gy. (1987): A Carabus (Morphocarabus) hampei magyarországi előfordulása (Coleoptera: Carabidae). Folia Entomologica Hungarica 48: 299.
  • Szél Gy. (1996): Rhysodidae, Cicindelidae and Carabidae (Coleoptera) from the Bükk National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Bükk National Park. Volume II. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 159–222.
  • Szél Gy. (1999): Carabidae (Coleoptera) from the Aggtelek National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Aggtelek National Park. Volume 2. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 151–170.
  • Szél Gy. & Kutasi Cs. (2003): Tihanyi élőhelyek bogárfaunisztikai vizsgálata. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 20: 77–106.
  • Szél Gy. & Kutasi Cs. (2011): Bogarászati kutatások Csévharaszt és Vasad térségében (Coleoptera). In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi
  • homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 303–351. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
  • Szél Gy., Bérces S., Kutasi Cs. & Ködöböcz V. (2006): A magyar futrinka (Carabus hungaricus Fabricius, 1792) hazai elterjedése és élőhelyei (Coleoptera: Carabidae).Praenorica 9: 45–80.
  • Szél Gy., Retezár I., Bérces S., Fülöp D., Szabó K. & Pénzes Zs. (2007a): Magyarország futrinkái. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 81–106.
  • Szél Gy., Takács A., Lie P. & Retezár I. (2007b): Subspecies of Carabus (Morphocarabus) hampei Küster, 1846 in the Carpathian Basin (Coleoptera: Carabidae). Folia Entomologica Hungarica 68: 71–80.
  • Szwałko P. (2009): Bolbelasmus unicornis (Schrank, 1789). In: Polska Czerwona Księga Zwierząt. http://www.iop.krakow.pl/pckz/opis.asp?id=180&je=pl
  • Telnov D., Gailis J., Kalniņš M., Napolov A., Piterāns U., Vilks K. & Whitehead P. F. (2005): Contributions to the knowledge of Latvian Coleoptera. 4. Latvijas Entomologs 42: 18–47.
  • Telnov D., Vilks K., Piterāns U., Kalniņš M. & Fägerström C. (2011): Contributions to the knowledge of Latvian Coleoptera. 9. Latvijas Entomologs 50: 20–26.
  • Temunović M. & Turić N. (2010): Stručno-znanstvena analiza za potrebe izrade prijedloga potencijalnih NATURA 2000 područja za vrstu Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774). (Konačni izvještaj o istraživanju prisutnosti vrste Graphoderus bilineatus u kontinentalnoj Hrvatskoj). Udruga za biološka istraživanja (BIOM), Zagreb.
  • Tochtermann E. (1987): Modell zur Artenerhaltung der Lucanidae. Allgemeine Forstzeitschrift 1987 (8): 183–184.
  • Tochtermann E. (1992): Neue biologische Fakten and Problematik der Hirschkäferförderung. Allgemeine Forstzeitschrift 1992 (6): 308–311.
  • Trautner J. & Geigenmüller K. (1987): Tiger Beetles, Ground Beetles. Illustrated Key to the Cicindelidae and Carabidae of Europe. Joseph Margraf Verlag, Aichtal.
  • Trnka F. (2009a): Bolbelasmus unicornis – chrobák jednorohý. In: Natura Bohemica. http://www.naturabohemica.cz/bolbelasmus-unicornis/
  • Trnka F. (2009b): Morimus funereus. In: Natura Bohemica. http://www.naturabohemica.cz/morimus-funereus/
  • Turin H., Penev L. & Casale A. (eds.) (2003a): The genus Carabus L. in Europe. A synthesis. Pensoft Publishers, Sofia – Moscow./Fauna Europaea Evertebrata 2./
  • Turin H., Penev L., Casale A., Arndt E., Assmann Th., Makarov K., Mossakowski D., Szél Gy. & Weber F. (2003b): Chapter 5. Species account. In: Turin H., Penev L. & Casale A. (eds.): The genus Carabus L. in Europe. A synthesis. Pensoft Publishers, Sofia – Moscow: 151–280. /Fauna Europaea Evertebrata 2./
  • Vahruševs V. (2009a): Conceptual application of Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758 (Dytiscidae, Coleoptera) gathering methods in natural habitat. Acta Biologica Universitatis Daugavpilensis 9(2): 173–180.
  • Vahruševs V. (2009b): Methodological aspects of study on biology and development cycles of Dytiscus latissimus (Coleoptera: Dytiscidae) in laboratory environment. Spring-summer period. Acta Biologica Universitatis Daugavpilensis 9(2): 163–172.
  • Vahrushev V. (2011): Technological aspects of keeping Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758 (Coleoptera: Dytiscidae) in laboratory conditions. Acta Biologica Universitatis Daugavpilensis 11(2): 201–218.
  • Васько Б. М. (2009): Больбелязм однорогий. Bolbelasmus unicornis (Schrank, 1789). In: Акімов І. А. (ред.): Червона книга України. Тваринний світ. Видавництво «Глобалконсалтинг», Київ: 111.
  • Vidlička Ľ. (2011a): Dytiscus latissimus Linnaeus, 1758. Potápnik široký. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 158–159.
  • Vidlička Ľ. (2011b): Graphoderus bilineatus (De Geer, 1774). Potápnik dvojčiarový. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 160–161.
  • Vidlička Ľ. (2011c): Limoniscus violaceus (P. W. J. Müller, 1821). Kováčík fialový. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 162–163.
  • Vidlička Ľ. (2011d): Morimus funereus Mulsant, 1863. Vrzúnik štvorškvrnny. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 166–167.
  • Vidlička Ľ. (2011e): Probaticus subrugosus (Duftschmid, 1812). Potemník pasienkový. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 172–173.
  • Vidlička Ľ. (2011f): Rhysodes sulcatus (Fabricius, 1787). Drevník ryhovaný. In: Ambróz L., Čejka T., Černý J., Darolová A., Hodálová I., Krištofík J., Kubinská A., Mišíková K., Mereďa P., Šoltés R., Šubová D. & Vidlička Ľ.: Atlas druhov európskeho významu pre územia NATURA 2000 na Slovensku. Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva, Liptovský Mikuláš: 176–177.
  • Villiers A. (1974): Longicornes rares ou mythiques de la faune française. L’Entomologiste 30(1): 1–5.
  • Villiers A. (1978): Faune des coléoptères de France. 1. Cerambycidae. Paul Lechevalier, Paris. /Encyclopédie entomologique Serie A. 42./
  • Vrezec A., Pirnat A., Kapla A., Polak S., Vernik M., Brelih S. & Drovenik B. (2011): Pregled statusa in raziskanosti hroščev (Coleoptera) evropskega varstvenega pomena v Sloveniji s predlogom slovenskega poimenovanja. Acta Entomologica Slovenica 19(2): 81–138.
  • Whitehead P. F. (2003): Current knowledge of the Violet Click Beetle Limoniscus violaceus (P. W. J. Müller, 1821) (Col., Elateridae) in Britain. In: Bowen C. (ed.): Proceedings of the second pan-European conference on saproxylic beetles, 25–27 June 2002, Royal Holloway, University of London, London, England. Peoples’ Trust for Endangered Species, London: 57–65.
  • Zach P. (2003): The occurrence and conservation status of Limoniscus violaceus and Ampedus quadrisignatus (Coleoptera, Elateridae) in Central Slovakia. In: Bowen C. (ed.): Proceedings of the second pan-European conference on saproxylic beetles, 25–27 June 2002, Royal Holloway, University of London, London, England. Peoples’ Trust for Endangered Species, London: 12–16.

 

Egyenesszárnyúak irodalomjegyzéke

  • Bauer N. & Kenyeres Z. (2006): Habitat preference studies of some species of genus Isophya Brunner von Wattenwyl, 1878 (Orthoptera: Phaneropteridae) in the western part of the Carpathian Basin. Journal of Orthoptera Research 15(2): 175–185.
  • Benedek Zs., Nagy A., Rácz I. A., Jordán F. & Varga Z. (2009): Az erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica,Fischer Waldheim, 1853)élőhelyhálózatának változásai az Aggteleki karszton. Természetvédelmi Közlemények 15: 369–380.
  • Benedek Zs., Nagy A., Rácz I. A., Jordán F. & Varga Z. (2011): Landscape metrics as indicators: Quantifying habitat network changes of a bush-cricket Pholidoptera transsylvanica in Hungary. Ecological Indicators 11(3): 930–933.
  • Čejchan A. (1957): Příspěvek k poznání rovnokřídlého hmyzu (Orthoptera) Slovenska. Časopis Československé Společnosti Entomologické 54(2): 142–147.
  • Harz K. (1957): Die Geradflügler Mitteleuropas. VEB Gustav Fischer Verlag, Jena.
  • Harz K. (1969): Die Orthopteren Europas I. Dr. W. Junk B. V. Publishers, Hague. /Series Entomologica 5./
  • Harz K. (1975): Die Orthopteren Europas II. Volume II. Dr. W. Junk B. V. Publishers, Hague. /Series Entomologica 11./
  • Heller K.-G., Orci K. M., Grein G. & Ingrisch S. (2004): The Isophya species of Central and Western Europe (Orthoptera: Tettigonioidea: Phaneropteridae). Tijdschrift voor Entomologie 147(2): 237–258.
  • Jordán F., Báldi A., Orci K.-M., Rácz I. & Varga Z. (2003): Characterizing the importance of habitat patches and corridors in maintaining the landscape connectivity of a Pholidoptera transsylvanica (Orthoptera) metapopulation. Landscape Ecology 18(1): 83–92.
  • Kenyeres Z. & Bauer N. (2000): Egyenesszárnyú (Orthopteroidea: Saltatoria) kutatás a Balaton-felvidéken. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 15: 75–91.
  • Kenyeres Z., Bauer N. & Szövényi G. (2004): Az Isophya costata Brunner von Wattenwyl, 1878 (Orthoptera: Tettigoniidae) élőhelyválasztásának és állományainak vizsgálata érintkező gyepekben (Káli-medence, Sásdi-rét). Természetvédelmi Közlemények 11: 241–250.
  • Kis B. (1960): Revision der in Rumänien vorkommenden Isophya-Arten (Orthoptera, Phaneropterinae). Acta Zoologica Hungarica 6(3–4): 349–369.
  • Kis B. (1978): Cheie pentru determinarea ortopterelor din România. Partea II. Subordinul Caelifera. Ştudii şi Comunicari, Muzeul Brukenthal, Ştiinţe Naturale 22: 233–276.
  • Kisbenedek T. (1997): Egyenesszárnyúak – Orthoptera. In: Forró L. (ed.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer V. Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 55–81.
  • Mařan J. (1958): O výskytu Stenobothrus (subg. Stenobothrodes Tarb.) eurasius Zub. v Československu. Acta Entomologica Musei Nationalis Pragae32: 537–543.
  • Nagy A. (2013): Vöröslábú hegyisáska Odontopodisma rubripes (Ramme, 1931). In: Sallai R. B. (szerk.): Veszélyeztetett Natura 2000-es fajok egyesületi fajvédelmi tervei. Nimfea Természetvédelmi Egyesület, [Túrkeve]: 45–57.
  • Nagy A. & Kisfali M. (2007): Distribution of Odontopodisma rubripes Ramme, 1931 (Orthoptera: Acrididae) in northeast Hungary. In: Batáry P. & Kőrösi Á. (eds.): Fauna Pannonica 2007. Symposium on conservation and genesis of the fauna of the Carpathian Basin. Kecskemét, Hungary, 29 November – 1 December 2007. Abstracts. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 47.
  • Nagy A. & Rácz I. A. (2007): Egyenesszárnyúak (Orthoptera) védelmének élőhelyi és faji prioritásai az Aggteleki Nemzeti Parkban. Állattani Közlemények 92(1): 53–65.
  • Nagy B. (1974a): Arealdynamik bei Insekten mit besonderer Rücksicht auf einige mitteleuropäische Saltatorien. Folia Entomologica Hungarica (Series Nova). 27(Suppl.): 191–199.
  • Nagy B. (1974b): Reliktum Saltatoria fajok a pusztuló Bélkő hegyen. Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 27(1): 139–144.
  • Nagy B. (1991): Orthopteroid insects (Orthoptera, Mantodea, Blattodea, Dermaptera) of the Bátorliget Nature Reserves (NE Hungary) (an ecofaunistic account). In: Mahunka S. (ed.): The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Volume 1. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 295–318.
  • Nagy B. (2002): Védett és fokozottan védett egyenesszárnyú rovarfajok (Orthoptera) szerepe, jelentőssége Magyarországon, fő tekintettel Nemzeti Parkjainkra és védett területeinkre. MTA-NKI Állattani Osztály, Budapest.
  • Nagy B. & Puskás G. (2007): A Stenobothrus eurasius (Orthoptera: Acridoidea) előfordulása és élőhelyi jellegzetességei a Kárpát-medencében. Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 24: 35–57.
  • Nagy B. & Rácz I. (1996): Orthopteroid insects in the Bükk Mountain. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Bükk National Park. Volume II. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 95–125.
  • Nagy B. & Szövényi G. (2001): Somogy megye egyenesszárnyú rovarai (Orthoptera). Natura Somogyiensis 1: 107–117.
  • Nagy B., Rácz I. A. & Varga Z. (1999): The orthopteroid insect fauna of the Aggtelek Karst region (NE Hungary) referring to zoogeography and nature conservation. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Aggtelek National Park. Volume I. Hungarian Natural History Museum, Budapest: 83–102.
  • Orci K. M., Nagy B., Szövényi G., Rácz I. A. & Varga Z. (2005): A comparative study on the song and morphology of Isophya stysi Čejchan, 1958 and Isophya modestior Brunner von Wattenwyl, 1882 (Orthoptera, Tettigoniidae). Zoologischer Anzeiger 244(1): 31–42.
  • Rácz I. (1979): A Bakony hegység egyenesszárnyú faunájának alapvetése. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14: 95–114.
  • Rácz I. A. (1998a): Biogeographical survey of the Orthoptera fauna in central part of the Carpathian Basin (Hungary): Fauna types and community types. Articulata 13(1): 53–69.
  • Rácz I. A. (1998b): Zoogeographical analysis of the Orthoptera fauna from the Bükk Mountains (N Hungary). Folia Entomologica Hungarica 59: 5–16.
  • Vadkerti E., Szövényi G. & Purger D. (2003): The Isophya fauna of Mecsek and Villány Hills, SW Hungary (Insecta: Orthoptera). Folia Comloensis 12: 73–78.
  • Varga Z., Kaszab Z. & Papp J. (1989): Rovarok – Insecta. In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 178–262.

 

Egyéb rovarok irodalomjegyzéke

  • Ábrahám, L., Papp Z. (1994): Mantispid species in the Hungarian fauna with some taxonomical remarks (Neuroptera: Mantispidae) – Folia Historico Naturalia Musei Matrensis 19: 69-75.
  • Ábrahám, L. (1995): A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park recésszárnyú-alkatú (Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera) faunájának természetvédelmi vizsgálata, I. – Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8. 53-70.
  • Aspöck, H., Aspöck, U. & Hölzel, H. (1980): Die Neuropteren Europas. – Band I und II. Mit 96 Bestimmungsschlüsseln, 12 Tabellen, 913 Strichzeichnungen, 259 Fotografien, 26 Aquarellen und 222 Verbreitungskarten. Goecke & Evers, Krefeld
  • Aspöck, H.; Aspöck, U.; Rausch, H. (1991): Die Raphidiopteren der Erde. Eine monographische Darstellung der Systematik, Taxonomie, Biologie, Ökologie und Chorologie der rezenten Raphidiopteren der Erde, mit einer zusammenfassenden Übersicht der fossilen Raphidiopteren (Insecta: Neuropteroidea). 2 Vols. Goecke & Evers: Krefeld. 730 & 550 pp. 3065 figures. 202 maps. 15 tables.
  • Gepp J. (2010): Ameisenlöwen und Ameisenjungfern (Myrmeleonidae). Die Neue Brehm-Bücherei 589 (3. Erweiterte und vollständig überarbeitete Auflage), 170 pp.
  • Krivokhatsky V. A. (2011): Antlions (Neuroptera: Myrmeleontidae) of Russia. – Zoological Institute of the Russian Academy of Sciences. KMK Sci Press pp. 334.

 

Hártyásszárnyúak irodalomjegyzéke

  • Fitton M. G., Shaw M. R. & Gauld I. D. (1988): Pimpline ichneumon-flies. Hymenoptera, Ichneumonidae (Pimplinae). Royal Entomological Society of London, London. /Handbooks for the identification of British insects Vol. 7. Part 1./
  • Józan Zs. (2011): Checklist of Hungarian Sphecidae and Apidae species (Hymenoptera, Sphecidae and Apidae). Natura Somogyiensis 19: 177–199.
  •  Móczár L. (1956): Pókölődarázs alkatúak – Pompiloidea. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIII. kötet 5. füzet/
  •  Móczár L. (1967): Fémdarázsalkatúak – Chrysidoidea. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIII. kötet 2. füzet/
  •  Bajári E. (1956): Tőrösdarázs alkatúak – Scolioidea. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIII. kötet 3. füzet/
  • Bajári E. (1957): Kaparódarázs alkatúak I. – Sphecoidea I. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIII. kötet 7. füzet/
  • Bajári E. (1960): Fürkészdarázs-alkatúak I. – Ichneumonoidea I. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XI. kötet 4. füzet/
  • Perkins J. F. (1959): Hymenoptera. Ichneumonoidea. Ichneumonidae, key to subfamilies and Ichneumoninae–I. Royal Entomological Society of London, London. /Handbooks for the identification of British insects. Vol. VII. Part 2 (ai)./
  • Perkins J. F. (1960): Hymenoptera. Ichneumonoidea. Ichneumonidae, subfamilies Ichneumoninae II, Alomyinae, Agriotypinae and Lycorininae. Royal Entomological Society of London, London. /Handbooks for the identification of British insects. Vol. VII. Part 2 (aii)./
  • Yu D. S., van Achterberg C. & Horstmann K. (2012): World Ichneumonoidea 2011. Taxonomy, biology, morphology and distribution. http://www.taxapad.com/taxapadmain.php

Kérészek-álkérészek irodalomjegyzéke

 

Lepkék irodalomjegyzéke

  • Ábrahám L. (1990): Nattán Miklós nagylepke-gyűjteménye (Lepidoptera) a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34: 63–71.
  • Ábrahám L. (2006): Villányi télibagoly (Polymixis rufocincta). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Ábrahám L. (2007): A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) elterjedési térképezése és populációinak felmérése a Keleti-Bakony területén I. Kézirat. Balatoni Nemzeti Park.
  • Ábrahám L. (2008a): A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) elterjedési térképezése és populációinak felmérése a Keszthelyi-hegységben és a Széki-erdőben. Kézirat. Balatoni Nemzeti Park.
  • Ábrahám L. (szerk.) (2008b): A madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése c. projekt keretén belül a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) lepkefaj monitoring vizsgálata. Kutatási jelentés.
  • Ábrahám L. & Rozner Gy. (2005): A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) monitorozása a Fehérvízen. Kutatási jelentés. Kézirat.
  • Ábrahám L. & Uherkovich Á. (1994): A Zselic nagylepkéi (Lepidoptera) I. Bevezetés és faunisztikai alapvetés. A Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve 38: 47–59.
  • Ábrahám L. & Uherkovich Á. (2000): A nagylepke (Lepidoptera) fauna kutatásának eddigi eredményei a Villányi-hegységben. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 10: 309–339.
  • Ahola M. & Ronkay L. (1999): Description of the larva of Cucullia mixta (Freyer) (Lepidoptera, Noctuidae). Entomologica Fennica 10(2): 103–106.
  • Albers Th. (1940): Die männlichen Genitalarmaturen von Lignyoptera thaumastaria Rbl. und L. fumidaria Hb. Zeitschrift des Wiener Entomologen-Vereines 25(10): 185–186.
  • Ambrus A. (2010): A sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) esete az agrártámogatási rendszerrel. Előadás. 2010. május 6., Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem, Öko-club. http://www.ferto-hansag.hu/_user/browser/File/Tudomanyos/Eloadasok/Ambrus_Sargagyapjasszovo.pdf
  • Ambrus A. (2012): Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) a Hanságban. Szélkiáltó 15: 33–34.
  • Ambrus A., Kiss Sz., Sáfián Sz., Horváth B. & Horváth Á. (2010): A sárga gyapjasszövő – Eriogaster catax (Linnaeus, 1758) európai jelentőségű populációja Váton (Lepidoptera: Lasiocampidae). Natura Somogyiensis 17: 293–298.
  • Anker L. (1854): Beschreibung eines neuen Spanners aus der Ofner Gegend in Ungarn. Verhandlungen des Zoologisch-Botanischen Vereins in Wien 4: 111–112.
  • Anonim (2009): Sárga gyapjasszövő Eriogaster catax. [Az Élőhelyvédelmi Irányelv 17. cikke alapján készített országjelentés]. http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/n2k_jelentes/PDF_adatlap_es_terkep_fajonkent/Eriogaster_catax.pdf
  • Antalfalvi B. (1971): A Chondrosoma fiduciaria Anker tenyésztése. Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 24(21): 239–244.
  • Bąkowski M., Filipiak A. & Fric Z. (2010): Foreging behaviour and nectar use in adult Large Copper Butterflies, Lycaena dispar (Lepidoptera: Lycaenidae). Entomologica Fennica 21(1): 49–57.
  • Bálint Zs. (1994): Magyarország nappali lepkéi a természetvédelem tükrében (Lepidoptera, Rhopalocera). Somogyi Múzeumok Közleményei 10: 183–206.
  • Bálint Zs. (1996): A Kárpát-medence nappali lepkéi. 1. rész. Pillangófélék, fehérlepkefélék, boglárkalepke-félék, mozaiklepke-félék. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
  • Bálint Zs., Gubányi A. & Pitter G. (2006): Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye alapján. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. /A nappali lepkék elterjedése I./
  • Balogh I. (1967): A Bükk-hegység lepkefaunájának kritikai vizsgálata II. Rovartani Közlemények 20(2): 521–588.
  • Bánó L. (1943): Hydroecia leucographa Bkh. Budán. Folia Entomologica Hungarica 8(1–4): 102.
  • Baranyi T.(2003): A keleti lápibagoly (Arytrura musculus) és a Metelka-medvelepke (Rhyparioides flavidus metelkanus) előfordulásai a Dél-Nyírségben (Lepidoptera) Folia Entomologica Hungarica 64: 357–361.
  • Baranyi T., Józsa Á. Cs. & Bertalan L. (2006a): Arytrura musculus (Ménétriés, 1859). In: Varga Z. (szerk.): Natura 2000 fajok kutatásai. I. tanulmánykötet. Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen: 71–87.
  • Baranyi T., Korompai T., Józsa Á. Cs. & Kozma P. (2006b): Gortyna borelii lunata (Freyer, 1838). In: Varga Z. (szerk.): Natura 2000 fajok kutatásai. I. tanulmánykötet. Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen: 3–69.
  • Barnett L. K. & Warren M. S. (comp.) (1995): Species Action Plan. Marsh Fritillary Eurodryas aurinia. Butterfly Conservation, Wareham.
  • Batáry P., Kőrösi Á., Örvössy N., Kövér Sz. & Peregovits L. (2009): Species-specific distribution of two sympatric Maculinea butterflies across different meadow edges. Journal of Insect Conservation 13(2):223–230.
  • Batáry P., Örvössy N., Kőrösi Á., Vályi Nagy M. & Peregovits L. (2007): Microhabitat preferences of Maculinea teleius (Lepidoptera: Lycaenidae) in a mosaic landscape. European Journal of Entomology 104(4): 731–736.
  • Borkhausen M. B. (1792): Naturgeschichte der Europäischen Schmetterlinge nach systermatischer Ordnung.Vierter Theil. Der Phalänen zweite Horde: Eulen. Varrentrapp und Wenner, Frankfurt.
  • Boursin C. (1961): Zum Artikel von Herrn Friedrich König über Hydroecia leucographa Bkh. Entomologische Zeitschrift 71(1–2): 14.
  • Bozano G. C. & Floriani A. (2012): Guide to the butterflies of the Palearctic Region. Nymphalidae. Part V. Subfamily Nymphalinae. Tribes Nymphalini, Kallimini, Junonini. Omnes Artes, Milano.
  • Bräu M., Dolek M. & Stettmer C. (2010): Habitat requirements, larval development and food preferences of the German population of the False Ringlet Coenonympha oedippus (Fabricius, 1787) (Lepidoptera: Nymphalidae) – Research on the ecological needs to develope management tools. Oedippus 26: 41–51.
  • Buschmann F. (1981): Adatok a Mátra hegység nagylepkefaunájának ismeretéhez. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 7: 65–70.
  • Buschmann F. (1999a): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) a Jászságban (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 253–254.
  • Buschmann F. (1999b): Újra megtaláltam a „jászsági borelii”-t! (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 255–257.
  • Buschmann F. (2001): Kiegészítés, revízió, valamint új fajok Jászberény és környéke nagylepkéinek ismeretéhez (Macrolepidoptera). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 25: 287–295.
  • Bühler C. & Schmid B. (2001): The influence of management regime and altitude on the population structure of Succisa pratensis: implications for vegetation monitoring. Journal of Applied Ecology 38(4): 689–698.
  • Carbonell J. & Cervello A. (1991): Nova traballa de Gortyna borelii Pierret a Catalunya i altres heterócers recollist a Salo (Bages) el novembre de 1991. Butlletí de la Societat Catalana de Lepidopterologa 68: 27–28.
  • Chalmers-Hunt J. M. (1972): Notes on the discovery of the larva and pupa in Britain of Gortyna borelii Pierret: Fisher’s Estuarine Moth. The Entomologist’s Record and Journal of Variation 84(2): 52–53.
  • Daniel F. (1953): Neue Heterocera-Arten und -Formen. Mitteilungen der Münchner Entomologischen Gesellschaft 43: 252–261, Tafel VII.
  • Daniel F. (1961): Monographie der palaearktischen Cossidae V. Die Genera Parahypopta g. n., Sinicossus Clench und Catopta Stgr. Mitteilungen der Münchner Entomologischen Gesellschaft 51: 160–212, Tafel XVI–XVII.
  • Diakonoff A. (1986): Microlepidoptera Palearctica. Volume 7. Glyphipterigidae. G. Braun Druckerei und Verlage, Karlsruhe.
  • Dietzel Gy. (1997): A Bakony nappali lepkéi. Regionális Vörös Könyv. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc. /A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21./
  • Diószeghy L. (1935): Einige neue Varietäten und eine neue Noctuide aus der Umgebung von Ineu (Borosjenö), Jud. Arad, Rumänien. Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt 83–84: 127–132.
  • Dolek M., Freese A., Geyer A. & Stetter H. (2005): The decline of Colias myrmidone at the western edge of its range and notes on its habitat requirements. Biologia (Bratislava) 60(5): 607–610.
  • Dumont C. (1909): Note sur Gortyna Boreli Pierret [Lep. Noctuidae]. Bulletin de la Société Entomologique de France 1909 (16): 286–287.
  • Dumont C. (1926): Observations biologiques sur les Hydroecia Franҫaises. In: Encyclopédie Entomologique Série B. III. Lepidoptera. Vol. 1. Paul Lechevalier, Paris: 53–72.
  • Ebert G. & Rennwald E. (Hrsg.) (1991): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 2. Tagfalter II. Satyridae, Libytheidae, Lycaenidae, Hesperiidae.Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart.
  • Ernst M. (2005): Verbreitung der Haarstrangwurzeleule (Gortyna borelii Pierret 1837) in Hessen. Naturschutz und Landschaftsplanung 37(12): 376–383.
  • European Topic Centre on Biological Diversity (2008): Observations to MS comments on National Reports and Check Lists – Article 17 Reporting. Muséum National d’Histoire Naturelle, Paris.
  • European Topic Centre on Biological Diversity (2009): Habitats Directive Article 17 Reporting. Species name: Eriogaster catax. European Environment Agency, [Copenhagen].
  • Eversmann E. (1843): Quaedam lepidopterorum species novae, in montibus Uralensibus et Altaicis habitantes, nunc descriptae et depictae. Bulletin de la Société Impériale des Naturalistes de Moscou 16(3): 535–555, pl. VII–X.
  • Fazekas I. (1977): Vizsgálatok az Erannis ankeraria Stgr. és alfajának magyarországi populációin (Lepidoptera: Geometridae). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 30(1): 47–49.
  • Fazekas I. (1988): A Keleti-Mecsek lepkefaunája VII. Komló környékének védett és veszélyeztetett lepkefajai (Lepidoptera). Folia Comloensis 3: 13–32.
  • Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
  • Fischer J. B. (1971): Gortyna borelli Pierret (ssp lunata Freyer?): a new British moth. Entomologist’s Record an Joumal of Variation 83(2–3): 51–52.
  • Fischer K. (1997): Zur Ökologie des Skabiosen-Scheckenfalters Euphydryas aurinia (Rottemburg, 1775) (Lepidoptera: Nymphalidae). Nachrichten des Entomologischen Vereins Apollo 18(2–3): 287–300.
  • Forster H., Forster H. & Forster G. (2008): Arytrura musculus (Menetries, 1859): Bemerkungen zur Biologie und Beschreibung der Präimaginalstadien (Lepidoptera: Noctuidae). Esperiana 14: 597–600.
  • Forster W. & Wohlfahrt Th. A. (1981): Die Schmetterlinge Mitteleuropas. Band V. Spanner (Geometridae). Franckh’sche Verlagshandlung, Stuttgart.
  • Fowles A. P. & Smith G. (2006): Mapping the habitat quality of patch networks for the Marsh Fritillary Euphydryas aurinia (Rottemburg, 1775) (Lepidoptera, Nymphalidae) in Wales. Journal of Insect Conservation 10(2): 161–177.
  • Freese A., Dolek M., Geyer A., & Stetter H. (2005): Biology, distribution, and extinction of Colias myrmidone (Lepidoptera, Pieridae) in Bavaria and its situation in other European countries. Journal of Research on the Lepidoptera 38: 51–58.
  • Freyer C. F. [1838]: Neuere Beiträge zur Schmetterlingskunde mit Abbildungen nach der Natur. Dritter Band. Heft 44. Rieger, Augsburg.
  • Frivaldszky I. (1865): Jellemző adatok Magyarország faunájához. Eggenberger Ferdinánd, Pest. /A Magy. Tud. Akad. Évkönyvei XI. kötet IV. darab/
  • Gascoigne-Pees M., Trew D., Pateman J. & Verovnik R. (2008): The distribution, life cycle, ecology and present status of Leptidea morsei (Fenton 1882) in Slovenia with additional observations from Romania (Lepidoptera: Pieridae). Nachrichten des Entomologischen Vereins Apollo 29(3): 113–121.
  • Gibson C. (2000): The conservation of Gortyna borelii lunata Freyer (Lep: Nocuidae). The Entomologist’s Record and Journal of Variation 112(1): 1–5.
  • Goater B. (1973): A note on rearing Gortyna borelii Pierret (Lep., Noctuidae). Entomologist’s Gazette 24(1): 12–14.
  • Gozmány L. (1968): Nappali lepkék – Diurna. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XVI. kötet 15. füzet/
  • Grill A., Cleary D. F. R., Stettmer C., Bräu M. & Settele J. (2008): A mowing experiment to evaluate the influence of management on the activity of host ants of Maculinea butterflies. Journal of Insect Conservation 12(6): 617−627.
  • Gyulai I., Gyulai P., Uherkovich Á. & Varga Z. (1979): Újabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez II. (Lepidoptera). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 32(2): 219–227.
  • Gyulai P. (1977): A Bükk-hegység bagolylepke (Noctuida) faunájának ökofaunisztikai-állatföldrajzi vizsgálata. Doktori disszertáció. Miskolc.
  • Gyulai P. (1987): Notes on the distribution of Gortyna borelii lunata Freyer in the Carpathian Basin. Nota Lepidopterologica 10(1): 54–60.
  • Gyulai P., Uherkovich Á. & Varga Z. (1974): Újabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez (Lepidoptera). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 27(2): 75–83.
  • Gyulai P., Uherkovich Á. & Varga Z. (1979): Újabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez II. (Lepidoptera). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 32(2): 219–227.
  • Habich O. (1899): Die Raupe von Lignyoptera fumidaria Hb. Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 49: 357–358.
  • Hart C. (1999): An estimate of the range and population levels of Fisher’s Estuarine Moth (Gortyna borelii lunata Freyer), (Lep.: Noctuidae) in Essex, July and October 1996. British Journal of Entomology and Natural History 11(3–4): 129–138.
  • Herczig B. (1986a): Adatok a Vértes nagylepkefaunájának ismeretéhez. A Tatai Herman Ottó Kör Munkái 7: 265–297.
  • Herczig B. (1986b): Az Agriopis ankeraria Staudinger, 1861 a Gerecsében. A Tatai Herman Ottó Kör Munkái 7: 115–122.
  • Herczig B. (1988): A Gerecse lepkészeti kutatásának helyzete, újabb eredményei. Limes 1988: 29–36.
  • Herrich-Schäffer G. A. W. (1845): Systematische Bearbeitung der Schmetterlinge von Europa, zugleich als Text, Revision und Supplement zu Jakob Hübner’s Sammlung europäischer Schmetterlinge. Zweiter Band. Die Schwärmer, Spinner und Eulen. G. J. Manz, Regensburg.
  • Higgins L. G. (1978): A revision of the genus Euphydryas Scudder (Lepidoptera: Nymphalidae). Entomologist’s Gazette 29(3): 109–115.
  • Hill J., Ringwood Z. & Rouse T. (2002): Distribution and status of Gortyna borelii Pierret ssp. lunata Freyer (Lep.: Noctuidae) in south-east England. The Entomologist’s Record and Journal of Variation 114(2): 49–53.
  • Hirschke H. (1900): Die ersten Stände von Lignyoptera fumidaria Hb. Jahresbericht des Wiener Entomologischen Vereines 10: 69–71.
  • Hoffmann E. (2010): A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) populáció vizsgálata az Őrségi Nemzeti Parkban. Szakdolgozat. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár.
  • Höttinger H. (2004): Verbreitung, Ökologie, Gefährdung und Schutz des Senf-Weißlings Leptidea morsei (Fenton, 1881) in Österreich, insbesondere im Burgenland (Lepidoptera, Pieridae). Joannea Zoologie 6: 187–206.
  • Hübner J. [1810–1813]: Sammlung europäischer Schmetterlinge. [Band 3.] Lepidoptera III. Augsburg. [Taf.] 62. [Abb.] 265.
  • Hübner J. [1825]: Sammlung europäischer Schmetterlinge. [Band 5.] Lepidoptera V. Augsburg. [Taf.] 101. [Abb.] 520–521.
  • Ippolito R. & Parenzan P. (1978): Contributo alla conoscenza delle Gortyna Ochs. Europee (Lepidoptera, Noctuidae). Entomologica 14: 159–202.
  • Issekutz L. (1955): Monima schmidtii Diósz. (Lepid., Noctuidae). Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici (Series Nova) 6: 321–325.
  • Jablonkay J. (1964): Az Erannis ankeraria Stgr. előfordulása a Bükk-hegységben. Rovartani Közlemények 17(16): 240–241.
  • Jablonkay J. (1965): Beschreibung einer neuen Subspecies von Erannis ankeraria Stgr. und Bericht über die Macrolepidopterensammlung im Jahre 1964 in der Umgebung von Eger und im Bükk-Gebirge. Rovartani Közlemények 18(31): 521–550.
  • Jablonkay J. (1973): Egy ritka kis araszoló lepkéről, a Phyllometra culminaria Ev.-ről (Lepidoptera, Geometridae). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 26(1): 227.
  • Jablonkay J. (1974): Lepkegyűjtő tevékenységem tapasztalataiból. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 2: 45–66.
  • Joyce D. A. & Pullin A. S. (2001): Phylogeography of the Marsh Fritillary Euphydryas aurinia (Lepidoptera: Nymphalidae) in the UK. Biological Journal of the Linnean Society 72(1): 129–141.
  • Joyce D. & Pullin A. (2002): Gortyna borelii pilot study. December 2002. Unpublished report for English Nature.
  • Kádár M., Petrányi G., Ronkay G. & Ronkay L. (2010): A magyarországi bagolylepkék (Lepidoptera, Noctuidae) fényképes határozója. Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület, Budapest. /Szalkay Lepkehatározó Sorozat 1./
  • Kasy F. (1957): Neues über Chondrosoma fiduciarium Anker. Entomologisches Nachrichtenblatt 4(9): 1–2.
  • Kasy F. (1965): Zur Kenntnis der Schmetterlingsfauna des östlichen Neusiedlersee-Gebietes. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 34: 75–211.
  • Kasy F. (1981a): Naturschutzgebiete im östlichen Österreich als Refugien bemerkenswerter Lepidopterenarten. Beihefte zu den Veröffentlichungen für Naturschutz und Landschaftspflege in Baden-Württemberg 21: 109–120.
  • Kasy F. (1981b): Tiere in der WWF-Reservaten. Der Steppenfrostspanner (Chondrosoma fiduciaria Anker). Panda 23: 16.
  • Kasy F. (1990): Zur Nahrungspflanzenspezialization der Raupen von Lignyoptera fumidaria Hb. (Lepidoptera, Geometridae). Zeitschrift der Arbeitsgemeinschaft Österreichischer Entomologen 42(1–2): 53–54.
  • Kokot A. (2003): Gortyna borelii Pierret, 1837 (Lepidoptera: Noctuidae) gatunek nowy dla fauny Polski. Acta Entomologica Silesiana 9–10: 87.
  • Konvička M., Benes J., Cizek O., Kopecek F., Konvička O. & Vitaz L. (2008): How too much care kills species: Grassland reserves, agri-environmental schemes and extinction of Colias myrmidone (Lepidoptera: Pieridae) from its former stronghold. Journal of Insect Conservation 12(5): 519–525.
  • Korompai T. (2006): A magyar tavaszi-fésűsbagolylepke – Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) 2006. évi monitoring vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Natura 2000 területeken. Kutatási jelentés.
  • Korompai T. (2007a): Az Erannis ankeraria (Staudinger, 1861) és a Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) lepkefajok 2007. évi monitorozása a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága működési területén. Kutatási jelentés.
  • Korompai T. (2007b): A magyar tavaszi-fésűsbagoly – Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) 2007. évi monitorozása az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága működési területén. Kutatási jelentés.
  • Korompai T. (2008): Az Anker-araszoló Erannis ankeraria (Staudinger, 1861) 2008. évi vizsgálata a Déli-Bükkben. Kutatási jelentés.
  • Korompai T. (2008): Eine pontomediterrane Spezialität Europas, die „Ungarische Frühlings-Kammeule”, Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) (früher Orthosia schmidti) (Lepidoptera: Noctuidae). Atalanta 39(1–4): 189–192, 426.
  • Korompai T. & Kozma P. (2004): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb adatai Észak-Magyarországról (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 28: 209–212.
  • Korompai T. & Kozma P. (2005): A Gortyna borelii lunata (Freyer, 1843) elterjedésének vizsgálata a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 185–188.
  • Kovács L. (1953): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. Rovartani Közlemények 6(1): 76–164.
  • Kovács L. (1955): The occurence in Hungary of Hydroecia leucographa Bkh., with new data on its life history. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1(3–4): 323–329.
  • Kovács L. (1956): A magyarországi nagylepkék és elterjedésük. II. Rovartani Közlemények 9(4): 89–140.
  • Kovacs S., Rakosy L., Kovacs Z., Cremene C. & Goia M. (2001): Lepidoptera (Fluturi). In: Rakosy L. & Kovacs S. (ed.): Rezervaţia naturală „Dealul cu fluturi” de la Viişoara. Societatea Lepidopterologică Română, Cluj-Napoca: 81–114.
  • Kovács S. T. (1987): A Noctua interjecta interjecta és a Chondrosoma fiduciarium ásotthalmi előfordulása (Lepidoptera). Folia Entomologica Hungarica 48: 293–294.
  • Kozma P. (2006): Erannis ankeraria monitorozása a Natura 2000 Kutatási Program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén. Kutatási jelentés.
  • König F. (1941): A Hydroecia leucographa Bkh. új lelőhelyei a Bánságban. Folia Entomologica Hungarica 6(3–4): 48–63.
  • König F. (1959): Beiträge zur Kenntnis der Lebensweise von Hydroecia leucographa Bkh. Rovartani Közlemények 12(32): 481–493.
  • König F. (1960): Erfolgreiche Eizuchten von Hydroecia (=Hydraecia) leucographa Bkh. Entomologische Zeitschrift 70(6–7): 69–75.
  • König F. (1971): Die Jugendstände von Orthosia (=Monima =Taeniocampa) schmidtii Diósz. (Lepid. Noctuidae). Entomologische Berichte 4: 29–33.
  • Kőrösi Á. (2009): Population spatial structure and habitat use of large blue butterflies (Lepidoptera: Lycaenidae). Hangyaboglárka lepkék (Lepidoptera: Lycaenidae) térbeli populációszerkezete és élőhely használata. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen.
  • Kőrösi Á., Kassai F. & Peregovits L. (2004): Egy védett hangyaboglárka, a Maculinea teleius populációdinamikai vizsgálata a Szigetközben. Természetvédelmi Közlemények 11: 337–348.
  • Kőrösi Á., Örvössy N., Batáry P., Harnos A. & Peregovits L. (2012): Different habitat selection by two sympatric Maculinea butterflies at small spatial scale. Insect Conservation and Diversity 5(2): 118–126.
  • Kőrösi Á., Szentirmai I., Örvössy N., Kövér Sz., Batáry P. & Peregovits L. (2010): A kaszálás hatásának vizsgálata a vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius)populációira – egy kezelési kísérlet első tapasztalatai. Természetvédelmi Közlemények 15: 257–268.
  • Kudrna O. & Mayer L. (1990): Grundlagen zu einem Artenhilfsprogramm für Colias myrmidone (Esper, 1780) in Bayern. Oedippus 1: 1–46.
  • Kun A. & Szabóky Cs. (1999): Rediscovery of Glyphipterix loricatella in Hungary (Lepidoptera: Glyphipterigidae). Holarctic Lepidoptera 6(2):75–76.
  • Kühne L., Haase E., Wachlin V., Gelbrecht J. & Dommain R. (2001): Die FFH-Art Lycaena dispar (Haworth, 1802) – Ökologie, Verbreitung, Gefährdung und Schutz im norddeutschen Tiefland (Lepidoptera, Lycaenidae). Märkische Entomologische Nachrichten 3(2): 1–32.
  • Lafranchis T., Heaulmé V. & Lafranchis J. (2001): Biologie, écologie et répartition du Cuivré des marais (Lycaena dispar Haworth, 1803) en Quercy (sud-ouest de la France) (Lepidoptera: Lycaenidae). Linneana Belgica 18(1): 27–36.
  • Lai B.-C. G. & Pullin A. S. (2004): Phylogeography, genetic diversity and conservation of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar in Europe. Journal of Insect Conservation 8(1): 27–36.
  • László M. Gy. & Ronkay L. (2002): Az Anker-araszoló (Magyar téliaraszoló – Erannis ankeraria Staudinger,1861) természetvédelmi akcióterve. Pars Kft., Budapest.
  • László M. Gy. & Ronkay L. (2004): Csüngő araszoló (Phyllometra culminaria). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • László M. Gy. & Ronkay L. (2007): A füstösszárnyú ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria Hübner, 1825) fajmegőrzési terve. Kézirat.
  • Lorković Z. (1930): Verwandtschaftliche Beziehungen in der morsei-major-sinapis Gruppe des Gen. Leptidea. Zeitschrift des Österreichischen Entomologen-Vereines 15(6): 61–67.
  • Lorković Z. (1931a): Verwandtschaftliche Beziehungen in der morsei-major-sinapis Gruppe des Gen. Leptidea. (Fortsetzung.). Zeitschrift des Österreichischen Entomologen-Vereines 16(2): 9–13.
  • Lorković Z. (1931b): Verwandtschaftliche Beziehungen in der morsei-major-sinapis Gruppe des Gen. Leptidea. (Schluß.). Zeitschrift des Österreichischen Entomologen-Vereines 16(5): 45–48.
  • Lorković Z. (1993): Ecological association of Leptidea morsei major Grund 1905 (Lepidoptera, Pieridae) with the oak forest Lathyreto-quercetum petraeae HR-T 1957 in Croatia. Periodicum Biologorum 95(4): 455–457.
  • Lunak R. (1940): Die Biotope und Biologie von Lignyoptera thaumastaria Rbl. im Vergleich mit L. fumidaria Hb. Zeitschrift des Wiener Entomologen-Vereines 25(5): 94–98.
  • Macek J., Procházka J., & Traxler L. (2012): Motýli a housenky střední Evropy. Noční motýli III. Píd’alkovití. Academia, Praha.
  • Malgay V. & Brunner J.-L. (2011): Egy újabb adat a keleti lápibagoly (Arytrura musculus Ménétriés, 1859) hazai előfordulásához. Natura Somogyiensis 19: 247–249.
  • Marhoul P. & Dolek M. (comp.) (2012): Action plan for the conservation of the Danube Clouded Yellow Colias myrmidone in the European Union. Final draft (13/4/2012). European Commission.
  • Martin L. A. & Pullin A. S. (2004a): Host-plant specialisation and habitat restriction of an endangered insect, Lycaena dispar batavus (Lepidoptera, Lycaenidae). I. Larval feeding and oviposition preferences. European Journal of Entomology 101(1): 51–56.
  • Martin L. A. & Pullin A. S. (2004b): Host-plant specialisation and habitat restriction of an endangered insect, Lycaena dispar batavus (Lepidoptera, Lycaenidae). II. Larval survival on alternative host plants in the field. European Journal of Entomology 101(1): 57–62.
  • (1986): Structure et évolution du peuplement d’Euphydryas aurinia Rottemburg (Lepidoptera) dans le sud-ouest européen. Vie et Milieu 36(3): 205–225.
  • Mihoci I., Krištović M. & Šašić M. (2012): Rediscovery of the threatened butterfly Nymphalis vaualbum in Croatia with remarks on its historical findings. Natura Croatica 21(1): 259–262.
  • Nagy A. (2012): A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) szárazréti ökotípusának vizsgálata a Bakonyban. Szakdolgozat. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár.
  • Nagy L. (1942): A Hydroecia leucographa Bkh. újabb lelőhelye Vácon. Folia Entomologica Hungarica 7(1–4): 96–97.
  • Naufock A. (1900): Ein weiterer Beitrag zur Zucht von Lignyoptera Fumidaria Hb. Jahresbericht des Wiener Entomologischen Vereines 10: 73–75, Tafel I. Fig. 4–8.
  • Németh L. (1995): A Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy, 1935) újabb hazai adata. Folia Entomologica Hungarica 56: 240–241.
  • Németh L. & Szabóky Cs. (1998): A keleti lápibagoly (Arytrura musculus Ménétriés, 1859) és újabb hazai adatai (Lepidoptera: Noctuidae). Folia Entomologica Hungarica 59: 310–313.
  • Nicholls C. N. & Pullin A. S. (2000): A comparison of larval survivorship in wild and introduced populations of the Large Copper Butterfly (Lycaena dispar batavus). Biological Conservation 93(3): 349–358.
  • Nicholls C. N. & Pullin A. S. (2003): The effects of flooding on survivorship in overwintering larvae of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar batavus (Lepidoptera: Lycaenidae), and its possible implications for restoration management. European Journal of Entomology 100(1): 65–72.
  • Orozco i Sanchis A. & Orozco i Sanchis R. (1985): Gortyna borelii (Pierret, 1837) nou per a la faun Iberica, i confimacio de la presencia a Catalunya d’Episema glaucina (Esper, 1789) (Lepidoptera, Noctuidae). Treballs de la Sociétat Catalana de Lepidopterologia 7: 49–50.
  • Örvössy N., Kőrösi Á., Batáry P., Vozár Á., Kövér Sz. & Peregovits L. (2007): Védett lepkefajok élőhelyhasználata. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 231–240.
  • Örvössy N., Kőrösi Á., Batáry P., Vozár Á. & Peregovits L. (2012): Potential metapopulation structure and the effects of habitat quality on population size of the endangered False Ringlet butterfly. Journal of Insect Conservation 17(3): 537–547.
  • Örvössy N., Vozár Á., Kőrösi Á., Batáry P. & Peregovits L. (2010): Structure and size of a threatened population of the False Ringlet Coenonympha oedippus (Fabricius, 1787) (Lepidoptera: Nymphalidae) in Hungary. Oedippus 26: 31–37.
  • Pecsenye K., Meglécz E., Kenyeres Á. & Varga Z. (2005): Population structure and enzyme polymorphism in three protected butterfly species in the Carpathian basin (Parnassius mnemosyne, Euphydryas maturna, Aricia artaxerxes). In: Láng I. (ed.): Environmental science and technology in Hungary. Műszaki Könyvkiadó, Budapest: 119–126.
  • Pekarsky P. (1961): Ein Fund von Hydroecia leucographa Bkh. Entomologische Zeitschrift 71(4): 44–45.
  • Pierret M. (1837): Description d’une nouvelle espéce du genre Gortyna (Treits). Annales de la Société Entomologique de France 6: 449–451.
  • Pieszczek A. (1917): Colias myrmidone Esp. Die Stammform und ihre Abarten in Österreich-Ungarn. Studien und Zuchtergebnisse, bearbeitet in drei Aufsätzen. Österreichischer Entomologen-Verein, Wien.
  • Platts J. (1981): Observations on the egg-laying habits of Gortyna borelii lunata Freyer in the wild. The Entomologist’s Record and Journal of Variation 93(2): 44.
  • Popović M. & Đurić M. (2010): New findings of two rare nymphalids in Serbia (Lepidoptera: Nymphalidae). Nachrichten des Entomologischen Vereins Apollo 31(3): 169–172.
  • Porter K. (1982): Basking behaviour in larvae of the butterfly Euphydryas aurinia. Oikos 38(3): 308–312.
  • Pullin A. S. (1997): Habitat requirements of Lycaena dispar batavus and implications for re-establishment in England. Journal of Insect Conservation 1(3): 177–185.
  • Pullin A. S., Bálint Zs., Balletto E., Buszko J., Coutsis J. G., Goffart P., Kulfan M., Lhonoré J. E., Settele J. & van der Made J. G. (1998): The status, ecology and conservation of Lycaena dispar (Lycaenidae: Lycaenini) in Europe. Nota Lepidopterologica 21(2): 94–100.
  • Radovanović S. (1972): Pojave rijetke Noctuidae Gortyna borelii Pierr. u Jugoslaviji. Acta Entomologica Jugoslavica 7(2): 71–72.
  • Rákosy L. (1996): Die Noctuiden Rumäniens. Land Oberösterreich – Oberösterreichische Landesmuseum, Linz. /Stapfia 46./
  • Rauch H. (1976): Die Zucht von Gortyna borelii (Lep., Noctuidae). Entomologische Zeitschrift 86(19): 214–216.
  • Ringwood Z. K. (2004a): The ecology and conservation of Gortyna borelii lunata (Lepidoptera: Noctuidae) in Britain. PhD thesis. University of Essex, Faculty of Applied Science, Writtle College.
  • Ringwood Z. (2004b): Fisher’s Estuarine Moth: an Essex speciality. In: Goodey B. (ed.): The moths of Essex. Lopinga Books, Wimbish: 6–16.
  • Ringwood Z. (2006): The conservation of Gortyna borelii lunata (Fisher’s Estuarine Moth) on a landscape-scale through agri-environment schemes. Essex Naturalist 23: 89–96.
  • Ringwood Z. (2011): Possible Special Area of Conservation Gortyna borelii lunata (Fisher’s Estuarine Moth). Selection assessment document. Hamford Water, Essex.
  • Ringwood Z., Gardiner T., Steiner A. & Hill J. (2002b): Comparison of factors influencing the habitat characteristics of Gortyna borelii (Noctuidae) and its larval foodplant Peucedanum officinale in the United Kingdom and Germany. Nota Lepidopterologica 25(1): 23–38.
  • Ringwood Z., Hill J. & Gibson C. (2000): A study of Gortyna borelii lunata Freyer (Lep.: Noctuidae): Results from the first season of behavioural observation sessions. The Entomologist’s Record and Journal of Variation 112(3): 93–99.
  • Ringwood Z. K., Hill J. & Gibson C. (2002a): Observations on the ovipositing stategy of Gortyna borelii Pierret, 1837 (Lepidoptera, Noctuidae) in a British population. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48(2): 89–99.
  • Ringwood Z., Hill J. & Gibson C. (2004): Conservation management of Gortyna borelii lunata (Lepidoptera: Noctuidae) in the United Kingdom. Journal of Insect Conservation 8(2–3): 173–183.
  • Ronkay G. & Ronkay L. (1987): Taxonomic studies on the Palaearctic Cuculliae. Part II. (Lepidoptera: Noctuidae). Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 33(3–4): 463–484.
  • Ronkay G. & Ronkay L. (1994): Noctuidae Europaeae. Volume 6. Cuculliinae I. Entomological Press, Sorø.
  • Ronkay G. & Ronkay L. (2006): A magyarországi csuklyás-, szegfű- és földibaglyok atlasza (Noctuidae: Cucullinae, Hadeninae, Noctuinae). Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. /Natura Somogyiensis 8./
  • Ronkay G. & Ronkay L. (2009): The Witt Catalogue. A taxonomic atlas of the Eurasian and North African Noctuoidea. Volume II. Cuculliinae I. Heterocera Press, Budapest.
  • Ronkay L. (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VII. Lepkék. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
  • Ronkay L. (2001): Gortyna borelii lunata (Freyer, 1839) országos értékelése. Kézirat. Magyar Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest.
  • Ronkay L. (2004): Vértesi csuklyásbagoly (Cucullia mixta lorica). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Ronkay L. & Uherkovich Á. (1983): Polymixis rufocincta isolata ssp. n. (Lepidoptera, Noctuidae) from Hungary. Folia Entomologica Hungarica 44(2): 303–306.
  • Ronkay L., Yela J. L. & Hreblay M. (2001): Noctuidae Europaeae. Volume 5. Hadeninae II. Entomological Press, Sorø.
  • Ronkay L., Benedek B., Csővári T., Kun A., László M. Gy., Pénzes Zs., Peregovits L., Sipos B., Szabó K., Szabóky Cs., Szeőke K. & Varga Z. (2007): A magyar lepkefauna rövid jellemzése. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 133–142.
  • Sáfián Sz. (2009):Miért tűnik el a narancslepke (Colias myrmidone) az Őrség és Vendvidék területéről? (Egy tájtörténeti és kezelési megközelítés). Diplomamunka. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron.
  • Sáfián Sz., Ambrus A., Horváth B. & Horváth Á. (2012a): A sárga gyapjasszövő – Eriogaster catax (Linnaeus, 1758) – Sopron környéki élőhelyei és állományainak természetvédelmi helyzete (Lepidoptera: Lasicampidae). Szélkiáltó 15: 54–56.
  • Sáfián Sz., Szentirmai I., Horváth B. & Davey P. (2012b): A lápi tarkalepke – Euphydryas aurinia (Rottemburg, 1775) – állománytérképezésének eredményei az Őrségi Nemzeti Park területén. Szélkiáltó 15: 51–53.
  • Schmidt A. (1934): Das bisher unbekannte ♀ von Egea culminaria Ev. Zeitschrift des Österreichischen Entomologen-Vereines 19: 26–27.
  • Schoorl J. W. (1990): A phylogenetic study on Cossidae (Lepidoptera: Ditrysia) based on external adult morphology. Zoologische Verhandelingen 263: 1–295.
  • Scoble M. J. (ed.) (1999): Geometrid moths of the World. A catalogue. (Lepidoptera, Geometridae). Natural History Museum, London.
  • Spuler A. (1910): Die Raupen der Schmetterlinge Europas. Zweite Auflage von E. Hofmanns gleichnamigen Werk. E. Schweizerbart’sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart.
  • Stankiewicz A. & Sielezniew M. (2002): Host specificity of Maculinea teleius Bgstr. and M. nausithous Bgstr. (Lepidoptera: Lycaenidae), the new insight. Annales Zoologici 52(3): 403–408.
  • Steiner A. (1985): Bemerkungen über Gortyna borelii in Südwestdeutschland (Lepidoptera: Noctuidae). Entomologische Zeitschrift 95(12): 161–173.
  • Steiner A. (1998): Gortyna borelii. In: Ebert G. (Hrsg.): Die Schmetterlinge Baden-Württembergs. Band 7. Nachtfalter V. Spezieller Teil: Noctuidae. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart: 79–86.
  • Strausz M., Fiedler K., Franzén M. & Wiemers M. (2012): Habitat and host plant use of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar in an urban environment. Journal of Insect Conservation 16(5): 709–721.
  • Sum Sz. (2001): Beszámoló a védett nagy szikibagoly-lepke populációinak állapotát érintő vizsgálatokról Hajdú-Bihar megyében. Jelentés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Sum Sz. (2005): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] Natura 2000 Élőhely- és Fajvédelmi Program keretében végzett monitoring-vizsgálatának 2005. évi eredményeiről (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság). A faj tárgyalása és kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (2006): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] Natura 2000 Élőhely- és Fajvédelmi Program keretében végzett monitoring-vizsgálatának 2006. évi eredményeiről (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság). A faj tárgyalása és kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (2007a): Országjelentés a sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] Natura 2000 Élőhely- és Fajvédelmi Program keretében végzett monitoring-vizsgálatának eredményeiről, és a faj magyarországi státuszáról. Kézirat. KvVM–TVH, Budapest.
  • Sum Sz. (2007b): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] Natura 2000 Élőhely- és Fajvédelmi Program keretében végzett monitoring-vizsgálatának 2007. évi eredményeiről (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság). A faj tárgyalása és kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (2008a): A nagy szikibagoly-lepkéről [Gortyna borelii (Pierret, 1837)], valamint előfordulásáról a Körös–Maros Nemzeti Park működési területén. A faj tárgyalása és kutatási jelentés a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság részére. Kézirat.
  • Sum Sz. (2008b): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] Natura 2000 Élőhely- és Fajvédelmi Program keretében végzett monitoring-vizsgálatának 2008. évi eredményeiről (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság). A faj tárgyalása és kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (2009): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] 2009. évi monitorozásának eredményeiről (Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták). Kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (2010): A keleti lápi-bagolylepke [Arytrura musculus (Ménétriés, 1859)] jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálatokról a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés. Kézirat.
  • Sum Sz. (2012): A sztyeplepke [Catopta thrips (Hübner, 1808)] 2012. évi monitorozásának eredményeiről (Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság – Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták). Kutatási jelentés. Kézirat. Budapest.
  • Sum Sz. (in prep.): A sztyeplepke (Paracossulus thrips (Hübner, [1810–1813]) fejlődésmenete, tápnövénye és elterjedése.
  • Szabó R. (1956): Magyarország Lycaenidái. Rovartani Közlemények 9(13): 235–361.
  • Szabó S. (1993): Nagy sziki bagolylepke (Gortyna borelli lunata) a debreceni Nagyerdőn. Calandrella 7(1–2): 148.
  • Szabóky Cs. (1996): Újból előkerült a budai szakállasmoly (Glyphipteryx loricatella Treitschke, 1833) Magyarországról. Folia Entomologica Hungarica 57: 313–314.
  • Szabóky Cs. (2000): Még egyszer a „csüngő araszolóról” a Phyllometra culminaria Eversmann, 1843-ról (Lepidoptera: Geometridae). Folia Entomologica Hungarica 61: 280–281.
  • Szénási V. (2006): Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület kutatási jelentései. Faunakutatás. http://lepidoptera.uw.hu/Kut_Bol_2006.pdf
  • Szeőke K. (1983): A Vértes hegység nagylepkefaunája (Lepidoptera). Kézirat.
  • Tartally A. (2008): A Maculinea boglárkalepkék mirmekofíliája a Kárpát-medencében (Lepidoptera: Lycaenidae). Doktori (PhD dolgozat). Debreceni Egyetem, Debrecen.
  • Tartally A. & Csősz S. (2004): Adatok a magyarországi Maculinea fajok (Lepidoptera: Lycaenidae) hangyagazdáiról. Természetvédelmi Közlemények 11: 309–317.
  • Tartally A. & Varga Z. (2005): Myrmica rubra (Hymenoptera: Formicidae): the first data on host-ant specificity of Maculinea nausithous (Lepidoptera: Lycaenidae) in Hungary. Myrmecologische Nachrichten 7: 55–59.
  • Tartally A. & Varga Z. (2008): Host ant use of Maculinea teleius in the Carpathian Basin (Lepidoptera: Lycaenidae). Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54(3): 257–268.
  • Thomas J. & Lewington R. (2010): The butterflies of Britain and Ireland. British Wildlife Publishing, Dorset.
  • Thomas J. A. (1984): The behaviour and habitat requirements of Maculinea nausithous (the Dusky Large Blue Butterfly) and M. teleius (the Scarce Large Blue) in France. Biological Conservation 28(4): 325–347.
  • Thomas J. A., Clarke R. T., Randle Z., Simcox D. J., Schönrogge K., Elmes G. W., Wardlaw J. C. & Settele J. (2005): Maculinea and myrmecophiles as sensitive indicators of grassland butterflies (umbrella species), ants (keystone species) and other invertebrates. In: Settele J., Kühn E. & Thomas J. A. (eds.): Studies on the ecology and conservation of butterflies in Europe. Vol. 2. Species ecology along a European gradient: Maculinea butterflies as a model. Pensoft, Sofia: 28–31. /Pensoft Series Faunistica 53./
  • Thomas J. A., Elmes G. W., Wardlaw J. C. & Woyciechowski M. (1989): Host specificity among Maculinea butterflies in Myrmica ant nests. Oecologia 79(4): 452–457.
  • Turčáni M., Patočka J. & Kulfan J. (2010): How to identify larvae of the protected species: Dioszeghyana schmidtii (Diószeghy 1935), and survey its presence and abundance (Lepidoptera: Noctuidae; Hadeninae). Journal of Forest Science 56(3): 121–129.
  • Uherkovich Á. (1976a): Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez VI. A Villányi-hegység éjjeli nagylepkéi (Lep., Macroheterocera). Dunántúli Dolgozatok 10: 51–74.
  • Uherkovich Á. (1976b): Adatok a Dél-Dunántúl nagylepkefaunájához (Makrolepidoptera). Folia Entomologica Hungarica (Series Nova) 29(1): 119–137.
  • Uherkovich Á. (1983): További vizsgálatok az Őrség nagylepke faunáján (Lepidoptera). Savaria 11–12: 67–98.
  • Uherkovich Á. & Ábrahám L. (2007): A keleti lápibagolylepke – Arytrura musculus (Ménétriés, 1859) (Lepidoptera: Noctuidae) előfordulása a Zselicben. Natura Somogyiensis 10: 361–363.
  • Uhryk N. (1902): Hypopta thrips és caestrum. Rovartani Lapok 9(2): 27–29.
  • van Swaay C., Cuttelod A., Collins S., Maes D., Munguira M. L., Šašić M., Settele J., Verovnik R., Verstrael T., Warren M., Wiemers M. & Wynhoff I. (comp.) (2010a): European Red List of Butterflies. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
  • van Swaay C., Wynhoff I., Verovnik R., Wiemers M., López Munguira M., Maes D., Sasic M., Verstrael T., Warren M. & Settele J. (2010b): Nymphalis vaualbum. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/174215/1
  • Varga Z. (1995): Biogeographical aspects of bio-indication and habitat conservation in European butterflies and moths. In: Valovirta I., Harding P. T. & Kime D. (eds.): Proceedings of the 9th international colloquium of the European Invertebrate Survey, Helsinki, 3–4 september 1993. Threatened species and bioindicators at the pan-European level. World Wide Fund for Nature, Helsinki: 21–29.
  • Varga Z. (2002): Ők élnek Pannóniában. Well-Pess Kiadó, Miskolc.
  • Varga Z. (2006): Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Varga Z. & Baranyi T. (2003): A nagy szikibagoly-lepke (Gortyna borelli lunata (Freyer, 1838)) természetvédelmi akcióterve. Debrecen.
  • Varga Z. & Sántha G. (1973): Verbreitung und taxonomische Gliederung der Euphydryas maturna L. (Lepidoptera: Nymphalidae) in SO-Europa.Acta Biologica Debrecina 10–11: 213–231.
  • Varga Z., Kaszab Z. & Papp J. (1989): Rovarok – Insecta. In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 178–262.
  • Varga Z., Ronkay L., Bálint Zs., László M. Gy. & Peregovits L. (2004): A magyar állatvilág fajjegyzéke. 3. kötet. Nagylepkék. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
  • Viszló L. (szerk.) (2011): A természetkímélő gyepgazdálkodás. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár.
  • Vizauer T. Cs. (2011): A narancslepke (Colias myrmidone Esper, 1781) (Lepidoptera: Pieridae) elterjedési adatai Romániában. In: Markó B. & Sárkány-Kiss E. (szerk.): A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár: 75–100.
  • Vojnits A. (1980): Araszolólepkék I. – Geometridae I. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XVI. kötet 8. füzet/
  • Vojnits A., Ács E., Bálint Zs., Gyulai P., Ronkay L. & Szabóky Cs. (1993): The lepidoptera fauna of the Bükk National Park. In: Mahunka S. (ed.): The fauna of the Bükk National Park. Volume I. Hungarian National History Museum, Budapest: 157–318.
  • Vojnits A., Uherkovich Á., Ronkay L. & Peregovits L. (1991): Medvelepkék, szenderek és szövőlepkék ,– Arctiidae, Sphinges et Bombyces. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XVI. kötet 14. füzet/
  • Warnecke G. (1959): Über die Verbreitung von Hydroecia leucographa Borkh., sowie Beschreibung einer neuen Form (Lep. Noct.). Entomologisches Nachrichtenblatt Österreichischer und Schweizer Entomologen 11(1): 4–6.
  • Warren M. S. (1986): Notes on habitat selection and larval host plants of the Brown Argus Aricia agestis (D. & S.), Marsh Fritillary Eurodryas aurinia (Rottemburg) and Painted Lady Vanessa cardui (L.) in 1985. Entomologist’s Gazette 37: 65–67.
  • Warren M. S. (1994): The UK status and suspected metapopulation structure of a threatened European butterfly, the Marsh Fritillary Eurodryas aurinia. Biological Conservation 67(3): 239–249.
  • Warren M. S., Munguira M. L. & Ferrin J. (1994): Notes on the distribution, habitats and conservation of Eurodryas aurinia (Rottemburg) (Lepidoptera: Nymphalidae) in Spain. Entomologist’s Gazette 45(1): 5–12.
  • Webb M. R. & Pullin A. S. (1996): Larval survival in populations of the Large Copper Butterfly Lycaena dispar batavus. Ecography 19(3): 279–286.
  • Webb M. R. & Pullin A. S. (2000): Egg distribution in the Large Copper Butterfly Lycaena dispar batavus (Lepidoptera: Lycaenidae): Host plant versus habitat mediated effects. European Journal of Entomology 97(3): 363–367.
  • World Conservation Monitoring Centre (1996): Eriogaster catax. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/8029/0
  • Ylla J., Macià R., Blázquez Á. & Hernández J. (2001): Gortyna borelii (Pierret, 1837) nueva especie para la fauna Aragonesa (Lepidoptera, Noctuidae). Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa 28: 119.
  • Журавлевъ С. M. (1910): Матеріалы къ фаунѣ чешуекрылыхъ окрестностей гор. Уральска и другихъ мѣстъ Уральской области. Труды Русскаго Энтомологическаго Общества 39: 415–463.

 

Puhatestűek irodalomjegyzéke

  • Angyal D. (2012a): A Mánfai-kőlyuk gerinctelen faunájának alakulása a vízmű általi hasznosítás tükrében – előzetes eredmények. Természetvédelmi Közlemények 18: 24–33.
  • Angyal D. (2012b): Újabb adatok a magyar vakcsiga (Bythiospeum hungaricum (Soós, 1927); Gastropoda, Hydrobiidae) elterjedéséről az élőhelyében bekövetkezett változások tükrében. Állattani Közlemények 97(2): 163–170.
  • Angyal D., Krízsik V. & Fehér Z. (2012): Molekuláris taxonómiai vizsgálatok a magyar vakcsiga [Bythiospeum hungaricum (Soós, 1927)] két mecseki barlangból származó egyedein. Poszter. IX. MaViGe konferencia, Gyula.
  • Bába K. (1982): Eine neue zoogeographische Gruppierung der ungarischen Landmollusken und die Wertung des Faunenbildes. Malacologia 22(1–2): 441–454.
  • Bába K. (1998): The malacofauna of the Tisza Valley: inhabitation and subsequent impoverishment. Tiscia 31: 47–54.
  • Bajomi D. (1969): Examen faunistique de la grotte „Meteor” (Hongrie). Opuscula Zoologica Instituti Zoosystematici et Oecologici Universitatis Budapestinensis 9(2): 235–247.
  • Bank R. A. (2011): Fauna Europaea Project. Checklist of the land and freshwater Gastropoda of Romania. http://www.nmbe.ch/sites/default/files/uploads/pubinv/fauna_europaea_-_gastropoda_of_romania.pdf
  • Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
  • Csányi B. (1997): Módszertani kézikönyv a vízi makroszkopikus gerinctelen (makrozoobenton) élőlény-együttessel végzett biológiai vízminősítés céljára. Vituki Rt., Budapest.
  • Deli T. (2007): Adatok a Tiszántúl szárazföldi csiga-faunájához I. Szatmár–Beregi-sík. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30: 7–51.
  • Deli T. (2008): Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához II. Nyírség. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32: 11–44.
  • Deli T. & Farkas R. (2006): A bánáti csiga (Drobacia banatica Rossmässler, 1838) legújabb hazai lelőhelyei a Szamos mentén. Natura Bekesiensis 8: 19–28.
  • Deli T., Domokos T., Varga A. & Fehér Z. (2010): A pikkelyescsigák élőhely-preferenciája, elterjedése, elterjedés-története és mindezek természetvédelmi vonatkozásai. Crisicum 6: 123–134.
  • Domokos T. (1998): Biharugra és környékének malakofaunája, különös tekintettel az Ugrai-rét és a Szőr-rétje puhatestű közösségeire. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22: 265–284.
  • Domokos T. (2004a): Bánáti csiga (Chilostoma banatica). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Domokos T. (2004b): Dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
  • Domokos T. (2008): A bánáti szalagoscsiga (Drobacia banatica) elterjedésének vizsgálata a Maros magyarországi hullámterében. Kézirat. Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas.
  • Domokos T. (2010): A dobozi pikkelyescsiga (Kovacsia kovacsi Varga et Pintér 1972) elterjedése Közép- és Dél-Békésben. Soosiana 30–31: 43–51.
  • Domokos T. & Lennert J. (2007): Standard faunistical work on the molluscs of Codru-Moma Mountains (Romania). Nymphaea 34: 67–95.
  • Domokos T. & Lennert J. (2009): Standard malacofaunistical work of Sălaj county and western part of the Plopişului/Şesului Mountains (Romania). Nymphaea 36: 167–206.
  • Domokos T. & Pelbárt J. (2007): Magyarország védett puhatestűi. Grafon Kiadó, Nagykovácsi.
  • Domokos T., Lennert J. & Venczel M. (2010): Data on the mollusc fauna of Pădurea Craiului Mountains (Romania). Nymphaea 37: 103–170.
  • Farkas R. & Fehér Z. (2013): A dobozi pikkelyescsiga [Kovacsia kovacsi (Varga & Pintér, 1972)] elterjedésének vizsgálata a Zempléni-hegységben. Állattani Közlemények 98: in press.
  • Fehér Z. (2009): Proposed protocol for monitoring Vertigo (Mollusca: Gastropoda: Vertiginidae) species in Hungary. Tentacle 17: 21–24.
  • Fehér Z. & Gubányi A. (2001): Az MTM Puhatestű-gyűjteményének katalógusa. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. /A magyarországi puhatestűek elterjedése I./
  • Fehér Z., Albrecht C., Major Á., Sereda S. & Krízsik V. (2012): Extremely low genetic diversity in the endangered striped nerite, Theodoxus transversalis (Mollusca, Gastropoda, Neritidae) – a result of ancestral or recent effets? North-Western Journal of Zoology 8(2): 300–307.
  • Fehér Z., Majoros G. & Varga A. (2006): A scoring method for the assessment of rarity and conservation value of the Hungarian freshwater molluscs. Heldia 6(3–4): 101–114.
  • Fehér Z., Varga A., Deli T. & Domokos T. (2009): Geographic distribution and genital morphology of the genera Lozekia Hudec, 1970 and Kovacsia Nordsieck, 1993 (Mollusca, Gastropoda, Hygromiidae). Zoosystematics and Evolution 85(1): 151–160.
  • Frank C., Jungbluth J. & Richnovszky A. (1990): Die Mollusken der Donau vom Schwarzwald bis zum Schwarzen Meer. Akaprint, Budapest.
  • Gebhardt A. (1933): Az abaligeti és a mánfai barlang állatvilágának összehasonlítása. Állattani Közlemények 30(1–2): 36–44.
  • Gebhardt A. (1957): Malakofaunisztikai és ökologiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1957: 106–136.
  • Gebhardt A. (1964): A Mecsek hegység barlangjainak biológiai vizsgálata. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963: 5–32.
  • Glöer P. (2002): Mollusca I. Die Süßwassergastropoden Nord- und Mitteleuropas. Bestimmungsschlüssel, Lebensweise, Verbreitung., neu bearb. Auflage. ConchBooks, Hackenheim. /Die Tierwelt Deutschlands 73./
  • Glöer P. & Groh K. (2007): A contribution to the biology and ecology of the threatened species Anisus vorticulus (Troschel, 1834) (Gastropoda: Pulmonata: Planorbidae). Mollusca 25(1): 33–40.
  • Hornung E., Majoros G., Fehér Z. & Varga A. (2003): An overview of the Vertigo species in Hungary: their distribution and habitat preferences (Gastropoda, Pulmonata: Vertiginidae). Heldia 5(Sonderheft 7): 51–57.
  • Jueg U. (2004): Die Verbreitung und Ökologie von Vertigo moulinsiana (Dupuy, 1849) in Mecklenburg – Vorpommern (Gastropoda: Stylommatophora: Vertiginidae). Malakologische Abhandlungen aus dem Staatliches Museum für Tierkunde in Dresden 22: 87–124.
  • Juhász P., Kiss B. & Müller Z. (2009): Faunistical data to complete the nationwide occurrence of Thick Shelled River Mussel (Unio crassus Retzius, 1788). Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 33: 53–59.
  • Juhász P., Varga A., Kiss B. & Müller Z. (2006): Faunistical results of the Mollusca investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in 2005. Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 30: 305–314.
  • Kerney M. P., Cameron R. A. D. & Jungbluth J. H. (1983): Die Landschnecken Nord – und Mitteleuropas. Paul Parey Verlag, Hamburg – Berlin.
  • Kiss B. (2012): A vízi makroszkópikus gerinctelen közösség mennyiségi viszonyainak alakulása a Szamos folyón. http://ftvktvf.zoldhatosag.hu/files/hirek/Palyazat/ro_prezentacio/Szamos_BAP_vegl.pdf
  • Kovács K., Csányi B., Deák Cs., Kálmán Z., Kovács T. & Szekeres J. (2011): A 2009. évi Rába-vizsgálat vízi makrogerinctelenekre vonatkozó eredményei I. Faunisztika. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 135–151.
  • Książkiewicz Z. (2008): The Narrow-mouthed Whorl Snail Vertigo angustior (Pulmonata: Gastropoda: Vertiginidae) – distribution and habitat disturbance in northwestern Poland. Tentacle 16: 5–6.
  • Ložek V. (1964): Quartärmollusken der Tschechoslowakei. Verlag der Tschechoslowakischen Akademie der Wissenschaften, Praha. /Rozpravy Ústředniho Ústavu Geologického 31./
  • Lupu D. (1966): Un fossile vivant de la faune de la Roumanie: Chilostoma (Drobacia) maeotica Wenz (Gastropoda-Pulmonata). Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle „Grigore Antipa” 6: 31–37.
  • Myzyk S. (2008): Life cycle of Anisus vorticulus (Troschel, 1834) (Gastropoda: Pulmonata: Planorbidae) in the laboratory. Folia Malacologica 16(4): 207–215.
  • Pelbárt J. & Domokos T. (2005): A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései (2005). Natura Bekesiensis 7: 23–48.
  • Peters B. (1989): Ein Wiederfund von Theodoxus transversalis (C. Pfeiffer, 1828) in der Donau bei Passau (Gastropoda, Neritidae). Heldia 1(5–6): 193.
  • Pintér L.(1968): Zur Kenntnis der Hydrobiiden das Mecsek-Gebirges (Ungarn) (Gastropoda: Prosobranchia). Acta Zoologica Academiae Scientiarium Hungaricae 14(3–4): 441–445.
  • Pintér L. & Suara R. (2004): Magyarországi puhatestűek katalógusa hazai malakológusok gyűjtései alapján. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. /A magyarországi puhatestűek elterjedése II./
  • Reischütz P. L. (2009): Beiträge zur Molluskenfauna Niederösterreichs XXIII (= Phantome der österreichischen Malakofauna, 2). Bemerkungen zur Roten Liste der Weichtiere Österreichs, das Viviparus-Problem, sowie eine Artenliste der Süßwasser-Mollusken der Donauauen östlich von Wien. Nachrichtenblatt der Ersten Vorarlberger Malakologischen Gesellschaft 16: 25–31.
  • Richnovszky A. (1970): A magyarországi Duna-szakasz puhatestű faunájának ökológiai viszonyai. Állattani Közlemények 57(1–4): 125–130.
  • Richnovszky A. & Pintér L. (1979): A vízicsigák és kagylók (Mollusca) kishatározója. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, Budapest. /Vízügyi Hidrobiológia 6./
  • Sólymos P. (2004): Magyarország szárazföldi Mollusca faunájának ritkaságon alapuló értékelése és alkalmazási lehetőségei. Természetvédelmi Közlemények 11: 349–358.
  • Sólymos P. & Fehér Z. (2011): Bythiospeum hungaricum. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/155662/0
  • Sólymos P., Fehér Z. & Varga A. (2007): A hazai puhatestűek (Mollusca) élőhely- és fajmegőrzési prioritásai. Természetvédelmi Közlemények 13: 379–391.
  • Soós L. (1927): Adatok a magyarországi barlangok Mollusca-faunájának ismeretéhez. Állattani Közlemények 24(3–4): 163–180.
  • Soós L. (1934): A Theodoxus transversalis a Tiszában. Állattani Közlemények 31(3–4): 211.
  • Soós L. (1943): A Kárpát-medence Mollusca-faunája. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. /Magyarország természetrajza I. Állattani rész/
  • Soós L. (1955): Általános bevezetés. Kagylók. – Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIX. kötet 1. füzet/
  • Soós L. (1956): Csigák I. – Gastropoda I. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIX. kötet 2. füzet/
  • Soós L. (1959): Csigák II. – Gastropoda II. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Magyarország állatvilága XIX. kötet 3. füzet/
  • Szabó S. (1984): Über die Disperionsverhaltnisse der im Wassersystem des Garadna-Baches lebenden Sadleriana pannonica (Frauenfeld). Soosiana 12: 51–59.
  • Szabó S. (1985): Adatok az ÉNy-i Bükk patakjaiban élő Sadleriana pannonica (Frauenfeld) eloszlásviszonyaihoz. Soosiana 13: 59–62.
  • Szabó S. (1986): Ein Beitrag zur Dispersionsuntersuchung der Wasserschnecken. In: Pintér L. (ed.): Proceedings of the 8th International Malacological Congress, Budapest, Hungary, 28th August – 4th September, 1983. Hungarian Natural History Musem, Budapest: 261–264.
  • Szabó S. (1988): A Sadleriana pannonica (Frauenfeld 1865) visszatelepítésének kezdeti tapasztalatai a Bükki Nemzeti Park területén. Malakológiai Tájékozató 8: 35–37.
  • Szabó S. (1990a): Observations of the morphology of Sadleriana pannonica (Frauenfeld, 1865). Soosiana 18: 17–29.
  • Szabó S. (1990b): The survival, resettle and return of the protected snails in the national parks of Hungary. In: Yonsei University Institute of Tropical Medicine, Malacological Society of Korea, International Society for Medical and Applied Malacology (eds.): Medical and Applied Malacology. 2nd International Congress. Abstracts and Programme. Institute of Tropical Medicine, Yonsei University, Seoul: 123.
  • Szabó S. (1991): Ein Beitrag zur Ökologie der im Bükk-Gebirge (Nord Ungarn) lebenden Sadleriana pannonica (Frauenfeld 1865). In: Meier-Brook C. (ed.): Proceedings of the 10th International Malacological Congress. Tübingen, 27 August – 2 September 1989. University of Tübingen, Tübingen: 241.
  • Szabó S. (1992): Sadleriana pannonica (Frauenfeld 1865) in the Bükk Mts. Abstracta Botanica 16(2): 139–144.
  • Szabó S. (1993): Adatok a Szalajka-patakban élő Sadleriana pannonica (Frauenfeld) eloszlásviszonyaihoz. Soosiana 10–11: 79–85.
  • Szabó S. (1994): Data to malacologic valuation of Hungarian waters. Malakológiai Tájékoztató 13: 51–53.
  • Szarowska M. & Wilke T. (2004): Sadleriana pannonica (Frauenfeld 1865): a lithoglyphyd, hidrobiid or amnicolid taxon? Journal of Molluscan Studies 70(1): 49–57.
  • Szekeres J., Csányi B., Kovács K. & Podani J. (2011): 2009. évi Rába-vizsgálat vízi makrogerinctelenekre vonatkozó eredményei II. Ökológiai állapotértékelés. Acta Biologica Debrecina, Oecologica Hungarica 26: 191–201.
  • Török K. (2007): Bevezetés a restaurációs ökológiába. SZIE Környezettudományi PhD kurzus anyaga, jegyzet. 2. átdolgozott kiadás. ÖBKI, Vácrátót.
  • Uherkovich Á. (2010): További adatok a Mecsek-hegység puhatestű (Mollusca) fajainak elterjedéséhez. Natura Somogyiensis 17: 83–121.
  • Van Damme D. (2012): Anisus vorticulus. In: IUCN (2013): IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. http://www.iucnredlist.org/details/155966/0
  • Varga A. (1992): A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 6: 41–52.
  • Varga A. (2000): Adatok a Cserehát és környékének Mollusca faunájához I. Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 24: 315–353.
  • Varga A. (2008): A magyarországi Bodrogköz Mollusca faunája. Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 32: 27–55.
  • Varga A. & Csányi B. (1998): Vízicsiga-fajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 22: 285–322.
  • Varga A., Csányi B. & Majoros G. (1999): Kagylófajok elterjedésének adatai hazai folyóinkban az elmúlt évtized faunisztikai feltárása alapján II. (Mollusca – Bivalvia). Folio Historico Naturalia Musei Matraensis 23: 347–367.
  • Varga Z., Kaszab Z. & Papp J. (1989): Rovarok – Insecta. In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 178–262.
  • Wagner H. (1931): Vorläufige Mitteilung über die Molluskenfauna der Grotte von Mánfa in Südungarn. Zoologischer Anzeiger 95: 292.
  • Wagner J. (1942): Magyarország barlangjainak puhatestű faunája. Barlangvilág 12(1–2): 10–20.
  • Welter-Schultes F. W. (2012): European non-marine molluscs, a guide for species identification. Planet Poster Editions, Göttingen.

 

Rákok, pókok, százlábúak irodalomjegyzéke

  • Birkenheuer V. (1992): A kövi rák megfigyelése az Apátkúti-patakban. Természet Világa 123(11): melléklet XLV–XLVI.
  • Bohl E. (1988): Comparative studies on crayfish brooks in Bavaria (Astacus astacus L., Austropotamobius torrentium Schr.). In: Goeldin de Tiefenau P. (ed.): Freshwater crayfish VII. Papers from the Seventh International Symposium of Astacology, Lausanne, Switzerland 3–5 August 1987. Musée Zoologique Cantonal, Lausanne: 287–294.
  • Déri A. (1990): Kövi rák az Apátkúti-patakban I–V. Kézirat. Fiatalok Természetismereti Klubja, Terepbiológiai Csoport, Budapest.
  • Endes M. (1989): Kövirák (Astacus torrentium) a Dunában. Calandrella 3(2): 71.
  • Entz G. (1909a): A magyarországi folyami rákokról. (Befejező közlemény). Állattani Közlemények 8(4): 149–163.
  • Entz G. (1909b): A magyarországi folyami rákokról. (Első közlemény). Állattani Közlemények 8(1–2): 37–52.
  • Entz G. (1909c): A magyarországi folyami rákokról. (Második közlemény). Állattani Közlemények 8(3): 97–110.
  • Harsányi T. & Rogovszky Z. (szerk.) (1996): Rákfelmérés – kutatástervezés és adatfeldolgozás. „Hálózat az élő vizekért” – Fiatalok Természetismereti Klubja, Vác. /HÉ-füzetek 4./
  • Illés P. (2004): A kövi rák (Austropotamobius torrentium) előfordulása a Kőszegi-hegységben. Cinege 9: 44–46.
  • Jansky V. (1987): Nález raka Austropotamobius torrentium v Dunaji pri Bratislave. Biologia (Bratislava) 42(2): 197–205.
  • Kolonics A. & Krenner Z. (1999): Kövi rák (Astacus torrentium) előfordulása a Kőszegi-hegységben. Kézirat. Kőszegi Mezőgazdasági és Kereskedelmi SZKI, Kőszeg.
  • Kovács T., Juhász P. & Ambrus A. (2005): Adatok a Magyarországon élő folyami rákok (Decapoda: Astacidae, Cambaridae) elterjedéséhez. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 85–89.
  • Laurent P. J. (1988): Austropotamobius pallipes and A. torrentium, with observations on their interactions with other species in Europe. In: Holdich D. M. & Lowery R. S. (eds.): Freshwater crayfish: biology, management and exploitation. Croom Helm, Beckenham: 341–364.
  • Loksa I. (1962): Über die Landarthropoden der István-, Forrás- und Szeleta-Höhle bei Lillafüred. Karszt- és Barlangkutatás 3: 59–81.
  • Puky M., Reynolds J. D. & Schád P. (2005): Native and alien Decapoda species in Hungary: distribution, status, conservation importance. Bulletin Français de la Pêche et de la Pisciculture 376–377: 553–568.
  • Reynolds J. D. & Puky M. (2005): Roundtable Session 4. The importance of public education for the effective conservation of European native crayfish. Bulletin Français de la Pêche et de la Pisciculture 376–377: 837–845.
  • Rogovszky Z. (1995): Marad-e esélye a kövi ráknak? Élet és Tudomány 50(34): 1059–1061.
  • Rogovszky Z. (1996): Csak az érdekes ami ehető is? Madártávlat 3(2): 10–12.
  • Rogovszky Z. (1998): Útmutató a folyóvízi rákokkal kapcsolatos vizsgálatokhoz. Kézirat. Fiatalok Természetismereti Klubja.
  • Rogovszky Z. (2005): A Fiatalok Természetismereti Klubja kövirák állományfelmérésének eredményei. Állattani Közlemények 90(2): 89–90.
  • Thuránszky M. & Forró L. (1987): Data on the distribution of freshwater crayfish (Decapoda: Astacidae) in Hungary in the late 1950s. Miscellanea Zoologica Hungarica 4: 65–69.

 

Szitakötők irodalomjegyzéke

  • Ambrus A. & Csordás L. (2012): Ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) a Soproni-hegység területén. Szélkiáltó 15: 63–64.
  • Ambrus A., Bánkuti K. & Kovács T. (1992a): A Kisalföld és a Nyugat-Magyarországi peremvidék Odonata faunája. Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok, Győr. /Tanulmányok 2./
  • Ambrus A., Bánkuti K. & Kovács T. (1992b): Adatok a magyarországi Cordulegaster fajok lárváinak anatómiájához (Odonata). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 17: 177–180.
  • Ambrus A., Bánkuti K. & Kovács T. (1997): A szitakötők populációszintű monitorozása. In: Forró L. (szerk.): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. V. Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 35–49.
  • Askew R. R. (2004): The dragonflies of Europe. Second edition. Harley Books, Colchester.
  • Boda R., Rozner Gy., Czirok A., Szivák I. & Csabai Z. (2011): New data on the distribution of Cordulegaster heros Theischinger, 1979 in Mecsek Mountains and its surroundings. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 21–28.
  • Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
  • Dévai Gy. (1976a): A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna chorológiai vizsgálata. Acta Biologica Debrecina 13(Supplementum 1): 119–157.
  • Dévai Gy. (1976b): A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna fenológiai vizsgálata. Acta Biologica Debrecina 13(Supplementum 1): 159–203.
  • Dévai Gy., Mátyus B. I., Miskolczi M. & Jakab T. (2010): Folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) előfordulási sajátosságai a Tiszában exuviumvizsgálatok alapján. In: Lóki J. (szerk.): Interdiszciplinaritás a természet- és társadalomtudományokban. Tiszteletkötet Szabó József geográfus professzor 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, Debrecen: 61–70.
  • Dévai Gy., Miskolczi M., Pálosi G., Dévai I. & Harangi J. (1994): A magyarországi szitakötő-imágók (Insecta: Odonata) 1982-ig közölt előfordulási adatainak bemutatása UTM hálótérképeken. Studia Odonatologica Hungarica 2: 5–100.
  • Dijkstra K.-D. B. (ed.) (2006): Field guide to the dragonflies of Britain and Europe. British Wildlife Publishing, Gillingham.
  • Farkas A., Jakab T. & Dévai Gy. (2011): A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) lárváinak kirepülést megelőző viselkedése a Tisza vízrendszerén exuviumfelmérések alapján. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 26: 53–66.
  • Grand D. & Boudot J.-P. (2006): Les libellules de France, Belgique et Luxembourg. Biotope Éditions, Mèze. /Parthénope Collection/
  • Jakab T. & Dévai Gy. (2008): A folyami szitakötők (Odonata: Gomphidae) előfordulása Magyarországon a lárva- és exuviumadatok alapján. Acta Biologica Debrecina, Supplementum Oecologica Hungarica 18: 53–65.
  • Kalkman V. J., Boudot J.-P., Bernard R., Conze K.-J., De Knijf G., Dyatlova E., Ferreira S., Jović M., Ott J., Riservato E. & Sahlén G. (comp.) (2010): European red list of dragonflies. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
  • Kuhn K. & Burbach K. (1998): Libellen in Bayern. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
  • Moore N. W. (comp.) (1997): Dragonflies. Status survey and conservation action plan. IUCN – SSC Odonata Specialist Group, Gland – Cambridge.
  • Müller Z., Kiss B. & Juhász P. (2009): Faunistical data to complete the nationwide occurance of Ornate Damselfly [Coenagrion ornatum (Sélys-Longchamps, 1850)]. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 33: 97–101.
  • Raab R., Chovanec A. & Pennerstorfer J. (2007): Libellen Österreichs. Umweltbundesamt – Springer-Verlag, Wien.
  • Robert P.-A. (1959): Die Libellen (Odonaten). Kümmerly & Frey Geographischer Verlag, Bern.
  • Rozner Gy., Ferincz Á. & Miókovics E. (2012): Adatok a (Cordulegaster bidentata Sélys, 1843) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) elterjedéséhez a Bakonyban. Természetvédelmi Közlemények 18: 447–455.
  • Schorr M. (1990): Grundlagen zu einem Artenhilfsprogramm Libellen der Bundesrepublik Deutschland. Ursus Scientific Publishers, Bilthoven.
  • Schorr M. (1996a): Leucorrhinia pectoralis (Charpentier, 1825). In: van Helsdingen P. J., Willemse L. & Speight M. C. D. (eds.): Background information on invertebrates of the Habitats Directive and the Bern Convention. Part II. Mantodea, Odonata, Orthoptera and Arachnida. Council of Europe Publishing, Strasbourg: 292–307. /Nature and environment 80./
  • Schorr M. (1996b): Ophiogomphus cecilia (Fourcroy, 1785). In: van Helsdingen P. J., Willemse L. & Speight M. C. D. (eds.): Background information on invertebrates of the Habitats Directive and the Bern Convention. Part II. Mantodea, Odonata, Orthoptera and Arachnida. Council of Europe Publishing, Strasbourg: 324–340. /Nature and environment 80./
  • Schweighofer W. (2011): Libellen im Bezirk Melk. Kuratorium zur Herausgabe einer Bezirkskunde für den Bezirk Melk, Melk. /Beiträge zur Bezirkskunde Melk 9./
  • Sternberg K. & Buchwald R. (Hrsg.) (1999): Die Libellen Baden-Württembergs. Band 1. Allgemeiner Teil. Kleinlibellen (Zygoptera). Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
  • Sternberg K. & Buchwald R. (Hrsg.) (2000): Die Libellen Baden-Württembergs. Band 2. Großlibellen (Anisoptera). Literatur. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
  • Suhling F. & Müller O. (1996): Die Flußjungfern Europas: Gomphidae. Westarp Wissenschaften – Spektrum Akademischer Verlag, Magdeburg – Heidelberg. /Die Neue Brehm-Bücherei 628./
  • Сквopцoв В. Э. (2010): Стрекозы Восточной Европы и Кавказа: Атлас-опреgелuтель. The dragonflies of Eastern Europe and Caucasus: An illustrated guide. Товарищество научных изданий KMK, Москва.
  • Tol J. van & Verdonk M. J. (1988): The protection of dragonflies (Odonata) and their biotopes. Council of Europe, European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Strasbourg. /Nature and environment 38./
  • Tóth S. (2006): A ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) előfordulása a Zselicben. Natura Somogyiensis 9: 141–144.
  • Varga Z., Kaszab Z. & Papp J. (1989): Rovarok – Insecta. In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 178–262.
  • Wildermuth H. (1992): Habitate und Habitatwahl der Großen Moosjungfer (Leucorrhinia pectoralis) Charp. 1825 (Odonata: Libellulidae). Zeitschrift für Ökologie und Naturschutz 1: 3–21.
  • Wildermuth H., Gonseth Y. & Maibach A. (Hrsg.) (2005): Odonata. Die Libellen der Schweiz. Centre Suisse de Cartographie de la Faune – Schweizerische Entomologische Gesellschaft, Neuchâtel. /Fauna Helvetica 12./