ÁNÉR élőhelyek irodalomjegyzéke

  • Anon. 2007: Interpretation Manual of European Union Habitats – EUR27. European Commission, DG Environment, Nature and biodiversity, Brussel.
  • Aszód L. 1935: Adatok a nyírségi homoki vegetáció ökológiájához és szociológiájához. – Tisia 1: 75–107; Sonderabdruck in Nagy Károly és Társa Műintézet, pp. 1–33.
  • Babos I. 1955: A nyárfások homokbuckán előforduló megjelenési formái. Erdészeti Kutatások 4: 31–86.
  • Bădărău, A. S. 2006: The meadow-steppes grasslands – a conversional type of vegetation in Transylvania. A rétsztyeppek – Erdély egy vitatott vegetáció-típusa. Kitaibelia 11: 23.
  • Bagi I. 1987: Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities III. Zonation and succession. Tiscia (Szeged) 22: 31–45.
  • Bagi I. 1988a: The vegetation map of the Szívós-szék UNESCO biosphere reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged 34: 83–95.
  • Bagi I. 1988b: Cenological relations of mud vegetation of a hypertrophic lake in the Tiszaalpár Basin. Tiscia (Szeged) 23: 3–12.
  • Bagi I. 1990: The vegetation map of the Szappan-szék UNESCO biosphere reserve core area, Kiskunság National Park, Hungary. Acta Biol. Szeged 36: 27–42.
  • Bagi I. 1991a: Edaphic factors in the development of dwarf-plant communities of mud. Folia Geobot. Phytotax. 26: 431–437.
  • Bagi I. 1991b: A Felső-Szunyog pusztai bioszféra-rezervátum természetvédelmi értékelése. Természetvédelmi Közlemények 1: 41–48.
  • Bagi I. 1997a: Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 70–71.
  • Bagi I. 1997b: Alföldi mocsárrétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 82–83.
  • Bagi I. 1997c: Mézpázsitos szikfokok; Padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzete. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 96–99.
  • Bagi I. 1997d: Árterek és zátonyok pionír növényzete. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 112–113.
  • Bagi I. 1997e: Zavart és degradált felszínek iszapnövényzete. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 171–172.
  • Bagi I. 1997f: Ártéri félruderális gyomnövényzet. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 174–175.
  • Bagi I. 1997g: Alföldi gyomos üde gyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 177–178.
  • Bagi I. 1997h: Másodlagos, egyéves homoki gyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 181–182.
  • Balázs F. 1941: Vegetációtanulmányok a Meszes-hegységben. Acta Geobot. Hung. 4: 119–182.
  • Balázs F. 1943: Nagykároly és Erdőd környékének erdői. Acta Geobot. Hung. 5: 353–398.
  • Balázs F. 1960: A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezőgazdasági Kiadó, 28 pp.
  • Balázs O. 2003: Az Északi-középhegység Alnenion glutinoso-incanae-jának szüntaxonómiai ismeretéhez. Kitaibelia 8: 43–46.
  • Balogh M. 1983: A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés, MTA, Budapest, 110 pp.
  • Balogh M. 2000: Az úszóláp-szukcesszió kérdései I. Kitaibelia 5: 9–16.
  • Balogh M. 2001: Az úszóláp-szukcesszió kérdései II. Kitaibelia 6: 291–297.
  • Baráth Z. 1963: Növénytakaró vizsgálatok felhagyott szőlőkben. Földr. Ért. 12: 341–356.
  • Baráth Z. 1964: Waldsteppenwiese, Stipetum stenophyllae pannonicum, im Ungarischen Mittelgebirge. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 56: 215–227.
  • Baráth Z. 1967: Weinbau – Stipetum stenophyllae. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 45–46.
  • Bartha D. 1989: Fitocönológiai vizsgálatok a nyírségi fekete dió (Juglans nigra L.) állományokban. Calandrella 3: 6–12.
  • Bartha D. 1990a: Égerlápok a Nyírség északkeleti részén. Bot. Közlem. 77: 17–23.
  • Bartha D. 1990b: A hajdúböszörményi Városi-erdő állomány- és erdőtípusai. Hajdúsági Múzeum VII. Évkönyve, pp. 5–19.
  • Bartha D. 1991: Ökológiai és fitocönológiai vizsgálatok a nyírségi vörös tölgy (Quercus rubra L.) állományokban. Calandrella 5: 5–12.
  • Bartha D. 1997a: Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- és gyepszinttel. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 201–202.
  • Bartha D. 1997b: Jellegtelen telepített erdők részben betelepült cserje- és gyepszinttel. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 202-204.
  • Bartha D. 2000: Az erdőszegély. In: Frank T. (szerk.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. MME, Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger, pp. 99–107.
  • Bartha D. 2007: A Cerasus Miller nemzetség nothotaxonjai Magyarországon. Tilia 13: 49–75.
  • Barha D. & Markovics T. 1994: A Kőszegi tőzegmohás láp. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Kőszeg-Sopron, pp. 175–182.
  • Bartha D., Kevey B., Morschhauser T. & Pócs T. 1995. Hazai erdőtársulásaink. Tilia 1: 8–85.
  • Bartha D. & Rédei T. 1997: Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú pionír erdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 190–191.
  • Bartha D., Vidéki R. & Máté A. 2004: A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) előfordulása Magyarországon. Flora Pannonica 2: 119–127.
  • Bartha S. 1993: Gyomnövényközösségek szünmorfogenezise külszíni szénbányák meddőhányóin. Kandidátusi Értekezés, Vácrátót.
  • Bartha S., Rédei T., Szollát Gy., Bódis J. & Mucina, L. 1998: Északi és déli kitettségű dolomitsziklagyepek térbeli mintázatának összehasonlítása. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, Scientia Kiadó, Budapest, pp. 159–182.
  • Bartha S., Balogh L., Biró M., Bódis J., Csete S., Csiky J., Fráter E., Hayek Zs., Lájer K., Purger D. & Szigetvári Cs. 2006: Nyílt és záródó homokpusztagyepek társulási viszonyainak összehasonlítása a vácrátóti Tece legelőn. In: Molnár E. (szerk.): Kutatás, oktatás, értékteremtés. A 80 éves Précsényi István köszöntése, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 111–132.
  • Bartha S. 2008. A vegetáció viselkedésökológiájáról (avagy milyen hosszú is legyen egy hosszú távú ökológiai vizsgálat). In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T. & Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 73–86.
  • Bauer N. 2002: A Cirsietum rivularis Nowinski 1927 előfordulása Magyarországon. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 343–354.
  • Bauer N. 2005: Valid description of the publication of Geranio rotundifolio-Sedetum albi Jakucs ex Soó 1973 association. Acta Bot. Hung. 47: 247–256.
  • Bauer N. 2006a: A Potamogeton coloratus Hoernem. Magyarországon. Flora Pannonica 4: 111–120.
  • Bauer N. 2006b: Open sandy grasslands of the Bakony region. Studia Bot. Hung. 37: 5–33.
  • Bauer N. 2008: Sziklagyepek és lejtősztyeprétek a Balaton-felvidék bazalt- és bazalttufa hegyein. Kitaibelia 13: 149.
  • Bauer N. 2009: Vegetation of the Baglyas–Iszka-hegy dolomite horst range (Bakony Mts, Hungary). Studia Bot. Hung. 40: 11–36.
  • Bauer N., Kenyeres Z. & Mészáros A. 1998: A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye). Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 17: 65–86. (megjelent 2001)
  • Bauer N. & Mészáros A. 2000: A Viola collina Bess. új előfordulásai és cönológiai viszonyai a Bakonyban. Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony 16: 75–92. (megjelent 2000)
  • Bauer N., Balogh L. & Kenyeres Z. 2001: A Tapolcafői- és az alattyai-léprét vegetációja és természetvédelmi problémái (Pápai-Bakonyalja). Bot. Közlem. 88: 71–94.
  • Bauer N., Csiky J. & Vojtkó A. 2008a: The Cystopteridetum fragilis in Hungary. Acta Bot. Hung. 50: 1–18.
  • Bauer N., Lőkös L. & Papp B. 2008b: Distribution and habitats of Cardaminopsis petraea (L.) Hiitonen in Hungary. Studia Bot. Hung. 39: 113–138.
  • Bauer N. & Márkus A. 2008: A Törökkoppányi erdők és a Koppány-menti rétek Natura 2000 területek botanikai értékei. Somogyi Múz. Közlem. 18: 51–61.
  • Biró M. & Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Tört. Földr. Füzetek 5: 1–34.
  • Biró M., Révész A., Molnár Zs., Horváth F. & Czúcz B. 2008: Regional habitat pattern of the Duna-Tisza köze in Hungary II. The sand, the steppe and the riverine vegetation; degraded and ruined habitats. Acta Bot. Hung. 50: 19–60.
  • Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomit sziklagyepre I. Texturális változások. Bot. Közlem. 80: 129–139.
  • Bodonczi L. 2004: Erdeifenyvesek természetes felújítási lehetőségeinek áttekintése és hosszútávú kísérlet felállítása az Őrségi Nemzeti Parkban. Tájökológiai Lapok 2: 13–28.
  • Bodrogközy Gy. 1955. Das zönologische System und die Bodenindikator Rolle der Unkrautgesellschaften der Sandweingarten dei Donau-Theiss-Zwischenstromlandes. Acta Biol. Szeged 1: 3–16.
  • Bodrogközy Gy. 1956: Untersuchungen über die synökologischen Verhältnisse der Sandbodenwalder in der Umgebung von Szeged. Acta Biol. Szeged 2: 3–22.
  • Bodrogközy Gy. 1957: Die Vegetation der Weisspappel-Haine in dem Reservat “Emlékerdő” bei Szeged-Ásotthalom. Acta Biol. Szeged 3: 127–140.
  • Bodrogközy Gy. 1958a: Synökologische Auswertung des Einflusses verschiedener Behandlungen auf das Lepidio-Puccinellietum limosae kalk- und sodahaltiger Böden. Acta Agr. Hung. 8: 343–376.
  • Bodrogközy Gy. 1958b: Beiträge zur Kenntnis der synökologischen Verhältnisse der Schlammvegetation auf Kultur- und Halbkultur-Sandbodengebieten. Acta Biol. Szeged 4: 121–142.
  • Bodrogközy Gy. 1959: Adatok a délkelet-kiskunsági homoki szőlők gyomtársulásainak ismeretéhez. Bot. Közlem. 48: 81–94.
  • Bodrogközy Gy. 1960: Phytozönologische und Bodenökologische Untersuchungen an den Sumpfwiesen im Süden des Gebietes Kiskunság (Klein-Kumanien). Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 171–207.
  • Bodrogközy Gy. 1961: Ökologische Untersuchungen der Mahwiesen und Weiden der Mittel-Theiss. Phyton 9: 198–216.
  • Bodrogközy Gy. 1962a: Die standortökologischen Verhältnisse der halophilen Pflanzengesellschaften des Pannonicum I. Untersuchungen an den Solontschak-szikböden der südlichen Kiskunság. Acta Bot. Hung. 8: 1–37.
  • Bodrogközy Gy. 1962b: Die Vegetation des Theiss-Wellenraumes I. Zönologische und ökologische Untersuchungen in der Gegend von Tokaj. Acta Biol. Szeged 8: 3–44.
  • Bodrogközy Gy. 1965: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum II. Correlation between alkali („szik”) plant communities and genetic soil classification in the Northern Hortobágy. Acta Bot. Hung. 11: 11–51.
  • Bodrogközy Gy. 1966: Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum V. Results of the investigation of the „Fehértó” of Orosháza. Acta Bot. Hung. 12: 9–26.
  • Bodrogközy Gy. 1967: Vegetation of the Tisza inundation area IV. Examination results of the Magnocaricion associations from the area of Alpár. Tiscia (Szeged) 3: 27–40.
  • Bodrogközy Gy. 1980: Szikes puszták és növénytakarójuk. Békés Megy. Múz. Közlem. 6: 29–50.
  • Bodrogközy Gy. 1982a: Hydroecology of the vegetation of sandy forest-steppe character in the Emlékerdő at Ásotthalom. Acta Biol. Szeged 27: 33–53.
  • Bodrogközy Gy. 1982b: Ten-year changes in community structure, soil and hydroecological conditions of the vegetation in the protection area at Mártély (S. Hungary). Tiscia (Szeged) 17: 89–130.
  • Bodrogközy Gy. 1984: Hydroecology of the grass-associations found at the dams along the Upper-Tisza. Tiscia (Szeged) 19: 89–111.
  • Bodrogközy Gy. 1985: Hydroecology of the plant communities at the middle Tisza-valley I. Agropyro-Rumicion. Tiscia (Szeged) 20: 55–97.
  • Bodrogközy Gy. 1990: Hydroecological relations on littoral, marsh and meadow association at Bodrogzug. Tiscia (Szeged) 25: 31–57.
  • Bodrogközy Gy. & Horváth I. 1979: Effect of lasting floods on the species composition and organic-matter production of the marshy meadow-lands in the floodpalin of the Tisza. Tiscia (Szeged) 14: 81–88.
  • Boldogh S. & Farkas T. (szerk.) 2008: A keleméri mohos-tavak. Kutatás, kezelés, védelem. ANP füzetek IV., Aggeteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
  • Borhidi A. 1956a: Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Ungarischen Tiefebene. Acta Bot. Hung. 2: 241–274.
  • Borhidi A. 1956b: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275–285.
  • Borhidi A. 1958a: Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. MTA Biol. Csoport Közlem. 1: 343–378.
  • Borhidi A. 1958b: Die Sandpflanzengesellschaften Süd-Transdanubiens. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 2: 76–84.
  • Borhidi A. 1960: Fagion-Gesellschaften und Waldtypen des Hügellandes von Zselic (Süd-Transdanubien). Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 3: 75–88.
  • Borhidi A. 1963a: Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum I. Allgemeiner Teil. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 9: 259–297.
  • Borhidi A. 1963b: A Zselic erdei és kapcsolatuk a nyugat-balkáni bükkösökkel. Kandidátusi értekezés (kézirat).
  • Borhidi A. 1965: Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum. II. Systematischer Teil. Acta Bot. Hung. 13: 53–102.
  • Borhidi A. 1966: Erdőtanulmányok a Szovjetúnió erdőssztyep-övében. Bot. Közlem. 53: 185–190.
  • Borhidi A. 1968: Die geobotanischen Verhältnisse der Eichen-Hainbuchenwälder Süd-osteuropas. Feddes Repert. 77: 296–316.
  • Borhidi A. 1969: A Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla előfordulása és társulástani szerepe a Velencei-tónál. (Das Vorkommen und die zönologishe Rolle von Schoenoplectus litoralis (Schrad.) Palla am Velenceer See). Bot. Közlem. 56: 21–25.
  • Borhidi A. 1970: Ökologie, Wettbewerb und Zönologie des Schilfrohrs (Phragmites communis L.) und die Systematik der Brackröhrichte. Acta Bot. Hung. 16: 1–12.
  • Borhidi A. 1984: A Zselic erdei. (The Forests of Zselic). Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 4: 1–145.
  • Borhidi A. 1996: An annotated checklist of the Hungarian plant communities I. The non-forest communities. In: Borhidi, A. (ed.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 43–94.
  • Borhidi A. 1997a: Hínarasok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 55–61.
  • Borhidi A. 1997b: Tavak zárt nádasai és gyékényesei. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 61–63.
  • Borhidi A. 1997c: Tavi harmatkásás, békabuzogányos, tavi kákás, mételykórós mocsarak. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 63–65.
  • Borhidi A. 1997d: Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös stb. mocsarak és nádasok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 65–66.
  • Borhidi A. 1997e: Zsombékosok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 66–68.
  • Borhidi A. 1997f: Nem zsombékoló magassásrétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 68–70.
  • Borhidi A. 1997g: Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek; Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesek; Dél-dunántúli ezüst hársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 132–139.
  • Borhidi A. 1997h: Üde mészkerülő tölgyesek és bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 143–145.
  • Borhidi A. 2001: Új szüntaxonok Magyarország vegetációjában, a vízi és mocsári növénytársulások áttekintése. In: Fodor I., Tóth J. & Wilhelm Z. (szerk.): Ember és Környezet – Elmélet, Gyakorlat. Tiszteletkötet Lehman Antal prof. 65. születésnapjára, PTE-DDNP Kiadv., pp. 73–93.
  • Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
  • Borhidi A. & Járai-Komlódi M. 1959: Die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 5: 259–320.
  • Borhidi A. & Balogh M. 1970: Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (szik)-See. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 13–31.
  • Borhidi A. & Juhász M. 1985: Egy új növénytársulás a Barcsi Tájvédelmi Körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász ass. nova. Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 5: 59–66.
  • Borhidi A., Kevey B. & Orosz-Kovács Zs. 1992: A Baláta-tó vegetációtérképe 1989-ben. In: Majer J. (szerk.): Zoológiai vizsgálatok a Baláta-tón. Somogyi Múz. Közlem. 9: 322–323.
  • Borhidi A. & Kevey B. 1996. An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. In: Borhidi, A. (ed.): Critocal revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138.
  • Borhidi A. & Bagi I. 1997a: Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 169–171.
  • Borhidi A. & Bagi I. 1997b: Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzet. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 173–174.
  • Borhidi A. & Dénes A. 1997: A Mecsek és a Villányi hegység sziklagyep társulásai. – The rock sward communities of the Mecsek and Villány Mts. Studia Phytologica Jubilaria, Pécs 45–66.
  • Borhidi A. & Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 362, 404 pp.
  • Borhidi A., Morschhauser T. & Salamon-Albert É. 2003: A new rock-heath association in the Mecsek mts (South Hungary). Acta Bot. Hung. 45: 35–51.
  • Borhidi A., Csiky J., Lájer K. & Pál R. 2007: Gypsophilo paniculatae-Agropyretum repentis, a new half-ruderal weed association. Acta Bot. Hung. 49: 65–80.
  • Boros Á. 1926: Közép- és Nyugatmagyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból. Debreceni Tisza I. Tud. Társ. Honism. Biz. Kiadv. II. 5. füzet, pp. 3–27.
  • Boros Á. 1932: A Nyírség flórája és növényföldrajza. Debreceni Tisza I. Tud. Társ. Honism. Biz., Debrecen, 207 pp.
  • Boros Á. 1935: A Nagykőrös vidéki homoki erdők növényvilága. Nagykőrösi Múzeumkör, Nagykőrös, 22 pp.
  • Boros Á. 1944: Az érdi magaspart. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 76: 191–202.
  • Boros Á. 1953a: A Mezőföld növényföldrajzi vázlata. Földr. Ért. 2: 234–253.
  • Boros Á. 1953b: A Pilis hegység növényföldrajza. Földr. Ért. 2: 370–385.
  • Boros Á. 1953c: A Gerecse hegység növényföldrajza. Földr. Ért. 2: 470–484.
  • Boros Á. 1959: A Mezőföld növényföldrajza. In: Ádám L., Marosi S. & Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 365–383.
  • Boros Á. 1964: Tőzegmoha és tőzegmohás lápok Magyarországon. Vasi Szemle 1: 53–68.
  • Boros Á. & Vajda L. 1968: A Bakony-hegység lápjainak mohaföldrajza. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 7: 187–192.
  • Boşcaiu, N., Gergely I., Codreanu, V., Raţiu, O. & Micle, F. 1966: Descrierea asociaţiilor. In: Raţiu, O. (ed.): Flora şi vegetaţia reservaţiei naturale “Defileul Crişului Repede”. Contribuţii Botanice, Cluj Napoca 6: 167–258.
  • Botta-Dukát Z. 2004: A magyarországi mocsárrétek cönológiai irodalmának áttekintése és szüntaxonómiai revíziója. Kanitzia 12: 43–73.
  • Botta-Dukát Z., Chytrý, M., Hájková, P. & Havlová, M. 2005: Vegetation of lowland wet meadows along a climatic continentality gradient in Central Europe. Preslia 77: 89–111.
  • Boublík, K., Petřik, P., Sádlo, J. Hédl, R., Willner, W., Černý, T. & Kolbek, J. 2007: Calcicolous beech forsts and related vegetation in the Chech Republik: a comparison of formalised classifications. Preslia 79: 141–161.
  • Böhmer, K., Buresch, W., Frank, K., Holzner, W., Kriechbaum, M., Kutzenberger, H., Lazowski, W., Paar, M., Schramayr, G. & Zukrigl, K. 1989: Biotoptypen in sterreich. Vorarbeiten zu einem Katalog, Umweltbundesamt.
  • Bölöni J. 2004: Többszempontú erdőtipológiai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. PhD. Értekezés, Sopron (kézirat)
  • Bölöni J. & Horváth A. 1999: Törpe mandula (Amygdalus nana). In: Bartha D., Bölöni J. & Király G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. Tilia 7: 243–253.
  • Bölöni J. & Nagy J. 1999: Spiraea media Fr. Schm. Bartha D., Bölöni J. & Király G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. Tilia 7: 170–181.
  • Börcsök Z. 2004: Botanikai vizsgálatok a Péterhidai Fás Legelőn. Somogyi Múz. Közlem. 16: 265–278.
  • Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13: 312–326.
  • Buday G. 1979: Phytozönologische und ökologische Bearbeitung der Vegetation des Schottergebietes in der Umgebung von Aggtelek I. Allgemeine Charakterisierung und die klimazonale Waldassoziation des Gebietes (Quercetum petraeae-cerris roboretosum). Acta Biol. Debrecina 16: 87–107.
  • Buday G. 1980: Az Aggtelek környéki kavicshát vegetációjának cönológiai és ökológiai feldolgozása II. A víznyelő eróziós völgyek erdőtársulása (Astrantio-Tilietum ass. nov.). Acta Biol. Debrecina 17: 113–128.
  • Čarni, A. 1997: Syntaxonomy of the Trifolio-Geranietea (saum vegetation) in Slovenia. Folia Geobot. Phytotax. 32: 207–219.
  • Čarni, A. 2005: Trifolio-Geranietea vegetations in south and southeast Europe. Acta Bot. Gallica 152: 483–496.
  • Čarni, A., Franjic, J., Silc, U. & Skvorc, Z. 2005: Floristical, ecologocal and structural diversity of vegetation of forest fringes of the northern Croatia along a climatic gradient. Phyton 45: 287–303.
  • Chytrý, M. 1991: Phytosociological notes on the xerophilous oak forest with Genista pilosa in south-western Moravia. Preslia 63: 193–204.
  • Chytrý, M. 1994: Xerothermic oak forests in the middle Vih Basin and the southern part of the Strážovská
    Hornatina Upland, Slovakia. Scripta Fac. Sci. Nut. Univ. Masaryk. Brun. Biol. 22-23 (1992-1993): 121–134.
  • Chytrý, M. 1997: Thermophilous oak forests in hte Czech Republic: Syntaxonomical revision of the Quercetalia pubescenti-petraeae. Folia Geobot. Phytotax. 32: 221–258
  • Chytrý, M. & Horák, J. 1997: Plant communities of the thermophilous oak forests in Moravia. Preslia 68: 193–240.
  • Chytrý, M., Mucina, L., Vicherek, J., Pokorny-Strudl, M., Strudl, M. Koó, A.J. & Maglocky, S. 1997: Die Pflanzengesellschaften der westpannonischen Zwergstraucheiden und azidophielen Trockenrasen. Dissertationes Botanicae 277: 1-108.
  • Chytrý, M. & Sadlo, J. 1997: Tilia-dominated calcicolous forests in the Czech Republic from a Central European perspective. Annali di Botanica 55: 105–126.
  • Chytrý, M., Kučera, T. & Koči, M. (eds.) 2001: Katalog biotopů České Republiky. Agentura ochraby přírody a krajiny ČR, Praha.
  • Coldea, Gh. & Pop, A. 1996: Phytozönologische Untersuchungen über die meso-thermophilen Eichenwälder Siebenbürgens. Stapfia 45: 55–64.
  • Csapody I. 1959: A sopron környéki gesztenyések. Soproni Szemle 13: 238–256.
  • Csapody I. 1964: Die Waldgesellschaften des Soproner Berglandes. Acta Bot. Hung. 10: 43–85.
  • Csapody I. 1968: Eichen-Hainbuchenwälder Ungarns. Feddes Repert. 78: 57–81.
  • Csapody I. 1969: Kastanienwälder Ungarns. Acta Bot. Hung. 15: 253–279.
  • Csapody I. 1974: Die Agrostio-Quercetum roboris-cerris Wälder der Kleinen Ungarischen Tiefebene. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 20: 23–30.
  • Csapody I. 1987: Zerreichenwälder des Florendistriktes Laitaicum. Studia Phytologica Nova in honorem jubilantis A. O. Horvát, Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, pp. 133–136.
  • Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Kárpát-medence löszvidékein, a Csanádi-hát példáján keresztül. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium előadáskötete, pp. 251–254.
  • Csathó A. J. 1986: A Battonya-Kistompapusztai löszrét növényvilága. Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103–115.
  • Csiky J. 1997: A Botrychium virginianum (L.) SW. fitocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. Kitaibelia 2: 56–68.
  • Csiky J. 2002: A Nógrád-Gömöri bazaltvidék hernyópázsitos sziki rétjeiről. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 369–379.
  • Csiky J. 2003: A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. Tilia 11: 167–339.
  • Csiky J. 2004: Flora and vegetation mapping of the Karancs, the Medves-vidék and the Cerová Vrchovina (Nógrád-Gömör basalt area), Pécs, 451 pp.
  • Csiky J. 2006: Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I. Kitaibelia 10: 138–153.
  • Csiky J., Sulyok J. & Schmotzer A. 1999: Adatok a Salgótarján körüli oligocén kori homokkő flórájához. Kitaibelia 4: 55–63.
  • Csiky J., Kevey B. & Borhidi A. 2001: Block forest (Roso pendulinae-Tilietum cordatae), a new forest community of the Carpathian basin (Cerocá Vrchovina, Slovakia). Acta Bot. Hung. 43: 96–125.
  • Csiky J. & Oláh E. 2006: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája. Natura Somogyiensis 9: 5–26.
  • Csontos P. 1996: Az aljnövényzet állapotváltozásai cseres-tölgyes regenerációs szukcessziójában. Scientia Kiadó, Budapest, 122 pp.
  • Csontos P. & Lőkös L. 1992: Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén. Bot. Közlem. 79: 121–143.
  • Csűrös I. 1973: Az Erdélyi-Mezőség élővilágáról. Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 171 pp.
  • Csűrös I. 1974: Az Erdélyi-medence növényvilágáról. Dacia Könyvkiadó, kolozsvár, 120 pp.
  • Csűrös I. 1981: A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, Bukarest, 304 pp.
  • Czenthe B. 1985: A keleméri mohos-tavak cönológiai viszonyai. Bot. Közlem. 72: 89–122.
  • Czimber Gy. 1992: A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. Akadémiai doktori értekezés, Mosonmagyaróvár. MTA Könyvtára.
  • Czimber Gy. 1993: Északnyugat-Magyarország szegetális gyomvegetációja I. A Szigetköz búzavetéseinek gyomnövényzete. Növénytermelés 42: 143–154.
  • Dancza I. 2003: Ruderális növénytársulások a Zalai-dombvidéken. Kanitzia 11: 133–223.
  • Dancza I. 2007: Ruderális növénytársulások a Délnyugat-Dunántúlon. Doktori (PhD) értekezés (kézirat), Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.
  • Dávid J. 2009: A new forest fringes forb association: Deschampsio caespitosae–Inuletum helenii in SW-Hungary. Natura Somogyiensis 15: 7–14.
  • Deák B. & Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobáby Nyírőlapos csetkákás társulásban. Természetvédelmi Közlemények 13: 179–186.
  • Debreczy Zs. 1966: Die xerothermen rasen der Péter- und Tamás-Berge bei Balatonarács. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 58: 223–241.
  • Debreczy Zs. 1967: Über die Eichen-Hainbuchenwälder des Balatonoberlandes neben Balatonfüred und Csopak. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 59: 175–189.
  • Debreczy Zs. 1968: Der Flaumeichen-Hochwald (Orno-Quercetum pannonicum) des Balaton-Oberlandes. Acta Bot. Hung. 14: 261–280.
  • Debreczy Zs. 1973: A balaton-felvidéki Péter-hegy és környéke cönológiai vizsgálata. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 12: 191–220.
  • Debreczy Zs. 1981: Növényvilág a Balaton körül. In: Illés I. (szerk.): Tavunk, a Balaton. Natura, Budapest, pp. 75–110.
  • Debreczy Zs. 1987: Fluctuating-dynamic equilibrium of photophil, xerophil rupicolous plant communities and scrub woods at the lower arid woodland limit. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 79: 89–112.
  • Debreczy Zs. 2000: Kialakulhatott-e szárazság miatt alsó erdőhatár a Magyar Alföldön? In: Molnár Zs. & Kun A. (szerk.): Alföldi erdőssztyeppmaradványok Magyarországon, WWF füzetek 15., pp. 16–18.
  • Debreczy Zs. & Hargitai L. 1971): Die zönolögischen und bodenkundlichen Verhältnisse der xerothermen Eichenwälder des Permer-Rotsteines im Balatonbergland. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 63: 117–152.
  • Dénes A. 1994: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői. Janus Pannonius Múz. Évk. 39: 5–31. Megjelent: 1995.
  • Dénes A. 1997: Lejtősztyepprét tanulmányok a Villányi-hegységben. Kitaibelia 2: 267–273.
  • Dénes A. 1998: A Villányi-hegység Chrysopogono-Festucion dalmaticae társulásai. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 57–76.
  • Dénes A., Molnár A., Sulyok J. & Vidéki R. 1993: A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Sreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben. Janus Pannonius Múz. Évk. 38: 19–25. Megjelent: 1994.
  • Dénes A. & Ortmann-Ajkai A. 1998: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések. Janus Pannonius Múz. Évk. 43: 5–26. (Megjelent: 1999)
  • Dobolyi K. 2005: Phytosciological evaluation and multivariate analysis of the habitat of Linum dolomiticum Borbás (Linaceae) II. Studia Bot. Hung. 36: 43–66.
  • Dobolyi K., Szabó L., Szerdahelyi T. & Szujkó-Lacza J. 1981: Data to the Genisto pilosae-Quercetum and the flora of the Bükk Mountains. Studia Bot. Hung. 15: 77–90.
  • Dobolyi K., Kováts D., Szerdahelyi T. & Szollát Gy. 1991: Vegetation studies on the rocky grasslands of Odvas Hill (Budaörs, Hungary). Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 83: 199–223.
  • Doniţa, N., Popescu, A., Paucă-Comănescu, M., Mihăilescu, S. & Biriş, I.-A. 2005: Habitatele din România. Editura Technică Silvică, Bucureşti, 496 pp.
  • Douda, J. 2008: Formalized classification of the vegetation of alder carr and floodplain forests in the Czech Republic. Preslia 80: 199–224.
  • Drăgulescu, C. & Schumacher, B. 2006: Wiesen mit Chrysopogon gryllus in Süd-Siebenbürgen. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 41: 53–59.
  • Dúbravková-Michálková, D., Janišová, M., Kolbek, J., Šuvada, R., Virók V. & Zaliberová, M. 2008: Dry Grasslands in the Slovenský Kras MTS (Slovakia) and the Aggteleki-karszt MTS (Hungary) – A Comparison of Two Classification Approaches. Haquetia 7: 123–140.
  • Dulai S. & Vojtkó A. 1991: Az egerbaktai tőzegmohásláp állapotfelmérése, összefüggésben az ökológiai adottságokkal. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 16: 45–70.
  • Engloner A. 2001: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások. Természetvédelmi Közlemények 9: 51-58.
  • Facsar G. 1981: Rosa gallica L. populációk rendszertani és areálgeográfiai helyzete Magyarországon. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 45: 121–129.
  • Facsar G. 1982: Két erdőssztyepp vadrózsa faj (Rosa gallica L., R. livescens Bess.) ökológiai és társulástani viszonyai Magyarországon. Lippai János emlékülés és tudományos ülésszak előadásai, Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, pp. 785–795.
  • Facsar G. 1993: Magyarország vadontermő rózsái. Kertészeti és Élemiszeripari Egyetem Közleményei 47: 80–121.
  • Farkas S. & Kun A. 1998: Spiraea media Fr. Schm. a tolnai Mezőföldön (Colocense). Kitaibelia 3: 317.
  • Fekete G. 1952-1959: A Velencei-tó, partvidéke és a Velencei-hegység fitocönológiai viszonyai. Doktori értekezés, ELTE-MTM, 33 pp.
  • Fekete G. 1955. Die Vegetation des Velenceer Gebirges. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 7: 342–362.
  • Fekete G. 1961: Les groupements forestiers à arbres feuillus des forêts steppes fraiches continentales en Hongrie (Études cénologiques sur les forêts du pays de collines de Gödöllő). Rapport préliminaire. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 7: 229–233.
  • Fekete G. 1963: Die Schluchtwälder des Bakony-Gebirges. Die Phytozönosen des Bakony-Gebirges II. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 55: 215–231.
  • Fekete G. 1964: A Bakony növénytakarója. In: Papp J. (szerk.): A Bakony természettudományi kutatásának eredményei I. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, pp. 7–40.
  • Fekete G. 1965: Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest, 223 pp.
  • Fekete G. 1966: Der xertherme Faumeichen-Buschwald des nördlichen Bakony-Gebirges. Die Phytozönosendes Bakony-Gebirges III. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 58: 207–221.
  • Fekete G. 1967: Corno-Quercetum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger–Vácrátót, pp. 38–40.
  • Fekete G. 1974: Tölgyesek relatív megvilágítása és gyepszint-fajainak eloszlása. Studia Bot. Hung. 9: 87–96.
  • Fekete G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenosis 7: 21–29.
  • Fekete G. 1997a: Pusztafüves lejtősztyeppek és erdőssztyepprétek; Stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 107–110.
  • Fekete G. 1997b: Középhegységi szubmontán és montán bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 139–141.
  • Fekete G. 1997c: Törmeléklejtő erdők, szurdokerdők és sziklai bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 142–143.
  • Fekete G. 1997d: Mész és melegkedvelő tölgyesek; Cseres-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 146–149.
  • Fekete G. 1997e: Lombelegyes, tölgyes jellegû sziklai maradványerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 149–150.
  • Fekete G. 1997f: Száraz mészkerülő tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 150–152.
  • Fekete G. 1997g: Molyhos tölgyes bokorerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 152–154.
  • Fekete G. 1997h: Tatárjuharos lösztölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 154–156.
  • Fekete G. 1997i: Pusztai tölgyesek; Borókás-nyárasok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 158–160.
  • Fekete G. 1997j: Sziklai cserjések. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 162.
  • Fekete G., Majer A., Tallós P., Vida G. & Zólyomi B. 1961: Angaben und Bemerkungen zur Flora und zur Pflanzengeographie des Bakonygebirges. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 53: 241–253.
  • Fekete G. & Járai-Komlódi M. 1962: Die Schuttabhangwälder der Gerecse- und Bakony-Gebirge. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 5: 115–129.
  • Fekete G. & Zólyomi B. 1966: Über die Vegetationszonen und pflanzengeographische Charakteristik des Bakony-Gebirges. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 58: 197–205.
  • Fekete G. & Jakucs P. 1968. A Bükk-hegység xerotherm tölgyerdője (Corno-Quercetum). Bot. Közlem. 55: 59–66.
  • Fekete G. & Kovács M. 1982: A fóti Somlyó vegetációja. Bot. Közlem. 69: 19–31.
  • Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.) 1997: Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp.
  • Fekete G., Virágh K., Aszalós R. & Orlóci L. 1998: Landscape and coenological differentation of Brachypodium pinnatum grasslands in Hungary. Coenoses 13: 39–53.
  • Fekete G., Virágh K., Aszalós R. & Précsényi I. 2000: Static and dynamic approaches to landscape heterogeneity in the Hungarian forest-steppe zone. J. Veg. Sci. 11: 375–382.
  • Fekete G., Molnár Zs., Kun A., Bottta-Dukát Z. 2002a: On the structure of the Pannonian forest steppe: grasslands on sand. Acta Zool. Hung. 48 (suppl. 1): 137–150.
  • Fekete G., Molnár Zs., Kun A., Virágh K., Botta-Dukát Z. 2002b: Záródó homokpusztagyep a Duna-Tisza közén: a Festuca wagneri gyepjei. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 381–414.
  • Fekete G. & Varga Z. (szerk.) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 461 pp.
  • Felföldy L. 1942: Szociológiai vizsgálatok a pannóniai flóraterület gyomvegetációján. Acta Geobot. Hung. 5: 87–140.
  • Felföldy L. 1943: Vegetációtanulmányok a Tihanyi Félsziget északi partvonalán. Vegetationsstudien auf der nördlichen Uferzone der Halbinsel Tihany. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái, Tihany, 15: 42–74.
  • Felföldy L. 1947a: Soziologisch-phytogeographische Untersuchungen über die pannonische Ruderalvegetation. Arch. Biol. Hung. 17: 104-130.
  • Felföldy L. 1947b: Növényszociológiai és oikológiai vizsgálatok nyírségi akácosokban. Erdészeti Kísérletek 47: 59–86.
  • Felföldy L. 1950: Studies on the shore vegetation of Lake Belső-tó at Tihany. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái, Tihany, 19: 135–146.
  • Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 213 pp.
  • Fintha I. 1969: Szárazra kerülő élőhelyek növénytakarójának kialakulása és fejlődése a Szamos mentén. Debreceni Agrártud. Főisk. Közlem. 15: 19–44.
  • Fintha I. 1979: Revision of the home distribution of Wolffia arrhiza (L.). Tiscia (Szeged) 14: 71–79.
  • Fodor István 1960: Az Északkeleti Kárpátok déli vulkanikus előhegyeinek növénytakarója. Bot. Közlem. 48: 281–283.
  • Földváry M. 1928: A Balaton környékének természeti emlékei. Erdészeti Kísérletek 30: 319–352.
  • Földváry M. 1932: Természeti emlékek a Mecseken és környékén. Erdészeti Lapok 1932: 594–614.
  • Földváry M. 1943: Balatonvidéki erdők. Balatoni Szemle 2: 369–379.
  • Gál B., Szirmai O., Czóbel Sz., Cserhalmi D., Nagy J., Szerdahelyi T., Ürmös Zs. & Tuba Z. 2006: Jellegzetes gyep- és erdőtársulások a magyarországi Bodrogközben. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 30: 43–72.
  • Gallé L. 1964: Új löszlakó zuzmótársulás a tokaji Kopaszhegyen: Endocarpetum pusilli. Bot. Közlem. 51: 81–85.
  • Gallé L. 1977: Magyarország zuzmócönózisai. Móra Ferenc Múz. Évk. (1976-1977): 429–493.
  • Gergely I. 1962: Contribuţii la studiul fitocenologic al pădurilor din partea nordică a Munţilor Trascăului. Contribuţii Botanice, Cluj Napoca 2: 263–298.
  • Gombocz E. (szerk.) 1945. Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii I-II. Természettudományi Múzeum, Budapest, 1082 pp.
  • Haraszthy L., Márkus F. & Bank L. 1997: A fás legelők természetvédelme. WWF füzetek 12., 23 pp.
  • Hargitai Z. 1938: A Long-erdő és vegetációja. Acta Geobot. Hung. 2: 143-149. Megjelent: 1939.
  • Hargitai Z. 1937: Nagykőrös növényvilága I. A flóra. Különlenyomat a Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézete Dolgozatai 17. számából, Debrecen, 54 pp.
  • Hargitai Z. 1940: Nagykőrös növényvilága II. A homoki növényszövetkezetek. Bot. Közlem. 37: 205–240.
  • Hargitai Z. 1942: A mogyoróstetői forrásláp növényzete (Vegetation eines Quellmoores im Sátorgebirge). Acta Geobot. Hung. 4: 265–280.
  • Hargitai Z. 1943: Adatok a Beregi sík erdeinek ismeretéhez. Debreceni Szemle 17: 64–67.
  • Héder I. 1954. Dolomit és mészkőkopárokra telepített erdők hatásvizsgálata és a kiöregedő állományok felújítása. Erdészeti Kutatások 2: 87–101.
  • Horák, J. 1980: Teplomilné doubravy jihomoravských sprašových tabulí a pleistocenních teras (Aceri campestris querceta a Ligustri querceta) (Thermophilous oak forests of southern Moravian loess plains and Pleistocene terraces). Lesnictví 26: 587–620.
  • Horák, J. 1983: Sudmährische Feldahorn-Eichenwälder (Aceri campestris-Querceta). Waldtypologische Mitteilung. Acta Univ. Agric., Brno, 52: 59–75.
  • Horánszky A. 1964: Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest, 288 pp.
  • Horánszky A. 1998: Alföldi tölgyeseink problémája a gyakorlati erdészet és természetvédelem, valamint az elmélet szemszögéből. Erdészeti Kutatások 88: 67–80.
  • Horvat, I., Glavač, V. & Ellenberg, H. 1974: Vegetation Südosteuropas. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 768 pp.
  • Horvát A. O. 1946: A pécsi Mecsek (Misina) természetes növényszövetkezetei. Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 52 pp.
  • Horvát A. O. 1956: Mecseki tölgyesek erdőtípusai. Janus Pannonius Múz. Évk. 1956: 131–148.
  • Horvát A. O. 1957: Mecseki gyertyános-tölgyesek erdőtípusai. – Janus Pannonius Múz. Évk. 1957: 137–154. Megjelent: 1958.
  • Horvát A. O. 1958: A mecseki bükkösök (Fagetum silvaticae mecsekense) erdőtípusai. Janus Pannonius Múz. Évk. 1958: 31–48. Megjelent: 1959.
  • Horvát A. O. 1959a: A pécsvidéki szőlők és gyümölcsösök eredeti vegetációja. Bot. Közlem. 48: 95–99.
  • Horvát A. O. 1959b: Mecseki gesztenyések. Janus Pann. Múz. Évk. 1959: 35–44. (megjelent: 1960)
  • Horvát A. O. 1960a: Mecseki erdőtípus-tanulmányok. Janus Pannonius Múz. Évk. 1960: 39-52. Megjelent: 1961.
  • Horvát A. O. 1960b: A Keleti Mecsek északi részének erdei növénytársulásai. Dunántúli Tudom. Gyűjt. 26, Ser. Geogr. 15. Értekezések 1960: 93–106. (Megjelent: 1961)
  • Horvát A. O. 1968: A Mecsek és a Fruška Gora növényzetének összehasonlítása. Janus Pannonius Múz. Évk. 13 (1968): 7–14. (Megjelent: 1971)
  • Horvát A. O. 1972: Die Vegetation des Mecsek-Gebirges und seiner Umgebung. Akadémiai Kiadó, Budapest 376 pp.
  • Horvát A. O. 1977a: Potentillo-Quercion s.l. – Waldstudien. Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien 115: 55-67.
  • Horvát A. O. 1977b: Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder I. Janus Pannonius Múz. Évk. Pécs 22: 23–44. Megjelent: 1978.
  • Horvát A. O. 1979: Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder II. Janus Pannonius Múz. Évk. Pécs 24: 11–32. Megjelent: 1980.
  • Horvát A. O. 1980: Potentillo-Quercetum (sensu latissimo) Wälder III. Janus Pannonius Múz. Évk. Pécs 25: 31–70. Megjelent: 1981.
  • Horvát A. O. & Kevey B. 1984: Az Ormánság gyertyános-tölgyesei. Pécsi Műszaki Szemle 29: 15–18.
  • Horváth A. 1991: A tátorján (Crambe tataria Sebeók) magyarországi védelmének cönológiai és ökológiai alapjai. Természetvédelmi Közlemények 1: 23–38.
  • Horváth A. 1997: Löszfalnövényzet. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 114–115.
  • Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. Scientia Kiadó, Budapest.
  • Horváth A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland assotiation, Euphorbio pannonicae-Brachypodietum pinnati. Acta Bot. Hung. 52: 103–122.
  • Horváth Istvánné Godány J. 1977: Vegetáció rekonstrukció Délnyugat-Szlovákia löszvidékén. Kandidátusi értekezés, MTA ÖBKI, Vácrátót.
  • Hrivnák, R. & Csiky J. 2009: Aquatic and Marsh Plant Communities of the Cerová vrchovina Mts. (Slovakia), the Karancs and Medves Regions (Hungary). Thaiszia 19: 71–89.
  • Husová, M. 1967: Azidophile Eichenwalder auf Quarziten im Tríbec Gebirge, Slowakei. Folia Phytotax. 2: 121–136.
  • Husová, M., 1982: Variabilität und Verbreitung des Aceri-Carpinetum in der Tschechischen Sozialistischen Republik. Folia Geobot. Phytotax. 17: 113–135.
  • Hübl, E. 1959: Die Wälder des Leithagebirges. Eine vegetationskundliche Studie. Verh. Zool.-Bot. Ges. Wien 98–99: 96–167.
  • Illyés E. & Bölöni J. (szerk.) 2007: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Magánkiadás, Budapest.
  • Illyés E., Chytrý, M., Botta-Dukát Z., Jandt, U., Škodová, I., Janišová, M., Willner, W. & Hájek, O. 2007a: Semi-dry grasslands along a climatic gradient across Central Europe: Vegetation classification with validation. – J. Veg. Sci. 18: 835–846.
  • Illyés E., Molnár Cs., Garadnai J. & Botta-Dukát Z. 2007b: Északi-középhegységi erdőssztyepprétek természetvédelmi állapotának felmérése. Esettanulmány. Természetvédelmi Közlemények 13: 163–172.
  • Illyés E., Bauer N. & Botta-Dukát Z. 2009: Classification of semi-dry grassland vegetation in Hungary. Preslia 81: 239–260.
  • Isépy I. 1968: Szurdokerdők és törmeléklejtő-erdők a Vértes-hegységben. Bot. Közlem. 55: 199–204.
  • Isépy I. 1970a: Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im östlichen Vértes-Gebirge. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 59–110.
  • Isépy I. 1970b: Zönologische Verhältnisse der Primula auricula L. ssp. hungarica (Borb.) Soó in Ungarn. Ann. Univ.Sci. Budapest. Sect. Biol. 12: 133–141.
  • Isépy I. 1981: A Vértes-hegység erdeinek kvantitatív cönológiai jellemzése, a gyertyános-tölgyesek anyagforgalma. Kandidátusi értekezés (kézirat), Budapest.
  • Jakab G. & Lesku B. 1996: Egy újabb ősláp a Nyírségben: a piricsei Júlia-liget botanikai értékei I. Kitaibelia 1: 46–55.
  • Jakab G. & Sümegi P. 2005: A nagybárkányi Nádas-tó kialakulása a makrofosszília vizsgálatok alapján (Cserhát, Észak-Magyarország). Kitaibelia 10: 104–114.
  • Jakucs P. (ed.) 1985: Ecology of an oak forest in Hungary. Results of „Síkfőkút Project” No. 1. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Jakucs P. 1951: Új adatok a Tornai Karszt flórájához, tekintettel a xerotherm-elemekre. Ann. Biol. Univ. Hung. 1: 245–260. Megjelent: 1952.
  • Jakucs P. 1955: Geobotanische Untersuchungen und die Karstaufforstung in Nordungarn. Acta Bot. Hung. 2: 89–131.
  • Jakucs P. 1956: Ökologische Untersuchung der Mosaikkomplexe von Quellmoor- und Sumpfgesellschaften durch Wasserfärbung. Acta Bot. Hung. 3: 19–25.
  • Jakucs P. 1961a: Az Északi-középhegység keleti felének növényzete. Földr. Ért. 10: 357–377.
  • Jakucs P. 1961b: Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südost-Mitteleuropas. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 314.
  • Jakucs P. 1966: Légifénykép alapján történő vegetációtérképezés Magyarországon a Badacsony-hegy példáján. Bot. Közlem. 53: 43–47.
  • Jakucs P. 1967a: Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum im Nordungarischen Mittelgebirge. Acta Bot. Hung. 13: 61–80.
  • Jakucs P. 1967b: Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 28–30.
  • Jakucs P. 1967c: Quercetum petraeae-cerris. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger–Vácrátót, pp. 40–42.
  • Jakucs P. 1967d: Bemerkungen zur klassifizierung der Eichenwaldgesellschaften und zum Mantel-Saum-Problem. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 77–84.
  • Jakucs P. 1970: Bemerkungen zur Saum-Mantel Frage. Vegetatio 21: 29–47.
  • Jakucs P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 228 pp.
  • Jakucs P. 1973: “Síkfőkút Projekt”. Egy tölgyes ökoszisztéma környezetbiológiai kutatása a bioszféra-program keretén belül. MTA Biol. Oszt. Közl. 16: 11–25.
  • Jakucs P., Fekete G. & Gergely J. 1959: Angaben zur Vegetation der Moldau und der Dobrudscha. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 51: 211–225.
  • Jakucs P. & Fekete G. 1957: Der Karstbuschwald des Nordöstlichen Ungarischen Mittelgebirges (Quercus pubescens-Prunus mahaleb ass. nova). Acta Bot. Hung. 3: 253–259.
  • Jakucs P. & Jurko, A. 1967: Querco petraeae-Carpinetum waldsteinietosum eine neue Subassoziation aus dem Slowakischen un Ungarischen Karstgebiet. Biológia, Bratislava 22: 321–335.
  • Jakucs P. & Papp M. 1974: Production investigations of the undergrowth (herbaceous layer) of the Quercetum petraeae-cerris forest ecosystem. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 20: 295–308.
  • Jankó B. & Zólyomi B 1962: Salvia nutans und Salvia betonicifolia in Ungarn. Acta Bot. Hung. 8: 262–277.
  • Járai-Komlódi M. 1958: Die Pflanzengesellschaften in dem Turjángebiet von Ócsa-Dabas. Acta Bot. Hung. 4: 63–92.
  • Járai-Komlódi M. 1959: Sukzessionsstudien an Eschen-Erlenbruchwäldern des Donau-Theiss Zwischenstromgebietes. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 2: 113–122.
  • Járai-Komlódi M. 1960: Beiträge zur Kenntnis der Vegetation des Moorgebiets Hanság. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 3: 229–234.
  • Jávorka S. 1925: Magyar Flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. Studium, Budapest, 1289 pp.
  • Jávorka S. & Csapody V. 1975: Iconographia florae partis austro-orientalis Europae Centralis. Akadémiai Kiadó, Budapest, 584 pp.
  • Jeanplong J. 1960: Vázlatok a Rába határvidéki árterének rétjeiről. Bot. Közlem. 48: 101–105.
  • Jeanplong J. 1969: A Rába ártéri rétek, legelők ökológiai, cönológiai és hozamvizsgálatai. Kandidátusi Értekezés (kézirat).
  • Jeanplong J. 1970: Franciaperjés kaszálók cönológiai vizsgálatai a Soproni- és a Kőszegi-hegységben. Agrártud. Egyet. Mezőgazd. Kar Közlem., pp. 133–147.
  • Jonas, F. 1935: Die Vegetation der Hochmoore am Nordhümmling. Feddes Rep. Beih. 78, Berlin-Dahlem.
  • Joó K. 2003: Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87–96.
  • Juhász M. 1994: A csokonyavisontai fás legelő flórája. Somogyi Múz. Közlem. 10: 151–158.
  • Juhász M. 2005: A Barcsi Borókás vegetációja és természetes erdőtársulásainak fitocönológiai elemzése. PhD értekezés, Pécs.
  • Juhász M. 2006: A Barcsi Borókás növényzete. Somogyi Múz. Közlem. 17:123–146. (megjelent 2007)
  • Juhász M. & Dénes A. 2005: Biomonitoring of alluvial willow forest. Natura Somogyiensis 7: 11–18.
  • Juhász M. & Dénes A. 2006: Biomonitoring of alder swamp forests. Natura Somogyiensis 9: 39–45.
  • Juhász-Nagy P. 1958: A Beregi-sík rét-legelőtársulásai. Acta Universitatis Debreceniensis 4: 195–228.
  • Jurko, A. & Peciar, V. 1962: Pflanzengesellschaften an schattigen Felsen in den Westkarpatien. Vegetatio 11: 199–209.
  • Jurko, A. 1964: Feldheckengesellschaften und Uferweidengebüsche des Westkarpatengebietes. Biologické Práce 10: 1–102.
  • Károlyi Á. & Pócs T. 1968: Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Acad. Paed. Agr., Nova Series 6: 329–390.
  • Kárpáti I. 1957: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés (kézirat).
  • Kárpáti I. 1982: Die Vegetation der Auen-Ökosysteme in Ungarn. Veröffentlichung der Internationalen Arbeitsgemeinschaft für Clusius-Forschung. Güssing 4: 1–24.
  • Kárpáti I. 1985: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.): A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányok 12: 73–81.
  • Kárpáti I. & Kárpáti V. 1958a: A hazai Duna-ártér erdőtípusai. Az Erdő 7: 307–318.
  • Kárpáti I. & Kárpáti V. 1958b: Elm-Ash-Oak grove forests (Querceto-Ulmetum hungaricum Soó) turning into the poplar dominated stands. Acta Agr. Hung. 8: 267–283.
  • Kárpáti I. & Tóth I. 1962: Die Auenwaldtypen Ungarns. Acta Agr. Hung. 11 (1961-1962): 421–452.
  • Kárpáti I. & Kárpáti V. 1963: A Duna-ártér félruderális gyepjeinek cönológiai és termőhelyi értékelése. Bot. Közlem. 50: 21–33.
  • Kárpáti I., Kárpáti V. & Varga G. 1965: Periodische Dynamik der Agropyro-Rumicion crispi gehörenden Gesellschaften des Donau-Überschwemmungsgebiets zwischen Vác und Budapest im Jahre 1963. Acta Bot. Hung. 11: 165–196.
  • Kárpáti V. 1963: Die zönologisch-ökologischen Verhältnisse der Wasservegetation des Donau-Überschwemmungsraumes in Ungarn. Acta Bot. Hung. 9: 323–385.
  • Kárpáti V. & Kárpáti I. & Jurko, A. 1963: Bachbegleitende Erlenauen im eukarpatischen und pannonischen Mittelgebirge. Biológia, Bratislava 18: 97–120.
  • Kárpáti Z. 1932: A Börzsönyi hegység növényföldrajzi jellemzése (az Árnyas szikla formációja). Index Horti Bot. Budapest. 1: 29–59.
  • Kárpáti Z. 1952: Az Északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. Földr. Ért. 1: 289–314.
  • Kárpáti Z. 1956: Die Florengrenzen in der Umgebung von Sopron und Florendistrict Laitaicum. Acta Bot. Hung. 2: 281–307.
  • Karrer, G. & Kilian, W. 1990: Standorteund Waldgesellschaften im Leithagebirge. Revier Sommerein. Mitteilungen der Forstlichen Bundesversuchsanstalt 165: 1–224.
  • Katona É. & Tóthmérész B. 1985. Szubmontán erdők lágyszárú növényzetének változása tarvágás után. Bot. Közlem. 72: 17–25.
  • Kecskés F. & Ócsag A. 1992: A Naplás-tó és környékének botanikai értékei. Természetvédelmi Közlemények 2: 29–40.
  • Kemény G., Penksza K., Nagy Z. & Tuba Z. 2001: Coenological data on temperate semidesert sandy grassland in Hungary. Acta Bot. Hung. 43: 333–348.
  • Kenderes K. & Standovár T. 2004: Vizsgálható-e erdeink természetessége az aljnövényzet ökológiai szempontú elemzésével? Természetvédelmi Közlemények 11: 127–137.
  • Kenderes K. & Standovár T. 2007: Természetes lékek felújulásának vizsgálata a bükki Őserdő Erdőrezervátumban. Természetvédelmi Közlemények 13: 101–108.
  • Keszei B. 2000: Az Iván környéki szikes foltok növényzete. Kanitzia 8: 13–19.
  • Kevey B. 1984a: Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Bot. Közlem. 71: 51–61.
  • Kevey B. 1984b: Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. Janus Pannonius Múz. Évk. 29: 23–28. Megjelent: 1985.
  • Kevey B. 1986a: A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Bot. Közlem. 73: 33–42. [Megjelent: 1987].
  • Kevey B. 1986b. A Villányi hegység bükkösei. The beech-woods of the Villány Mountains. Janus Pann. Múz. Évk. 30-31: 7–9.
  • Kevey B. 1991: A Tátika növényvilága. In: Huszti Z. F. (szerk.): Tátika IV. Castellum Kiadó, Keszthely, pp. 5–14.
  • Kevey B. 1993a: A Keleti-Mecsek szurdokerdei (Scutellario-Aceretum). Folia Comloensis 5: 29–54.
  • Kevey B. 1993b: A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs.
  • Kevey B. 1996: A Ranunculus nemorosus DC. társulási viszonyai Magyarországon. Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 15: 7–16. Megjelent: 2000.
  • Kevey B. 1997a: Fűz- és nyírlápok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 118–119.
  • Kevey B. 1997b: Bokorfüzesek; Fűz- és nyárligetek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 120–125.
  • Kevey B. 1997c: Égerligetek; Tölgy-kőris-szil ligetek; Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 125–132.
  • Kevey B. 1997d: A Nyugati-Mecsek szurdokerdei [Scutellario altissimae-Aceretum (Horvát A. O. 1958) Soó & Borhidi in Soó 1962]. In: Borhidi A. & Szabó L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis 1907-1997. Pécs, 75–99.
  • Kevey B. 1998a: A szentegáti bükk-állomány társulási viszonyai. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42: 13–26.
  • Kevey B. 1998b: A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Kitaibelia 3: 47–63.
  • Kevey B. 2000: A Szigetköz erdei. Habilitációs értekezés (kézirat), Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 65 pp.
  • Kevey B. 2001a: Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Bot. Közlem. 88: 95–105. Megjelent: 2002.
  • Kevey B. 2002a: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fekete nyárligeteire (Carduo crispi-Populetum nigrae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). In: Stirling J. (szerk.): Hittel és alázattal. Köszöntő kötet Horvát Adolf Olivér ocist 95. születésnapjára. Szent István Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága, Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Botanikus Kert, Pécs, pp. 181–200.
  • Kevey B. 2002b: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz csigolya bokorfüzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 415–429.
  • Kevey B. 2002c: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeteire (Pimpinello majoris-Ulmetum Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Kanitzia 9: 227–249.
  • Kevey B. 2003a: Fragmentális gyertyános-tölgyesek (Querco robori-Carpinetum Soó & Pócs in Soó 1957 em. Soó 1980) a Körös-vidéken. Folia Comloensis 12: 79–92.
  • Kevey B. 2003b: A Duna szlovákiai elterelésének hatása az Alsó-Szigetköz csigolya bokorfüzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Bot. Közlem. 90: 1–18. (Megjelent 2004)
  • Kevey B. 2004a: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér fűzligeteire (Leucojo aestivi-Salicetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Kitaibelia 9: 173–186.
  • Kevey B. 2004b: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Kanitzia 12: 177–195.
  • Kevey B. 2004c: A Bakonyalja homokvidékének erdei I. Általános rész. Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 21: 25–31.
  • Kevey B. 2005: A Bakonyalja homokvidékének erdei II. Homoki erdeifenyvesek – Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris Soó (1931) 1971. Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 22: 21–44.
  • Kevey B. 2006a: A Somogyi-Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum Borhidi 200 em. Kevey hoc loco). Somogyi Múz. Közlem. 17: 83–102. (megjelent 2007)
  • Kevey B. 2006b: A Somogyi-Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligeterdei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Somogyi Múz. Közlem. 17: 103–122. (megjelent 2007)
  • Kevey B. 2007a: A baranyai Dráva-sík tölgy-kőris-szil ligeterdei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Natura Somogyiensis 10: 11–39.
  • Kevey B. 2007b: A baranyai Dráva-sík gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum Borhidi 200 em. Kevey 2006b). Natura Somogyiensis 10: 41–71.
  • Kevey B. 2008a: Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488.
  • Kevey B. 2008b: A Zákányi-dombok bükkösei (Doronico austriaci-Fagetum Borhidi & Kevey 1996). Somogyi Múz. Közlem. 18: 17–30.
  • Kevey B. 2008c: Szurdokerdő fragmentumok a Zákányi-dombokon (Polysticho setiferi-Aceretum pseudoplatani Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 12: 31–46.
  • Kevey B. 2008d: A Zákányi-dombok égerligetei (Carici pendulae-Alnetum glutinosae Borhidi et Kevey). Kanitzia 16 (2008-2009): 213–231.
  • Kevey B. & Czimber Gy: 1984. A mosonmagyaróvári “Május 1.-liget” kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával. Agrártudományi Egyetem, Keszthely, A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26: 235–255.
  • Kevey B. & Borhidi A. 1992: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei. Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 7: 59–74.
  • Kevey B. & Tóth I. 1992: A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum). Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sor. 6: 27–40.
  • Kevey B. & Alexay Z. 1994: A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Acta Agr. Óváriensis 36: 7–22.
  • Kevey B. & Alexay Z. 1996a: A Szigetköz tőzegpáfrányos-égerlápjai (Thelypteridi-Alnetum). Széchenyi István Főiskola, Győr. Tudományos Közlemények 7: 1–24.
  • Kevey B. & Alexay Z. 1996b: A Szigetköz mocsári sásos-égerlápjai (Carici acutiformis-Alnetum). Természetvéd. Közlem. 3-4: 81–96.
  • Kevey B. & Borhidi A. 1998a: Top-forest (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek mts, South Hungary). Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 41: 27–121.
  • Kevey B. & Borhidi A. 1998b: Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni). Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 17: 37–54. (Megjelent: 2001)
  • Kevey B., Borhidi A. & Klujber K. 1998: Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-Fagetum Kevey & Borhidi 1992). Somogyi Múz. Közlem. 13: 241–256.
  • Kevey B. & Baranyai Á. 1999: A Nyugati-Mecsek égerligetei (Carici pendulae-Alnetum Borhidi & Kevey 1996). Janus Pannonius Múz. Évk. 44–45 (1999–2000): 5–24. Megjelent: 2002.
  • Kevey B. & Huszár Zs. 1999: A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Természetvédelmi Közlemények 8: 37–48.
  • Kevey B. & Tóth I. 2000: A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum). Tilia 9: 128–162.
  • Kevey B. & Borhidi A. 2002: Top-forest (Veratro nigri-Fraxinetum orni) of the Bakony mountains. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 44: 85–115.
  • Kevey B. & Buzássy B. 2003: A Körös menti keményfás erdők természetvédelmi problémái. Folia Comloensis 12: 93–102.
  • Kevey B. & Borhidi A. 2005: The acidophilous forests of the Mecsek Hills and their relationship to the Balkanian-Pannonian acidophilous forests. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 47: 273–368.
  • Kevey B. & Tóth V. 2006: A Baranyai-Dráva-sík fehér nyárligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996). Natura Somogyiensis 9: 47–62.
  • Kevey B., Ferencz L. & Tóth I. 2006: A magyarországi Alsó-Duna-ártér fekete galagonya-cserjései (Leucojo aestivi-Crataegetum nigrae Kevey, Ferencz & Tóth ass. nova). Kanitzia 14: 207–239.
  • Kevey B. & Csete S. 2008: A horvátországi Drávaköz bükkállományai (Circaeo-Carpinetum Borhidi 2003 em. Kevey 2006b fagetosum Rauš 1975). Natura Somogyiensis 12: 47–61.
  • Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
  • Király G. 2001: A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. Tilia 10: 181–357.
  • Király G., Kun A. & Szmorad F. 1999: A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei. Kitaibelia 4: 119–142.
  • Király G., Mesterházy A., Király A., Pál R. & Pinke Gy. 2008: Auftreten von Nanocyperion-Arten in Westungarn – die Rolle der Feuchtäcker in ihrer Erhaltung. Journal of Plant Diseases and Protection, Special Issue 21: 413–417.
  • Kisházi Z. 1981: A bükkösök természetes felújításának kérdései a Bükk hegységben. Az Erdő 30: 93–99.
  • Kiss I. 1975: A tatársánci ősgyep. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4: 35–41.
  • Kiss I. 1976. A pusztaföldvári Nagytatársánc és a rajta levő löszgyep természetvédelmi, tudományos és közmûvelődési jelentősége. Békés Megy. Term. Véd. Évk. 1: 35–59.
  • Klujber L., Tihanyi J. & Vöröss L. ZS. 1963: Adatok drávamenti holtágak cönológiai és florisztikai ismeretéhez. Pécsi Tanárképző Főisk. Tudom. Közlem. 1963: 271–303.
  • Knollová, I. & Chytrý, M. 2004: Oak-hornbeam forests of the Czech Republic: geographical and ecological approaches to vegetation classification. Preslia 76: 291–311.
  • Kotroczó Zs., Krakomperger Zs., Koncz G., Papp M., R. D. Bowden & Tóth J. A. 2007: A síkfőkúti cseres-tölgyes fafaj-összetételének és struktúrájának hosszú távú változása. Természetvédelmi Közlemények 13: 93–99.
  • Kovács Gy. & Deme T. 2008: Idős tölgyesek az Alsó-Duna árterén. Somogyi Múz. Közlem. 18: 43–50.
  • Kovács J. A. 1995a: Lágyszárú növénytársulásaink rendszertani áttekintése. Tilia 1: 86–144.
  • Kovács J. A. 1995b: Vas-megye növénytársulásainak áttekintése. Vasi Szemle 49: 518–557.
  • Kovács J. A. 1997a: Dombvidéki mocsárrétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 80–82.
  • Kovács J. A. 1997b: Patakparti és lápi magaskórósok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 83–84.
  • Kovács J. A. 1997c: Domb- és hegyvidéki gyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 85–91.
  • Kovács J. A. 1997d: Domb- és hegyvidéki gyomos szárazgyepek; Domb- és hegyvidéki gyomos üde gyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 178–181.
  • Kovács J. A. 1997e: Taposott gyomnövényzet. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 188–189.
  • Kovács J. A. 1999: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet növényzetének sajátosságai, ökológiai-természetvédelmi problémái. Vasi Szemle 53: 111–142.
  • Kovács J. A. 2000: Dolomit-mészkő sziklagyepek és lejtősztyepek helyzetéről a Déli-Bakonyban. Kanitzia 8: 39–50.
  • Kovács J. A. 2002a: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet rétvegetációja. Kanitzia 10: 137–174.
  • Kovács J. A. 2002b: A gyepvegetáció cönológiai grádiensei a Kárpát-Pannóniai térségben. In: Salamon-Albert Éva (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. PTE Növénytani Tanszék, Pécs, pp.: 431–446.
  • Kovács J. A. 2003: A Rába-völgy jelentősebb élőhelytípusai és azok veszélyeztető tényezői. Vasi Szemle 57: 667–700.
  • Kovács J. A. 2008a: A Danthonia alpina dominálta félszáraz gyepek cönológiai viszonyairól a Kárpát-medencében. Kitaibelia 13: 171.
  • Kovács J. A. 2008b: A Kis-Bakony hegy és környékének botanikai értékei. Kanitzia 16 (2008-2009): 59–92. Megjelent 2009
  • Kovács J. A. 2008c: Xerothermic plant communities in the eastern part of the Transylvanian Basin (Szeklerland, Romania). Kanitzia 16 (2008-2009): 147–212. Megjelent 2009
  • Kovács J. A. & Takács B. 1994: A cáki gesztenyés oldal edényes flórája és növényzete. Kanitzia 2: 9–42.
  • Kovács J. A. & Takács B. 1995a: A Sümeg-Tapolcai hát és a Déli-Bakony dolomitos felszínének botanikai értékei. Kanitzia 3: 97–124.
  • Kovács J. A. & Takács B. 1995b: A Balatonvidék bazaltvulkáni növényzetének sajátosságairól. Kanitzia 3: 51–96.
  • Kovács J. A. 1994: A Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja réttársulásai. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja, Kőszeg-Sopron, pp. 147–174.
  • Kovács M. 1955a: Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse vom Cladietum marisci in der Gegend des Balaton Sees. Acta Bot. Hung. 2: 133–146.
  • Kovács M. 1955b: A Gödöllő-Máriabesenyő környéki rétek botanikai felvételezése, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar Kiadványai I/8.
  • Kovács M. 1957: A nógrádi flórajárás Magnocaricion-társulásai. Bot. Közlem. 47: 135–155.
  • Kovács M. 1958: Magyarország láprétjeinek ökológiai viszonyai (talaj- és mikroklímaviszonyok). MTA Biol. Csoport Közlem. 1: 387–454.
  • Kovács M. 1961a: Die Schlagvegetation des Mátra-Gebirges. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 7: 319–343.
  • Kovács M. 1962a: Die Moorwiesen Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 214 pp.
  • Kovács M. 1962b: Übersicht der Bachröhrichte (Glycerio-Sparganion) Ungarns. Acta Bot. Hung. 8: 109–143.
  • Kovács M. 1964a: Zönologische und experimentell-ökologische Untersuchungen in der Umgebung von Parád. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 175–211.
  • Kovács M. 1964b: Ökologische Untersuchungen von Stumpf und Mähwiesen in der Umgebung von Galgamácsa. Acta Agronom. Acad. Sci. Hung. 13: 61–91.
  • Kovács M. 1968a: Die Vegetation im Überschwemmungsgebiet des Ipoly (Eipel)-Flusses. Acta Bot. Hung. 14: 77–112.
  • Kovács M. 1968b: Die Acerion pseudoplatni-Wälder (Mercuriali-Tilietum und Phyllitidi-Aceretum) des Mátra-Gebirges. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 14: 331–350.
  • Kovács M. 1969: Das Corno-Quercetum des Mitra-Gebirges. Vegetatio 19: 240–255.
  • Kovács M. 1975a: Beziehung zwischen Vegetation und Boden. Akadémiai Kiadó, Budapest, 254 pp.
  • Kovács M. 1975b: Die Sumpfwiesen Transdanubiens, Ungarn. Phytocoenologia 2: 208–223.
  • Kovács M. 1985: A Sár-hegy növénytársulásai. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr., Suppl. 1: 47–61.
  • Kovács M. & Felföldy L. 1958. Vegetációtanulmányok az Aszófői séd mentén. Ann. Inst. Biol. Hung. 25: 137–163.
  • Kovács M. & Máthé I. 1964: A mátrai flórajárás (Agriense) sziklavegetációja. Bot. Közlem. 51: 1–18.
  • Kovács M. & Máthé I. 1967a: Die Vegetation des Inundations-gebietes der Ipoly. Acta Bot. Hung. 13: 133–168.
  • Kovács M. & Máthé I. 1967b: Mátra Gebirge. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 9–18.
  • Kovács M. & Kárpáti I. 1974. A Mura- és a Dráva-ártér vegetációja. Földr. Ért. 22: 21–32.
  • Kovács M., Tóth L., Simon T.-né, Dinka M. & Podani J. 1979. A balatoni nádpusztulás feltételezhető okai. Magyar Hidrol. Társaság Orsz. Vándorgyûlés, Keszthely, pp. 1–12.
  • Kovács Z. 1961: Öntözetlen kertigyepek létesítésének magyarországi vadontermő fűfajok termesztésbe vonásával. Kert. Kut. Int. Évk. 4: 545–562.
  • Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy., Kertész M., Fekete G., Bartha S., Mika J., Dobi-Wantuch I., Rédei T., Rajkai K. & Hahn I. 2000: Changes in the composition of sand grasslands along a climatic gradient in Hungary and implications for climate change. Phytocoenologia 30: 385–407.
  • Körmöczi L. 1995-1996: Spatio-temporal patterns and pattern transformations in sand grassland communities. Acta Biol. Szeged 41: 103–108.
  • Kremenetski, C. V. 1995: Holocene vegetation and climate history of southwestern Ukraine. Review of Paleobotany and Palynology 85: 289–301.
  • Kun A. 1996: Sziklagyepek és lejtősztyeppek a középdunai flóraválasztó környékén I. A Biatorbágy melletti Százlépcső-heg növényzete. Bot. Közl. 83: 25–38. (megjelent 1998)
  • Kun A. 1998: Sziklai növénytársulások az Érd-Tétényi-fennsíkon. Kitaibelia 3: 65–70.
  • Kun A. 2000: Összehasonlító vizsgálatok a hárshegyi homokkő növénytakaróján. Tilia 9: 60–127.
  • Kun A. & Ittzés P. 1995: Seseli leucospermum W et K. és a nyílt dolomit sziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis) előfordulása szarmata mészkövön. Bot. Közlem. 82: 27–34.
  • Kun A., Ittzés P. Facsar G. & Höhn M. 2000: Sziklagyepek és lejtősztyeppek a Középdunai Flóraválasztó környékén II. Mészkő- és dolomitvegetáció a Cserhát-hegységben. Kitaibelia 5: 209–215.
  • Kun A., Ittzés P., Krasser D. & Aszalós R. 2002: A Carex humilis dominálta sziklafüves lejtők variabilitása a Dunántúli- és az Északi-középhegységben. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 447–462.
  • Kun A., Tóth T., Szabó B. & Koncz J. 2005: A dolomitjelenség: kőzettani, talajtani és növényzeti összefüggések (Kőzet-, talaj. és növény elemzések magyarországi mészkő- és dolomit sziklagyepekben). Bot. Közlem. 92: 1–25.
  • Kun A., Ruprecht E., Bartha S., Szabó A. & Virágh K. 2007: Az Erdélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 88–96.
  • Kürschner, H. & Pócs T. 2002: Studies on the cryptogamic vegetation of loess cliffs, VI. Bryophyte communities of the loess cliffs of the Pannonian basin and adjacent areas, with the description of Hilpertio velenovskyi-Pterygoneuretum compacti ass. nov. Nova Hedwigia 75: 101–119.
  • Lájer K. 1997: Vázlatok a Carex hartmanii Cajander magyarországi elterjedéséről, cönológiai viszonyairól. Kitaibelia 2: 103–122.
  • Lájer K. 1997b: A Marcal-medence déli részének lápi és lápréti növénytársulásai. Kitaibelia 2: 281–289.
  • Lájer K. 1998a: Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
  • Lájer K. 1998b: Újabb adatok Belső-Somogy flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Somogyi Múz. Közlem. 13: 217–239.
  • Lájer K. 2002: Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a somogyi Dráva-völgy rétjein. Kitaibelia 7: 187–205.
  • Lájer K. 2003: A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35–42.
  • Lájer K. 2004: A rejtőke (Teesdalia nudicaulis) előfordulása és a belső-somogyi ezüstperjés gyepek mai állapota. Somogy Múz. Közlem. 16: 257–263.
  • Lájer K. 2005 Magyarország ezüstperjés gyepjei. Kanitzia 13 : 29–43. (Megjelent 2006)
  • Lakatos E. 1964. A Crambe tataria löszpusztai reliktumnövény új hazai előfordulása. Bot. Közlem. 51: 233–238.
  • László G. & Emszt K. 1915: A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. Földtani Intézet, Budapest.
  • Lászlóffy W. 1982. A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó, Budapest., 610 pp.
  • Lehmann A. 1970. A mecseki szén- és kőbányák meddőhányóinak növényzete. MTA DTI Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről. Akadémiai Kiadó, Budapest., pp. 153–184.
  • Lengyel G. 1915. A királyhalmi magyar királyi külső erdészeti kísérleti állomás területe növényzetének ismertetése. Erdészeti Kísérletek 17: 50–73.
  • Less N. 1988: A Délkeleti Bükkvegetációtérképe. Bot. Közlem. 74-75: 111–120.
  • Less N. 1991. A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdőtársulásinak fitocönológiája. Kandidátusi értekezés (kézirat).
  • Less N. 1998a: A délkeleti Bükk lejtőszepprétjei. Kitaibelia 3: 23–35.
  • Less N. 1998b: A Cirsio pannonici-Quercetum Less leírásának érvényessé tétele. Kitaibelia 3: 37–40.
  • Less N. 1998c: Az Epipactio atrorubentis-Fagetum Less leírásának érvényessé tétele. Kitaibelia 3: 41-44.
  • Lőkös L. (szerk.) 2001: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii III. Természettudományi Múzeum, Budapest, 460 pp.
  • Lőkös L. 2003: Löszlakó zuzmók Magyarországon. (Loess coloniser lichens in Hungary). Acta Acad. Paedag. Agr., Sect. Biol., Nov. Ser. 24: 159–188.
  • Mágocsy-Dietz S. 1914. Adatok a Balaton és környéke flórájának ismeretéhez. Bot. Közlem. 13: 117–127.
  • Magyar P. 1928: Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. Erdészeti Kísérletek 30: 26–63.
  • Magyar P. 1933a: A homokfásitás és növényszociológiai alapjai. Erdészeti Kísérletek 35: 139–227.
  • Magyar P. 1933b: Erdőtípusvizsgálatok a Börzsönyi és a Bükkhegységben. Erdészeti Kisérletek 35: 396–450. Megjelent: 1934.
  • Magyar P. 1933c: Újabb vizsgálatok a természetes újulat és az aljnövényzet szempontjából. Erdészeti Kísérletek 35: 451–486. Megjelent 1934
  • Majer A. (szerk.) 1962. Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest, 260 pp.
  • Majer A. 1955: A Magasbakony termőhelyfeltárásának eredményeiből. Erdészeti Kutatások 4: 55–74.
  • Majer A. 1968. Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 515 pp.
  • Majer A. 1974: A cseres-tölgyesek fetermési és erdőművelési vonatkozásai, a “Síkfőkút-project” faállományának elemzése alapján. EFE Tudományos Közleményei 3: 51–60.
  • Majer A. 1980: A Bakony tiszafása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 373 pp.
  • Majer A. 1981: Der Eibenreiche Buchenwald von Bakony-Szentgál. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 27: 53–103.
  • Majer A. 1983: Die pflanzengesellschaftlichen und geobotanischen Gegebenheiten der in Ungarn, im Bakony inselartig auftretenden Eiben-Buchenwälder. Radovi 72: 415–426.
  • Majer A. 1984: Dég és környékének természetes növénytakarója. In: Fáklya Cs. & Vereebics G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok, Községi Tanács, Dég, pp. 63–77.
  • Majer A. 1988. Fenyves a Bakony alján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 374 pp.
  • Margittai A. 1927: Az Északkeleti Felvidék Elatine-fajai. Magyar Botanikai Lapok 26: 15–18.
  • Margóczi K. 1993: Comparative analysis of successional stages of sandy vegetation – a case study. Tiscia (Szeged) 27: 3–8.
  • Marosi S. & Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1023 pp.
  • Máthé I. 1933: A hortobágyi Ohat-erdő vegetációja. Bot. Közlem. 28: 163–184.
  • Máthé I. 1936: Növényszociológiai tanulmányok a kőrösvidéki liget- és szikes erdőkben. Acta Geobot. Hung. 1: 150–166.
  • Máthé I. 1939: A hencidai “Cserjeerdő” vegetációja. Bot. Közlem. 36: 120–129.
  • Máthé I. & Kovács M 1958: A Mátra tőzegmohás lápja. Bot. Közlem. 47 (3-4): 323–331.
  • Máthé I. & Kovács M. 1959: A Cserhát tőzegmohás lápja. Bot. Közlem. 48 (1-2): 106–108.
  • Máthé I. & Kovács M. 1960: Vegetationstudien im Mátragebirge. Acta Bot. Hung. 6: 343–382.
  • Máthé I. & Kovács M. 1961: Erodierte Weiden in der Umgebung von Parad. Acta Agr. Hung. 11: 383–404.
  • Máthé I. & Kovács M. 1962: A gyöngyösi Sár-hegy vegetációja. Bot. Közlem. 49: 309–328.
  • Máthé I. & Tallós P. 1967: Artemisio-Festucetum pseudovinae. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 63–64.
  • Máthé I., Tallós P. & Zólyomi B. 1967: Peucedano-Galatelletum punctati. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 62–63.
  • Matus G., Sramkó G., Papp B. & Lőkös L. 2006: A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjes-Tokaji-hegységben. Kitaibelia 10: 18–23. (2005).
  • Mayer, H. 1974: Wälder des Ostalpenraumes. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, 360 pp.
  • Mészáros-Draskovits R. 1967: A Linum dolomiticum Borb. cönológiai viszonyai. Bot. Közlem. 54: 193–201.
  • Mészöly Gy. (szerk.) 1981: Parkerdők Magyarországon. Natura, Budapest.
  • Michalko, J. & Džatko, M. 1965: Fytocenologická a ekologická charakteristika rastlinných spoločenstiev lesa Dubník pri Seredi (Phytosociological and ecological characteristics of the plant communities of Dubnik forest near Sered). Biol. Práce Slov. Akad. Vied 11/5: 47–115.
  • Michalko, J., Magic, D., Berta, J., Rybníček & Rybníčková, E. 1987: Geobotanical Map of C.S.S.R. Slovak Socialist Rebublik. Text part, Veda, Bratislava, 168 pp.
  • Mihók B. 1999: Telepített feketefenyves állományok természetvédelmi szempontú vizsgálata dolomiton. Természetvédelmi Közlemények 8: 49–65.
  • Mititelu, D., Chifu, T., Scarlat, A. & Aniţei L. 1995: Flora şi vegetaţia judeţului Iaşi. Buletinul Grădinii Botanice Iaşi 5: 99–124.
  • Mjazovszky Á. 2001: A Háros-sziget kvantitatív florisztikai értékelése. Természetvédelmi Közlemények 9: 59–74.
  • Mjazovszky Á., Tamás J. & Csontos P. 2003: A Váli-víz völgyének jellegzetes fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1: 163–180.
  • Moesz G. 1940: A Kiskunság és a Jászság szikes területeinek növényzete. Acta Geobot. Hung. 3: 100–115.
  • Mojzes A. 2003: A tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum (L.) Beauv.) és az általa dominált félszáraz gyeptársulások jellemvonásai Nyugat-Európában és hazánkban. Természetvédelmi Közlemények 10: 51–72.
  • Molnár A. 1989: A bélmegyeri Fás-puszta növényzete. Bot. Közlem. 76: 65–82.
  • Molnár Cs. & Türke I. J. 2007: Adatok az Eperjes–Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából. Kitaibelia 12: 108–115.
  • Molnár Cs., Türke I. J. & Csathó A. I. 2007: Botanikai megfigyelések Dél-Bukovina térségében (Összehasonlító erdőssztyepp-tanulmányok I.). Kanitzia 15: 19–34.
  • Molnár Cs., Türke I. J., Kelemen A., Korompai T. & Schmidt J. 2008a: Botanikai tanulmányút Moldovába. Összehasonlító erdőssztyepp-tanulmányok II. Bot. Közlem. 95: 127–154.
  • Molnár V. A. & Gulyás G. 2001: Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez VII. Az iszapnövényzet fajainak térképezése az Alföldön 2000-ben. Kitaibelia 6: 169–198.
  • Molnár V. A., Molnár A., Vidéki R. & Pfeiffer N. 1999: Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez I. Elatine hungarica Moesz. Kitaibelia 4: 83–93.
  • Molnár Zs. 1992: A Pitvarosi-puszták növénytakarója, különös tekintettel a löszpusztagyepekre. Bot. Közlem. 79: 19–27.
  • Molnár Zs. 1996a: Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén I. Tájtörténeti, florisztikai és cönológiai értékelés, Bot. Közlem. 83: 39–50. Megjelent 1998
  • Molnár Zs. 1996b: Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén II. A keményfaliget-erdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) története és mai állapota. Bot. Közlem. 83: 51–69. (megjelent 1998)
  • Molnár Zs. 1997a: Ürmöspuszták; Szikes rétek; Sziki magaskórósok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 92–96.
  • Molnár Zs. 1997b: Égerlápok és égeres mocsárerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 120–121.
  • Molnár Zs. 1997c: Sziki tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 156–158.
  • Molnár Zs. 1997d: Alföldi gyomos száraz gyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 176.
  • Molnár Zs. 1998: Interpreting present vegetation features by landscape historical data: An example from a woodland-grassland mosaic landscape (Nagykőrös-wood, Kiskunság, Hungary). In: K. J. Kirby & C. Watkins (eds.): The Ecological History of European Forests. CAB International, pp. 241–263.
  • Molnár Zs. (szerk.) 2003a: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 159 pp.
  • Molnár Zs. 2003b: Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez. In: Tóth A. (szerk.): Ohattól Farkas-szigetig, Budapest-Kisújszállás, pp. 71–95.
  • Molnár Zs. & Seregélyes T. 1997: Természetközeli gyepek felhagyott szántókon. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 185–186.
  • Molnár Zs. & Varga Z. 1997: Alföldi sztyepprétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 110–111.
  • Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs. & Walkowszky A. 1997: A Duna-Tisza közi kőrises égerlápok töténete és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények 5-6: 55–77.
  • Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) 2000: Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15., 56 pp.
  • Molnár Zs., Borhidi A. 2002: Continental alkali vegetation in Hungary: landscape history, vegetation dynamics, syntaxonomy and conservation. Pflanzensoziologie 18: 1–21.
  • Molnár Zs., Fekete G., Biró M. & Kun A. 2008b: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek történeti tájökológiai jellemzése. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T. & Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 39–56.
  • Morariu, I. & Ularu, P. 1981: Corologia şi fitocenologia speciei Spiraea crenata L. cu privire specială în România. Stud. şi Comunic. Ocrot. Nat., Suceava, 5: 287–296.
  • Moravec, J. 1983: The ecological indication of herb-rich beech forest associations in the Czech Socialist Republic (Czechoslovakia). Verhandlungen der Gesellschaft für Ökologie 11: 291–304.
  • Moravec, J. 1985: Chorological and ecological phenomena in the differentiation and distribution of the Fagion associations in Bohemia and Moravia (Czechoslovakia). Vegetatio 59: 39–45.
  • Moravec, J., Husová, M., Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1982: Die Assoziationen mesophiler und hygrophiler Laubwälder in der Tschechischen Sozialistischen Republik. Academia, Praha.
  • Morschhauser T. 1995: A mecseki Tubes-hegy vegetációja. Tilia 1: 199–210.
  • Morschhauser T. & Salamon-Albert É. 1997: Changes in composition of acidophilous forests on Pécsi-Mecsek hill. In: Borhidi A. & Szabü L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis 1907-1997. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, pp. 145–151.
  • Mucina, L., Grabherr, G., Ellmauer, T. & Wallnöfer, S. (eds.) 1993: Die Pflanzengesellschaften Österreichs. Teil I: Anthropogene Vegetation. Teil II: Natürliche waldfreie Vegetation.Teil III: Wälder und Gebüsche. Gustav Fischer Verlag, Jena, 587, 323, 353 pp.
  • Nagy J. 1997a: A Központi-Börzsöny gyertyános-égerligetei. Kitaibelia 2: 290–297.
  • Nagy J. 1997b: A Börzsöny-hegység kárpáti kőhúros andezitsziklagyepjei. Kitaibelia 2: 298–301.
  • Nagy J. 1999a: A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei. Kitaibelia 4: 69–75.
  • Nagy J. 1999b: A Börzsöny-hegység szurdokerdei. Kitaibelia 4: 301–310.
  • Nagy J. 2002: Szündinamikai folyamatok vizsgálata egy tőzegmohaláp természeti értékeinek megőrzésére. Doktori (PhD) értekezés (kézirat), Gödöllő.
  • Nagy J. 2004a: A Börzsöny-hegység edényes flórája és a Központi-Börzsöny erdővegetációja. Ph.D. értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs.
  • Nagy J. 2004b: Scree-forests (Mercuriali-Tilietum) of the Börzsöny Mountains, Hungary. Acta Bot. Hung. 46: 319–336.
  • Nagy J. 2006: Az Észak-Alföld új társulásai I.: A Comaro-Typhetum latifoliae Nagy ass. Nova. Kitaibelia 11: 69.
  • Nagy J. 2007a: Vízi társulások. In: Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A. & Nagy, J. (szerk.): Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 580–584.
  • Nagy J. 2007b: Mocsári és lápi növényzet. In: Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A. & Nagy J. (szerk.): Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és funkcionális növényökológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 584–596.
  • Nagy J. 2010: The southernmost sphagnum-dominated mires on the plains of Europe: formation, secondary succession, degradation and protection. In: Tuba Z., Slack, N. G. & Startk, L. R. (eds): Bryophyte Ecology and Climate Change, Cambridge University Press, Cambridge.
  • Nagy J., Figeczky G., Molnár M. & Selényi M. 1999: Adatok a beregi tőzegmohás lápok vegetációjának változásához. Kitaibelia 4: 193–195.
  • Nagy J. & Zentai K. 2001: A Délnyugati-Börzsöny Spiraea cserjéseinek florisztikai és cönológiai vizsgálata. Kitaibelia 6: 121–132.
  • Nagy J. & Hess A. 2006: Stipa tirsa gyepek a Börzsöny hegységben. Kitaibelia 11: 69.
  • Nagy J., Molnár A., Cserhalmi D., Szerdahelyi T. & Szirmai O. 2007: The aims and results of the nature-protection management on the north-east Hungarian mires. Cereal Research Communications 35: 813–816.
  • Nagy J., Tuba Z., Szirmai O., Czóbel Sz., Gál B., Cserhalmi D., Ürmös Zs. & Szerdahelyi T. 2008: Tudományra és hazánkra nézve új monodomináns növénytársulások a Bodrogközből. In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz (A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája). A Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány kiadása, Gödöllő-Sárospatak, pp. 585–600.
  • Nagy J., Cserhalmi D., Molnár M., Gál B. & Tuba Z. 2009a: The Skirt – mire: a new type of floating mires. Ekológia 28: 206–212.
  • Nagy J., Gál B., Cserhalmi D., Fogarasi G. & Rabnecz Gy. 2009b: Flood as stress wich increases the natural value of the depressions of arables on the Hungarian Bodrogköz. Cereal Research Communications 37: 497–500.
  • Nagy J., Gál J., Tuba Z., Szerdahelyi T., Czóbel Sz., Szirmai O., Cserhalmi D. & Ürmös Zs. 2009c: Monodominant plant associations in the Bodrogköz. (NE Hungary) new for science and for Hungary. Thaiszia 19, Suppl. 1: 299–314.
  • Németh F. 1978: The vascular flora and vegetation on the Szabadszállás-Fülöpszállás territory of the Kiskunság National Park. Studia Bot. Hung. 13: 79–105.
  • Németh F. 1988: Felhagyott gyümölcsösök. Búvár 43(8): 45–47.
  • Neuhäusl, R. 1969: Phytozönotische Untersuchung der tschechoslowakischen Buchenwalder. Vegetatio Acta Geobotanica 16: 298–306.
  • Neuhäusl, R. 1977: Comparative ecological study of European oak-hornbeam forests. Natur. Canad. 104: 109-117.
  • Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1968: Mesophile Waldgesellschaften in Südmähren. Rozpr. Českoslov. Akad. Věd. Ser. Math.-Nat. 78/11: 5–83.
  • Neuhäusl, R. & Neuhäuslová-Novotná, Z. 1972: Carpinion-Gesellschaften in Mittel- und Nordmähren. Folia Geobot. Phytotax. 7: 225–258.
  • Neuhäuslová-Novotná, Z. 1977: Beitrag zur Kenntnis des Carici remotae-Fraxinetum in der Tschechischen Sozialistischen Republic. Folia Geobot. Phytotax. 12: 225–243.
  • Nyikolajeva, L. P. 1963: Dubravi iz pusisztava duba Moldavszoj SzSzR. Akademija Nauk Moldavszkoj SzSzR., Kisinyev (НИКОЛАЕВА, Л.П. 1963: Дубравы из пушистого дуба Молдавской ССР. Академия Наук Молдавской ССР, Кишинев).
  • Oberdorfer, E. 1953. Der europäische Auenwald. Beitr. z. Naturk. Forschung in SW-Deutschland 12: 23–70.
  • Ortmann-Ajkai A. 1998a: Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (Southwest Hungary). Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 41: 171–192.
  • Ortmann-Ajkai A. 1998b: Vegetation mapping as a base of botanical gis applications II. Vegetation map of the Vajszló forest (Southwest Hungary). Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 41: 193–227.
  • Óvári M. 2006: A zalai mészkedvelő reliktum erdeifenyvesek (Lino flavo-Pinetum sylvestris Pócs ex Soó 1964) aktuális helyzete. Kitaibelia 11: 20.
  • Pál R. 2007: A Mecsek és a Tolna-Baranyai dombvidék szőlőültetvényeinek gyomvegetációja. Kanitzia 15: 77–244.
  • Pál R., Pinke GY., Oláh E., Csiky J. & Koltai J. P. 2006: Untersuchung der Unkrautvegetation auf überstauten Ackerflächen in Süd-West Ungarn. Journal of Plant Diseases and Protection, Special Issue 20: 567–576.
  • Pallay M. 1961: A Soproni-hegység Mlica uniflora – gyertyános kocsánytalan tölgyesei. Az Erdő 10: 424–429.
  • Papp B. 1992: A Koloska-völgy patakmenti növényzetének állapotfelmérése és térképezése. Bot. Közlem. 79: 1–18.
  • Papp L. & Szodfridt I. 1967: Die Vegetation und die ökologischen Verhältnisse des Naturschutzareals bei Kunbaracs. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 259–275.
  • Papp, M. 1977: Changes in the phytomass and production of the herbaceous layer in the Quercetum petraeae-cerris forest after selecting by foresters. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 23: 179–192.
  • Papp M. 1987: A six year study of a secondary succession after deforestation in North Hungary. Folia Geobot. Phytotax. 22: 405–413.
  • Papp M. 2007: Az erdőszegély meghatározása és cönotaxonómiai besorolásának szempontjai. Bot. Közlem. 94: 175–195.
  • Papp M. & Précsényi I. 1980: Cseres-tölgyes erdő lágyszárú növényzete diverzitásának változása tarvágás után. Acta Biol. Debrecina 17: 21–27.
  • Papp M., Antal M., Dávid J. & Török T. 1986: A Fényi erdő vegetációja. Bot. Közlem. 73: 43–48.
  • Papp M., Rév Sz., Lesku B. 2002: A Fényi-erdő. In: Lenti I. & Aradi Cs. (szerk.): Bátorliget élővilága – ma. Bátorliget Község Önkormányzata, Bátorliget, pp. 25–43.
  • Paşcovschi, S. & Doniţă, N. 1977: Vegetaţia lemnoasă din silvostepa României. Editura Academiei Republicii Socialiste României.
  • Paucă, A. 1941: Etude phytosociologique dans les Monts Codru & Muma. Comm. S.I.G.M.A. 75, 119 pp.
  • Penksza K. 1992: Láprétfoltok Esztergom vidéke délkeleti részén. Bot. Közlem. 79: 145–162.
  • Penksza K. 1995: Phytosociological studies of the cliff Fehér-szirt, near Kesztölc, Hungary. Acta Bot. Hung. 39: 71–95.
  • Penksza K. 1998: A Sedo acris-Festucetum valesiacae ass. nov. a Rakacai-völgymedencében és a Cserehátban. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 77–88.
  • Penksza K., Morschhauser T., Horváth F. & Asztalos J. 1994: A kesztölci Kétágú-hegy és környékének vegetációtérképe. Bot. Közlem. 81: 157–164.
  • Penksza K., Káder F. & Benyovszky B. M. 1996: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyről. Bot. Közlem. 83: 71–90. (megjelent 1998)
  • Penksza, K., Káder, F. & Süle, Sz. 2000: Vegetációtanulmány a balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Mus. Hist.-Nat. Bakony. 19: 7–24. Megjelent 2002
  • Pietsch W. 1973: Zur Soziologie und Ökologie der Zwergbinsen-gesellschaften Ungarns (Klasse Isoeto-Nanojuncetea Br.-Bl. et Tx.1943). Acta Bot. Hung. 19: 269–288.
  • Pinke Gy. 1995. The significance of unsprayed field edges as refugia for rare arable plants. Acta Agr. Óváriensis. 37: 1-12.
  • Pócs T. 1954: A rákoskerestúri “Akadémiai erdő” vegetációja. Bot. Közlem. 45: 283–295.
  • Pócs T. 1960: Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Bot. Hung. 6: 75–105.
  • Pócs T. 1967: Aconito-Fagetum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 25–26.
  • Pócs T. 1968: A magyarországi tűlevelű erdők ökológiai és cönológiai viszonyai. Kandidátusi értekezés, TTM Növénytár (Budapest) – Egri Tanárképző Főiskola (Eger), pp. 186.
  • Pócs T., Domokos É., Pócs-Gelencsér I. & Vida G. 1958. Vegetationsstudien im Őrség (Ungarisches Ostalpenvorland). Akadémiai Kiadó, Budapest, 124 pp.
  • Pócs T., Pócs-Gelencsér I., Szodfridt I., Tallós P. & Vida G. 1962: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe. Acta Acad. Paed. Agriensis 8: 449–478.
  • Pócsné Gelencsér I. 1958: A kelenföldi keserűsós rétek vegetációja. Bot. Közlem. 47(3-4): 333–341.
  • Podani J. 1998: Numerikus cönológiai vizsgálatok a Sas-hegy (Budai-hg.) dolomitsziklagyepjeiben. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, Scientia Kiadó, Budapest, pp. 211–229.
  • Polgár S. 1933: A Bakonyi Tobánhegy vegetációja. Bot. Közlem. 30: 32–43.
  • Pop, A. 1996: Floristisch-ökologische Bemerkungen zur Vegetation der Klausenburger Berge. Stapfia 45: 103–134.
  • Pop, I. & Cristea, V. 2000: Studiu comparativ asupra comunitatilor silvice din Romania, edificate de Quercus cerris şi Q. farnetto. Contributii Botanice, Cluj-Napoca 35: 255–284.
  • Popescu, A. & Sanda, V. 1988: Analiza pajiştilor xeroterme ale alianţei Festucion rupicolae (Soó 29 nom. nud.) 40 corr. Soó 64 din România. Stud. şi Cerc. de Biol., Seria Biol. Veget., Bucureşti, 40: 17–28.
  • Popescu, A. & Sanda, V. 1992: Structura pajiştilor xeroterme ale clasei Festuco-Brometea Br.-Bl. et Tx. 43 din România. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 31: 37–47.
  • Précsényi I, Fekete G. & Szujkó-Lacza J. 1967: Pattern studies in Quercus pubescens wood. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 13: 277–298.
  • Priszter Sz. 1947: A Szamospart hordaléknövényzete Gyalu és Apahida között. Acta Geobot. Hung. 6: 83–92.
  • Rapaics R. 1927: A szegedi és csongrádi sós és szikes talajok növénytársulásai. Bot. Közlem. 24: 12–29.
  • Rapaics R. 1940. A magyar gyümölcs. Kir. Magyar Term. Tud. Társulat, Budapest, 350 pp.
  • Resmeriţă, I. & Spârchez, Z. 1984: Cercetări privind asociaţia Brometum erecti Resmeriţă et Spârchez 1963. Contribuţii Botanice, Cluj-Napoca 24: 169–174.
  • Rédei T. 1997a: Forráslápok, átmeneti és dagadólápok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 71–75.
  • Rédei T. 1997b: Nyílt szárazgyepek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 100–104.
  • Rédei T. 1997c: Zárt sziklagyepek; Sziklafüves lejtősztyepprétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 105–107.
  • Rédei T. & Seregélyes T. 1997: Sziklafalak és kőfalak pionír növényzete. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp.115–116.
  • Riezing N. 2005: Adatok a Gönyű-Neszmély közötti Duna-szakasz flórájához és vegetációjához. Bot. Közlem. 92: 57–67.
  • Riezing N. & Szollát Gy. 2008: Kiszáradó nyírlápok a Vértesalján. Ophioglosso-Betuletum pubescentis Riezing, Szollát et Simon ass. Nova. Kanitzia 16 (2008-2009): 45–58. Megjelent: 2009.
  • Rigueiro-Rodríguez, A., McAdam, J. & Mosquera-Losada, M. R. (eds.) 2009: Agroforestry in Europe. Current Status and Future Prospects. Springer, 452. pp.
  • Roleček, J. 2005: Vegetation types of dry-mesic oak forests in Slovakia. Preslia 77: 241–261.
  • Roleček, J. 2007: Formalized classification of thermophilous oak forests in the Czech Republic: what brings the Cocktail method? Preslia 79: 1–21.
  • Roth Gy. 1935: Erdőműveléstan. II. kötet: Alkalmazott rész. Röttig-Romwalter, Sopron, pp. 409–971.
  • Ruprecht E., Kun A. & Szabó A. 2003: Száraz gyepek térbeli mintázatanak összehasonlitása az Erdelyi Mezőségben. Erdélyi Múzeum Füzetek, Új sorozat 12: 92–113
  • Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K. & Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5: 19–26.
  • Schmotzer A. & Vidra T. 1998: Flórakutatás a Monor-Irsai-dombság löszvidékén. Kitaibelia 3: 321–328.
  • Schmotzer A. & Vojtkó A. 1996: Investigation of Brachypodium pinnatum-dominated semi-dry grasslands in the Bükk Mountains (North-east Hungary). Proceedings of Research, Conservation, Management Conference, Aggtelek, pp. 385–391.
  • Schmotzer A. & Vojtkó A. 1997: Félszáraz gyepek bükki állományainak cönológiai összevetése az eredeti erdőtársulások aljnövényzetével. Kitaibelia 2: 304.
  • Schneider-Binder E. 1972: Gebüsche und Hecken (Prunion fruticosae Tx. 1952 und Prunion spinosae Soó 1930 n.n. 1940) im Hügelgebiet um die Zibinssenke in Siebenbürgen. Studii şi Comunicări Şt. Nat., Muzeul Bruckenthal, Sibiu 17: 183–207.
  • Sendtko, A. 1999: Die Xerothermvegetation brachgefallener Rebflächen in Raum tokaj (Nordost-ungarn) – pflanzensoziologische und populationsbiologische untersuchungen zur Sukzession. Phytocoenologia 29: 345–448.
  • Seregélyes T. 1974: Über die Felsenrasenvegetation des Gerecsegebirges. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 16: 123–144.
  • Seregélyes T. 1997a: Üde és nádasodó láprétek-rétlápok; Kiszáradó kékperjés láprétek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 75–80.
  • Seregélyes T. 1997b: Görgeteg pionír növényzet. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 116–117.
  • Seregélyes T. 1997c: Sztyeppcserjések. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 160–161.
  • Seregélyes T. 1997d: Száraz-meleg erdőszegélyek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 163–164.
  • Seregélyes T. 1997e Felhagyott szőlők és gyümölcsösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 186–188.
  • Seregélyes T. 1997f: Spontán cserjésedő-erdősödő területek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 191–193.
  • Seregélyes T. 1997g: Fiatal erdősítés degradált természetközeli gyepmaradványokkal. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 193–195.
  • Seregélyes T. & Bagi I. 1997: Természetközeli mezsgyék, rézsûk és gátak növényzete. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 183–185.
  • Simon T. 1950: Montán elemek az Északi-Alföld flórájában és növénytakarójában. Ann. Biol. Univ. Debrecen 1: 146–174. Megjelent: 1952.
  • Simon T. 1951: Montán elemek az Északi-Alföld flórájában és növénytakarójában II. Ann. Biol. Univ. Hung. 1: 303–310. Megjelent: 1952.
  • Simon T. 1953: Torfmoore im Norden des Ungarischen Tieflandes. Acta. Biol. Hung. 4: 249–252.
  • Simon T. 1957. Die Wälder des nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp.
  • Simon T. 1960. Die Vegetation der Moore in den Naturschutzgebieten des Nördlichen Alföld. Acta Bot. Hung. 6: 107–137.
  • Simon T. 1962: Vergleichende Torfmoorstudien in den Karpaten. Acta Bot. Acad. Sci. Hung 8: 187–203.
  • Simon T. 1964: A Bihar-hegység növényvilága. Természett. Közl. 95: 158–161.
  • Simon T. 1968: Die Torfmoor-Gesellschaften Ungars. Acta Geographica Debrecina 7: 201–206.
  • Simon T. 1970: Tőzegmohás növénytársulások új előfordulása a Tátika–Kovácsi hegycsoportban. Bot. Közlem. 57: 200.
  • Simon T. 1971a: Die Pflanzengesellschaften der Felsenvegetation im Zempléner Gebirge. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 17: 133–158.
  • Simon T. 1971b: Mohagazdag szilikátgyepek a Zempléni hegységben. Bot. Közlem. 58: 33–45.
  • Simon T. 1977: Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 351.
  • Simon T. 1979: A Duna-Tisza köze növénytakarójának kialakulása. In: Tóth K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 165–178.
  • Simon T. 1992: A Szigetköz növénytársulásai és azok természetessége. Természetvédelmi Közlemények 2: 43-55.
  • Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 4. átdolgozott kiadás, 846 pp.
  • Simon T. 2001: A havasi varázslófű (Circaea alpina L.) hazai cönológiája. Bot. Közlem. 88: 107–116.
  • Simon T., Szabó M., Draskovits R., Hahn I. & Gergely A. 1993: Ecological and phytosociological changes in the willow woods of Szigetköz, NW Hungary, in the past 60 years. Abstracta Botanica 17: 179–186.
  • Siroki Z. 1956: A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia nyulasi legelőjének botanikai összetétele. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, pp. 183–205.
  • Siroki Z. 1958: Egy nyírségi reliktumterület monografikus cönológiai feldolgozása. Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve 1958: 109–141. Megjelent: 1959.
  • Siroki Z.1962: Vegetációtanulmányok a debreceni löszháton. Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1962.
  • Slavnić, Ž. 1952: Die Niederungswälder der Vojvodina (СЛАВНИЋ, Ж.: Низинске шуме Воjводине). Зборник Матицe cрпскe зa природнe наукe Нови Сад 2: 1–22.
  • Somodi I. 2001: A kis-balatoni fiatal úszó szigetek és két idősebb úszóláp vegetációjának összehasonlítása. Bot. Közlem. 88: 49–70.
  • Somodi I. & Botta-Dukát Z. 2004: Determinants of floating island vegetation succession in a recently flooded shallow lake, Kis-Balaton (Hungary). Aquatic Botany 79: 357–366.
  • Somšák, L. & Háberlová, I. 1979: Die Waldgesellschaften des Silica-Plateaus. Biol. Práce Slov. Akad. Vied 25: 5–89.
  • Sonnevend I. 2001: Tatárjuharos-lösztölgyes maradványok a Nyugat-Mezőföldön. Kitaibelia 6: 377–380.
  • Soó R. 1926: Die Entstehung der ungarischen Puszta. Ungarische Jahrbücher 6: 258–276.
  • Soó R. 1927: Geobotanische Monographie von Kolozsvár (Klausenburg). Studium Könyvkiadó, Budapest, 151 pp.
  • Soó R. 1928: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése I. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 2: 45–79.
  • Soó R. 1929: A magyar puszták mása az Alpok tövében. Bot. Közlem. 26: 11–17.
  • Soó R. 1930: Összehasonlító erdei vegetációtanulmányok az Alpokban, a Kárpátokban és a Magyar Középhegységben. Erdészeti Kísérletek 32: 439–475, 559–566.
  • Soó R. 1931: Adatok a Balatonvidék vegetációjának ismeretéhez III. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 4: 293–319.
  • Soó R. 1932: Adatok a Balatonvidék vegetációjának ismeretéhez IV. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 5: 112–121.
  • Soó R. 1933: Összehasonlító növényszociológiai tanulmányok I. Bot. Közlem. 30: 58–69.
  • Soó R. 1934a: A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése II. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 7: 135–153.
  • Soó R. 1934b: Magyarország erdőtípusai. Összehasonlító erdei vegetáció-tanulmányok II. Erdészeti Kísérletek 36: 86–138.
  • Soó R. 1936: Die Vegetation der Alkalisteppe Hortobágy. Ökologie und Soziologie der Pflanzengesellschaften. Feddes Repert. 39: 352–364.
  • Soó R. 1937: A Nyírség erdői és erdőtípusai. Erdészeti Kísérletek 39: 337–380.
  • Soó R. 1938a: A Nyírség vegetációja I. A Nyírség erdői. Math. Természettud. Ért. 57: 888–896.
  • Soó R. 1938b: Vízi, mocsári és réti növényszövetkezetek a Nyírségen. Bot. Közlem. 35: 249–273.
  • Soó R. 1938c: Két alföldi erdő (Hencida, Long). Bot. Közlem. 35: 326.
  • Soó R. 1939: Homokpusztai és sziki növényszövetkezetek a Nyírségben. Bot. Közlem. 36: 90-108.
  • Soó R. 1940: Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation. Nova Acta Leopoldina, Halle. N. F. 9 (Nr. 56): 1–49.
  • Soó R. 1941: Növényszövetkezetek Sopron környékéről. Acta Geobot. Hung. 4: 3–34.
  • Soó R. 1943: A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Acta Geobot. Hung. 5: 315–352.
  • Soó R. 1946: Az Erdélyi Mezőség erdei növényfajainak elterjedése. Erdészeti Kísérletek 46 (1945-1946): 1–36
  • Soó R. 1947a: Revue systématique des associations végétales des environs de Kolozsvár. Acta Geobot. Hung. 6: 3–50.
  • Soó R. 1947b. Conspectus des groupements végétaux dans les Bassins Carpathiques I. Les associations halophiles. Debrecen, 60 pp.
  • Soó R. 1947c: Közép-Erdély erdei növényszövetkezetei és azok jellemző (charakter)-fajai. Erdészeti Kísérletek 47: 3–58.
  • Soó R. 1949: Les associations végétales de la Moyenne-Transylvanie. II. Les associations des marais, des prairies et des steppes. Acta Geobot. Hung. 6: 3–107.
  • Soó R. 1951: Les associations végétales de la Moyenne-Transylvanie I. Les associations forestières. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 1: 1–71.
  • Soó R. 1954a: Die Torfmoore Ungarns in dem pflanzensoziologischen System. Vegetatio 5-6: 411–420.
  • Soó R. 1954b: Bátorliget növényvilága. A növénytakaró. In: Székessy A. (szerk.): Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 17–44, 45–57.
  • Soó R. 1955: La végétation de Bátorliget. Acta Bot. Hung. 1: 301–334.
  • Soó R. 1957: Conspectus der groupements vegetaux dans les Bassins Carpathiques. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 3: 43–64
  • Soó R. 1958: Die Wälder des Alföld. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 4: 351–381.
  • Soó R. 1960a: Az Alföld erdői. In: Magyar P. (szerk.): Alföldfásítás I. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 419–478.
  • Soó R. 1960b: Magyarország erdőtársulásainak és erdőtípusainak áttekintése. Az Erdő 9: 321–340.
  • Soó R. 1961: Grundzüge zu einer neuen floristisch-zönologischen Pflanzengeographie Ungarns. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 7: 147–174.
  • Soó R. 1962: Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. V. Die Gebirgswälder I. Acta Bot. Hung. 8: 335–366.
  • Soó R. 1963. Systematische Übersicht der pannonischen Pflanzengesellschaften. VI. Die Gebirgswälder II. Acta Bot. Hung. 9: 123–150.
  • Soó R. 1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Soó R. 1971: Aufzählung der Assoziationen der ungarischen Vegetation nach den neueren zönosystematisch-nomenklatorischen Ergebnissen. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 17: 127–179.
  • Soó R. 1973. Magyarország növénytársulásainak részletes kritikai rendszere. In: Soó R.: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Synopsis sytematico-geobotanica florae vegetationisque Hungariae V. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 533–626.
  • Soó R., Borhidi A., Csapody I., Kovács M. & Pócs T. 1969: Die Wälder und Wiesen West- und Südtransdanubiens und ihre Böden. Acta Bot. Hung. 15: 137–165.
  • Standovár, T., Tóth, Z. & Simon, T. 1991. Vegetation of the Bátorliget Mire Reserve. In: Mahunka S. 1991 (ed.): The Bátorliget Nature Reserves – after forty years. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 57–118.
  • Steták D. 2003: A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége vízi növénytársulásairól. Bot. Közlem. 90: 35–63.
  • Steták D. 2005: A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége mocsári és mocsárréti növénytársulásairól. Bot. Közlem. 92: 119–157.
  • Suba J., Kárász I. & Takács B. 1982: Újabb florisztikai adatok a Bükk hegységből. Abstracta Botanica 7: 53–58.
  • Surányi D. 1991: A Ceglédi Kistáj természeti értékei. Bot. Közlem. 78: 29–33.
  • Süle Sz., Penksza K., Turcsányi G. & Sümegi A. 2004: Antropogén hatásoknak kitett dolomitgyepek fennmaradási esélyei. Természetvédelmi Közlemények 11: 117–125.
  • Sümegi P., Bodor E. & Sümeginé Törőcsik T. 2006: A hortobágyi szikesedés eredete. In: Kiss A., Mezősi G. & Sümeghy Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, pp: 633–642.
  • Sümegi P., Molnár A. & Szilágyi G. 2000: Szikesedés a Hortobágyon. Természet Világa, 131(5): 213–216.
  • Szabó I. 1977: Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
  • Szabó I. 1980: A zöld pántlikafű (Typhoides arundinacea (L.) Mönch) a Balaton vidékén és felhasználásának lehetőségei a tó partjának biológiai védelmében. MTA VEAB Monográfiái 12. A Balaton kutatás újabb eredményei I: 39–47.
  • Szabó I. 1986: Some conclusions of ecological investigations on grass species of paludal and of field origin I. Comparative studies on the ecology and production biology of reed canarygrass (Phalaroides arundinacea (L.) Rausch.). BFB-Bericht, Illmitz, 58: 21–37.
  • Szabó I., Kercsmár V., H. Szőnyi É. & L. Nyéki E. 2006: Florisztikai és vegetáció tanulmány a Jaba völgyében (Külső-Somogy). Somogyi Múz. Közlem. 17: 69–82. (megjelent 2007)
  • Szabó P. 2005: Woodland and Forests in Medieval Hungary. Archeolingua, Central European Series 2, 187 pp.
  • Szabó P. 2009: Hagyományos erdőgazdálkodás a Kárpát-medencében. In: Andrásfalvy B. & Vargyas G. (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében, L’Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 129–144.
  • Szalma E. & Bodrogközy Gy. 1985. Phytocenology of Wolffietum arrhizae Miyaw. et J. Tx. 60. Element content of its species components as well as sediment- and water samples. Tiscia (Szeged) 20: 45–53.
  • Szalma E. & Lévai O. 1987. Seasonal dynamics and structural changes in the cenoses belonging to the Phragmitetea association class at Lake Sulymos. Tiscia (Szeged) 22: 13–30.
  • Szalóky I. & Bódis J. 2004: A Lellei-Bozót és a Szemesi-Berek élőhelyei. Somogyi Múz. Közlem. 16: 279–289.
  • Szarvas G. & Könczey R. 1995. Élővíz-folyosók Magyarországon. Háttértanulmány (1993-1994). IUCN-Természetvédelmi Világszövetség.
  • Szerdahelyi T. 1994: Gallery forest fragments in the Szigetköz protected area (Hungary). Studia Bot. Hung. 25: 59–75.
  • Szerdahelyi T. & Lőcsei G. 2002: A Vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117–126.
  • Szerényi J. 1998: Az érdi Fundoklia-völgy vegetációtérképe. Különleges vegetációfragmentumok az Érdi-fennsík egy szarmata mészkő aszóvölgyében. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 89–108.
  • Szirmai O., Nagy J., Gál B., Czóbel Sz., Szerdahelyi T., Cserhalmi D., Tuba Z. & Ürmös Zs. 2006: A magyarországi Bodrogköz jellemző vízi és vízparti növénytársulásai. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 30: 75–89.
  • Szirmai O., Tuba Z., Nagy J., Cserhalmi D.,Czóbel Sz., Gál B., Szerdahelyi T. & Marschall Z. 2008: A Bodrogköz növénytársulásainak áttekintése. In: Tuba Z. (szerk.): Bodrogköz (A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája). A Lorántffy Zsuzsanna Szellemében Alapítvány kiadása, Gödöllő-Sárospatak, pp. 523–584.
  • Szirmai O., Tuba Z., Nagy J., Czóbel Sz., Gál B., Cserhalmi D., Szerdahelyi T. & Marschall Z. 2009: Review of the main plant communities and coenotaxa of the Bodrogköz, Hungary. Thaiszia 19, Suppl. 1: 225–297.
  • Szitár K. & Török K. 2007: Hosszú távú fajkompozició változás vizsgálatok hazai dolomit-, mészkő- és szilikátsziklagyep társulásokban. Természetvédelmi Közlemények 13: 141–151.
  • Szmorad F. 1994. A Kőszegi-hegység erdőtársulásai. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Kőszeg-Sopron, pp. 106–132.
  • Szmorad F. 1997a: A Szentgáli Tiszafás vegetációtérképe. Kitaibelia 2: 22-26.
  • Szmorad F. 1997b: Fenyőerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 164–169.
  • Szmorad F. 1997c: Gesztenyeligetek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 197–198.
  • Szmorad F. 1997d: Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje- és gyepszinttel. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 200–201.
  • Szmorad F. 2010: A Soproni-hegység erdeinek történeti, növényföldrajzi és cönológiai vizsgálata. PhD Értekezés (kézirat), Pécs.
  • Szodfridt I. 1969: Borókás-nyárasok Bugac környékén. Bot. Közlem. 56: 159–165.
  • Szodfridt I. & Faragó S. 1968. A talajvíz és vegetáció kapcsolata a Duna–Tisza köze homokterületein. Bot. Közlem. 55: 69–75.
  • Szodfridt I. & Tallós P. 1964a: Változó vízgazdálkodású tölgyes erdőtípus. Az Erdő 13: 85–89.
  • Szodfridt I. & Tallós P. 1964b. A Felsőnyirádi-erdő cseres-tölgyesei. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 2: 423–434.
  • Szodfridt I. & Tallós P. 1968: A Felsőnyirádi-erdő láp- és ligeterdei. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 7: 193–200.
  • Szodfridt I. & Tallós P. 1973: Vegetációtanulmányok a Felsőnyirádi-erdőben. Veszprém Megy. Múz. Közlem. 12: 221–229.
  • Szollát Gy. 1980: Data to the flora and vegetation of the Gerecse Mountains I. Studia Bot. Hung. 14: 83–105.
  • Szollát Gy. 2006: Adatok a Szabadsághegy irtásrétjeinek flórájához. Kanitzia 14: 95–108.
  • Szollát Gy. & Standovár T. 2005: Botanical values of the Öreg-hegy and Juhász-halom near Csomád. Studia Bot. Hung. 36: 165–183.
  • Szollát Gy., Seregélyes T., S. Csomós Á. & Standovár T. 2007: The flora and vegetation of Gödi láprét near Göd, Pest County, Hungary. Studia Bot. Hung. 38: 155–178.
  • Szőcs Z. 1971. Die Buchenwälder des Vértesgebirges I. Beschreibung mit den Methoden der klassischen Geobotanik. Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 13: 253–268.
  • Szőnyi L. (1955): Vizsgálatok a Mátra sekély talajú kőfolyásos bükköseiben. Erdészeti Kutatások 3: 109–127.
  • Szövényi P. 1997: A kőszegi tőzegmohás lápok. Tilia 5: 272–312.
  • Szujkó-Lacza J. 1961: Die Trockenrasen und der Andesit-Kahlwald im Börzsöny-Gebirge. Ann. Mus. Nat. Hung. 53: 225–240.
  • Szujkó-Lacza J. 1962: Die Buchenwälder des Börzsöny- und Mátra-Gebirges. Acta Bot. Hung. 9: 441–472.
  • Szujkó-Lacza J. 1964a: Die kalkholden und Eichen-Zerreichenwälder des Börzsöny-Gebirges. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 10: 239–256.
  • Szujkó-Lacza J. 1967: I. Beiträge zur Kenntnis der Pflanzengesellschaften des Börzsöny-Gebirges. Die Assoziationen Tilio-Fraxinetum, Mercuriali-Tilietum matricum, Spiraeetum mediae. II. Lebensform-Homogenitätsuntersuchungen. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 59: 147–161.
  • Szujkó-Lacza J. 1984: The flora of the Kerecsendi Berek forest. Studia Bot. Hung. 17: 23–39.
  • Szurdoki E. & Nagy J. 2002: Sphagnum dominated mires and Sphagnum occurences of North Hungary. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 26: 67–84.
  • Szurdoki E., Ódor P., Tímár G. & Tóth Z. 2001: Tőzegmohás élőhelyek térképezése a Vasi-hegyhát területén. Természetvédelmi Közlemények 9: 111–149.
  • Takács A. A. & Takácsné Kovács A. 1999-2000: A sárszentágotai Sós-tó vegetációtérképe. Bot. Közlem. 86-87: 57–66. (megjelent 2001)
  • Takács G., Margóczi K. & Bátori Z. 2007: Vegetációváltozások egy nagy kiterjedésű hansági vizes élőhely-rekonstrukción. Természetvédelmi Közlemények 13: 269–280.
  • Tallós P. 1954: A pápakovácsi láprét növénytársulásai és fásítása. Erdészeti Kutatások 4: 55–69.
  • Tallós P. 1959: Erdő- és réttípus tanulmányok a Széki erdőben. Erdészeti Kutatások 6: 301–353.
  • Tallós P. & Tóth B. 1968: Az újszentmargitai sziki reliktum erdő termőhelyi adottságai, növénytársulásai és kapcsolatuk a fatermesztési lehetőségekkel. Kísérletügyi Közlemények 61: 75–107.
  • Tamás J. 2001: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvédelmi Közlemények 9: 75–85.
  • Tatár S. 2002: Botanikai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. Bot. Közlem. 89: 141–160.
  • Tatár S. 2004: Antropogén eredetű eredetű beavatkozások és terhelések hatása a veresegyházi Malom-tó úszólápi és parti vegetációjára. Természetvédelmi Közlemények 11: 149–158.
  • Tihanyi J. 1964: Adatok a Somogy megyei Dráva-holtágak cönológiai és florisztikai ismeretéhez. Pécsi Tanárképző Főisk. Tudom. Közlem. 1964: 397–412.
  • Timár L. 1947: Les associations végétales du lit de la Tisza de Szolnok à Szeged. Acta Geobot. Hung. 6: 70–82.
  • Timár L. 1950a: A Tiszameder növényzete Szolnok és Szeged között. Ann. Biol. Univ. Debrecen 1: 72–145.
  • Timár L. 1950b: A Marosmeder növényzete. Ann. Biol. Univ. Szeged 1: 117–136.
  • Timár L. 1952: Egyéves növénytársulások a Szeged környéki szikesek iszapján I. Ann. Biol. Univ. Hung. 2: 311–321.
  • Timár L. 1954: A Tisza hullámterének növényzete Szolnok és Szeged között I. Vízi növényzet (Potametea Br.-Bl. et Tx.). Bot. Közlem. 45: 85–98.
  • Timár L. 1957: Die botanische Erforschung des Sees Fehértó bei Szeged. Acta Bot. Hung. 3: 375–389.
  • Timár L. & Bodrogközy Gy. 1959: Die pflanzengeographische Karte von Tiszazug. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 5: 203–232.
  • Tinya F. & Tóth Z. 2005: A Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület vegetációja és annak változása az elmúlt 15 év során. Tájökológiai Lapok 3: 99–117.
  • Tímár G. 2002: A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. Doktori (Ph.D.) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron.
  • Tímár G., Ódor P. & Bodonczi L. 2002. Az őrségi tájvédelmi körzet erdeinek jellemzése. Kanitzia 10: 109–135.
  • Tóth A. 1985: Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak szünökológiai viszonyai. Tud. Kut. a Hortobágyi Nemzeti Parkban, pp. 76–85.
  • Tóth A. 2002: Az Alföld piramisai. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás.
  • Tóth I. 1958: Az Alsó-Dunaártér erdőgazdálkodása a termőhely- és az erdőtípusok összefüggése. Erdészeti Kutatások 1958: 77–160.
  • Tóth I. & Kárpáti I. 1959: Ártéri erdeink tipológiai beosztása. Az Erdő 8: 481–483.
  • Tóth L. 1960: Phytozönologische Untersuchungen über die Röhrichte des Balaton-Sees. Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 27: 209–-242.
  • Tóth L. 1970: The role of reeds in the protection of Balaton Lake water quality. Vízmin. Víztechn. Kut. Eredm. 1: 27–38.
  • Tóth L. & Szabó E. 1961: Zönologische und ökologische Untersuchungen in den Röhrichten des Neusiedlersees (Fertő-tó). Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 28: 151–168.
  • Tóth M., Gergely L., Göndör M. & Szani Zs. 2004: Vackorok és körtövék. Felső-Udvarhelyszék körtetermesztésének archaikus elemei. Kertgazdaság 2: 3–6.
  • Tóth Z. & Szurdoki E. 2004: Részletes vegetciótérképezés a Belső-Őrség területén. Tájökológiai Lapok 2: 77–108.
  • Török K., Podani J. & Borhidi A. 1989: Numerical revision of the Fagion illyricum alliance. Vegetatio 81: 169–180.
  • Török K. & Podani J. 1982: A numerical analysis of karstic bush forests of Gerecse Hills, Hungary. Documents Pyitosociologiques 6: 341–354.
  • Török K., Horánszky A. & Kósa G. 1994. Long term changes of species composition in an andesite grassland community of the Visegrád Mts., Hungary. Abstracta Botanica 18: 13–27.
  • Török K. & Zólyomi B. 1998: A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 109–132.
  • Török P. & Tóthmérész B. 2004: A debreceni Nagy-erdő növényzeti arculatának vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 11: 107–116.
  • Tuba Z. 1995: Overview of the flora and vegetation of the Hungarian Bodrogköz. Tiscia (Szeged) 29: 11–17.
  • Tüxen, R. 1952: Hecken und Gebüsche. Mitt. Geogr. Ges. in Hamburg 50: 85–117.
  • Ubrizsy G. 1948: A rizs hazai gyomnövényzete (La végétation des mauvaises herbes dans les cultures de riz en Hongrie). Acta Agrobot. Hung. 1: 1–43.
  • Ubrizsy G. 1949a: A hazai romtalajok gyomnövényszövetkezeteinek gazdasági jelentősége (La signification économique des associations des mauvaises herbes rudérales du pays.). Agrártud. 1: 588–596.
  • Ubrizsy G. 1949b: Magyarország ruderális gyomnövényszövetkezetei tekintettel a mezőgazdasági vonatkozásokra I. Általános rész. Mezőgazd. Tud. Közlem. 1: 87–123.
  • Ubrizsy G. 1950: Magyarország ruderális gyomszövetkezetei tekintettel a mezőgazdasági vonatkozásokra. Acta Agr. Hung. 1: 87–123.
  • Ubrizsy G. 1958a: Cönológiai vizsgálatok agrárterületek gyomvegetációján, tekintettel a vegyszeres gyomirtás flóra-átalakító hatására. MTA Biol. Oszt. Közlem. 2: 65–78.
  • Ubrizsy G. 1958b: Cönológiai vizsgálatok ugarterületeken (Zönologische Untersuchungen auf Brachlandschaften). Bot. Közlem. 47: 343–347.
  • Ubrizsy G. 1961: Unkrautvegetation der Reiskulturen in Ungarn. Acta Bot. Hung. 7: 175–220.
  • Ubrizsy G. 1967: Recherches sur la végétation de mauvaises herbes de vignes en Hongrie. Acta Bot. Hung. 13: 325–354.
  • Ujvárosi M. 1940: Növényszociológiai tanulmányok a Tisza mentén. Acta Geobot. Hung. 3: 30–41.
  • Ujvárosi M. 1941: A Sajóládi-erdő vegetációja. Acta Geobot. Hung. 4: 109–118.
  • Ujvárosi M. 1947: Recherches sociologiques sur les prés aux bords de la rivière Zala prés Kehida. Acta Geobot. Hung. 6: 93–103.
  • Van Gils, H. & Kovács J. A. 1977: Geranion communities in Transylvania. Vegetatio 33: 175–186.
  • Varga-Sipos J. & Varga Z. 1993: Hortobágyi Krónika. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen, 96 pp.
  • Varga-Sipos J. & Varga Z. 1996: Phytocoenology of semi-dry grasslands in the Aggtelek Karst Area (N. Hungary). In: Tóth E. & Horváth R. (eds.): Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve, ANP füzetek I., Aggtelek, pp. 59–78.
  • Varga-Sipos J. & Varga Z. 1998: Az Aggteleki-karszt félszáraz gyepeinek (Cirsio pannonicae-Brachypodion pinnati) fitocönológiai jellemzése. Kitaibelia 3: 347–348.
  • Varga Z. 1997: Fáslegelők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 195–196.
  • Varga Z. 1997a: Trockenrasen im pannonischen Raum: Zusammenhang der physiognomischen Struktur und der floristischen Komposition mit den Insektenzönosen. Phytocoenologia 27: 509–571.
  • Varga Z. 2000: Félszáraz és szekunder gyepek ökológiai és cönológiai viszonyai az Aggteleki-karszton. In: Borhidi A. & Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón II. Esettanulmányok, Magyar Tudományos Akadémia, Budapes, pp. 187–221.
  • Varga Z., V. Sipos J., Orci M. K. & Rácz I. 2000: Félszáraz gyepek az Aggteleki-karszton: fitocönológiai viszonyok, egyenesszárnyú rovar- és lekpeegyüttesek. In: Virágh K. & Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 195–238.
  • Varga Z.-né. 1984: A Hortobágyi Nemzeti Park sziki gyepeinek fitocönológiai viszonyai és szukcessziós kapcsolatai. Bot. Közlem. 71: 63–78.
  • Vas M. 1983a: Természetvédelmi intézkedések hatásai a kállósemjéni Nagymohoson. Bot. Közlem. 70: 25–35.
  • Vas M. 1983b: Carici-Menyanthetum-vidrafüves a kállósemjéni Nyáriason. Bot. Közlem. 70: 37–39.
  • Vera, F.W.M. 2000: Grazing ecology and forest history. CABI Publishing, Wallingford, 506 pp.
  • Vida G. 1956: Adatok a Kőszegi-hegység vegetációjához. TDK dolgozat (kézirat), Budapest.
  • Vida G. & Pócs T. 1967: Melitti (bzw. Melico)-Fagetum subcarpaticum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 27–28.
  • Virágh, K. & Fekete G. 1984: Degradation stages in a xeroseries: composition, similarity, prouping, coordination. Acta Bot. Hung. 30: 427–459.
  • Virágh, K. & Bartha, S. 1998a: Interspecific associations in different successional stages of Brachypodium pinnatum grasslands after deforestation in Hungary. Tiscia (Szeged) 31: 3–12.
  • Virágh, K. & Bartha, S. 1998b: Koalíciós struktúra átrendeződések a löszsztyepprétek kialakulása felé tartó szukcesszió során. Kitaibelia 3: 337–338.
  • Virágh K., Horváth A., Bartha S. & Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk.): Kutatás, oktatás, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89–110.
  • Virágh K., Horváth A., Bartha S. & Somodi I. 2008: A multiscale methodological approach for monitoring the effectiveness of grassland management. Community Ecology 9: 237–246.
  • Vojtkó A. 1990: A Központi-Bükk déli előterének vegetációja. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 15: 27–36.
  • Vojtkó A. 1992: A délnyugati Bükk dolomitnövényzetének előzetes vizsgálata. Folia Hist.-Nat. Mus. Matr. 17: 139–150.
  • Vojtkó A. 1993a: A váci Naszály vergetációtérképe. Bot. Közlem. 80: 103–110.
  • Vojtkó A. 1993b: A Bükk hegység Festuco-Brometea osztályának fitocönológiája. Doktori értekezés (kézirat), Eger.
  • Vojtkó A. 1995: Az Upponyi-szoros vegetációtérképe. Acta Acad. Agr., Nouva Series 21, Suppl. 1: 363–370.
  • Vojtkó A. 1996: Szarvaskő vegetációja (Bükk hegység) és sziklagyepjeinek fitocönológiája. Bot. Közlem. 83: 7–23.
  • Vojtkó A. 1997: The vegetation of the Bükk plateau (NE Hungary) II. The grassland communities of the limestone and dolomite rocks. Acta Bot. Hung. 40: 239–270.
  • Vojtkó A. 1998a: A Bükk-hegység sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése. In: Csontos, P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 133–155.
  • Vojtkó A. 1998b: A Bükk-fennsík vegetációja I. A növénytársulások általános elemzése. Bot. Közlem. 85: 31–41. (megjelent 1999)
  • Vojtkó A. 2002: A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161–181.
  • Vojtkó A. 2003: A Kelet-Cserhát 1 : 10000-es vegetációtérképezésének eredményei. Bot. Közlem. 90: 173–174.
  • Vojtkó A. 2004: Az Aggteleki-karszt növényföldrajzi jellegzetességei. Acta Acad. Paed. Agr., Sect. Biol. 25: 73–97.
  • Vojtkó A.-Marschall Z. 1995: A Tolvaj-hegy (Zempléni-hegység) sziklagyepjeinek cönológiai jellemzése I. Acta Acad. Agr. Nouva Series 21: 379–386.
  • Vöröss L. Zs. 1964: Újabb adatok a szaporcai holtágak cönológiai és florisztikai ismeretéhez. Szegedi Tanárképző Főisk. Tudom. Közlem. 1964: 75–95.
  • Vöröss L. Zs. 1965: Adatok a szaporcai Dráva-hullámtér cönológiai és florisztikai ismeretéhez. Pécsi Tanárképző Főisk. Tudom. Közlem. 1965: 123–143
  • Wagner, H. 1941: Die Trockenrasengesellschaften am Alpenostrand. Denkschr. Akad. Wiss. Wien, Math.-Nat. Kl. 104: 1–81.
  • Weber, H. E. 2003: GebüŸsche, Hecken, KrautsäŠume. Ökosysteme Mitteleuropas aus geobotanischer Sicht. Verlag Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart – Hohenheim, 229 pp.
  • Wendelberger, G. 1943: Die Salzpflanzengesellschaften des Neusiedlersees. Wiener Botanische Zeitschrift 92: 124–144.
  • Wendelberger, G. 1955: Die Restwälder der Parndorfer Platte im Nordburgenland. Burgenl. Forsch. 29: 11–75.
  • Wendelberger, G. 1959: Die Waldsteppen des pannonischen Raumes. Veröff. Geobot. Inst. Rübel, Zürich, 35: 77–113.
  • Wendelberger, G. 1986: Saum- und Mantelgesellschaften des pannonischen Raumes. Verh. Zol.-Bot. Ges. Wien 124: 41–46.
  • Wendelberger, G. 1989: Zur Klärung des Waldsteppen. Verh. Zol.-Bot. Ges. Wien 126: 185–195.
  • Wendelberger, G. 1994: Die Siebenbürgischen mergelsteppen. In: Heltmann, H. & Wendelberger, G. (eds.): Naturwissenschaftliche Forschungen über Siebenbürgen V. Böhlau Verlag, Köln, Weimar, Wien, pp. 95–105.
  • Wendelberger-Zelinka, E. 1952: Die Vegetation der Donauauen bei Wallsee. O.-Ö. Landesverlag, Wels, 196 pp.
  • Willner, W. 2002: Syntaxonomische Revision der südmitteleuropäischen Buchenwälder. Phytocoenologia 32: 337–453.
  • Zólyomi B. 1931: A Bükk-hegység környékének Sphagnum-lápjai. Bot. Közlem. 28: 91–121.
  • Zólyomi B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei. Vasi Szemle 1: 146–174.
  • Zólyomi B. 1936a: A pannóniai flóratartomány és az északnyugatnak határos területek sziklanövényzetének áttekintése. Ann. Mus. Nat. Hung. Pars Bot. 30: 136–174.
  • Zólyomi B. 1936b: A Spiraea media alakköre. Kertészeti Szemle 8: 129–130.
  • Zólyomi B. 1936c: A bükkhegységi szőrfüves rétek szociológiai és ökológiai viszonyai. Tiscia (Szeged) 1: 180–208.
  • Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredményei. Bot. Közlem. 34: 169–192.
  • Zólyomi B. 1939a: A kőszegi tőzegmohás láp. Vasi Szemle 5: 169–175.
  • Zólyomi B. 1939b: Das Kőszeger sphagnumreiche Moor. Bot. Közlem. 36: 318–325.
  • Zólyomi B. 1942. A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Bot. Közlem. 39: 209–231.
  • Zólyomi B. 1950: Les phytocénoses des montagnes de Buda & le reboisement des endroits dénudés [Зольоми б.: Фитоценозы и лесомелиорации обнажений гор Буды]. Acta Biol. Acad. Sci. Hung. 1: 7–67.
  • Zólyomi B. 1957: Der Tatarenahorn-Eichen-Lösswald der zonalen Waldsteppe. Acta Bot. Hung. 3: 401–424.
  • Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, 508–642 pp.
  • Zólyomi B. 1959: Beszámoló az MTA Botanikus Kertje és Geobotanikai Laboratóriuma munkájáról. MTA Biológiai Csoportjának Közleményei 3: 51–59.
  • Zólyomi B. 1962: Az erdős-sztyep kérdés cönodinamikai megvilágításban. Az V. Biológiai vándorgyűlés előadásainak ismertetése, Budapest, pp. 114–116.
  • Zólyomi B. 1966: Neue Klassifikation der Felsen-Vegetation im pannonischen Raum und der angrenzenden gebiete (A pannóniai flóratartomány és a környező területek sziklagyepeinek új osztályozása). Bot. Közlem. 53: 49–54.
  • Zólyomi B. 1967a: Seselrio hungericae-Fagetum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 32–35.
  • Zólyomi B. 1967b: Tilio-Fraxinetum excelsioris. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátót, pp. 36–38.
  • Zólyomi B. 1967c: Amygdaletum nanae. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 47–48, 61–62.
  • Zólyomi B. 1967d: Aceri tatarico-Quercetum pubescenti-roboris (hungaricum). In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums. Ungarn, Eger–Vácrátó, pp. 51–54.
  • Zólyomi B. 1969a: Közép-Tiszavidék: Természetes növényzet, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság: Természetes növényzet, Körös-Maros közi síkság: Természetes növényzet. In: Pécsi M. (szerk.): Magyarország Tájföldrajza II. A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 124–131, 212–215, 317–319.
  • Zólyomi B. 1969b: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. Természet Világa 100: 550–553.
  • Zólyomi B. 1987: Buntflechten-Moos und Lebenmoos Synusien. Symposia Biol. Hung. 35: 375–378.
  • Zólyomi B., Jakucs P., Baráth Z. & Horánszky A. 1954: A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdőgazdasági vonatkozású eredményei. Az Erdő 3: 78–82, 97–105, 160–171.
  • Zólyomi B., Jakucs P., Baráth Z. & Horánszky A. 1955: Forstwirtschlafltliche Ergebnisse der geobotanischen Kartierung im Bükkgebeirge. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 1: 361–395.
  • Zólyomi B. & Jakucs P. 1957: Neue Einteilung der Assoziationen der Quercetalia pubescentis-petraeae-Ordnung im pannonischen Eichenwaldgebiet. Ann. Hist.-Nat. Mus. Nat. Hung. 8: 227–229.
  • Zólyomi B. & Jakucs P. 1967: Tilio-Sorbetum. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 30–31.
  • Zólyomi B. & Tallós P. 1967: Galatello-Quercetum roboris. In: Zólyomi B. (ed.): Guide der Exkursionen des Internationalen Geobotanischen Symposiums, Ungarn, Eger-Vácrátót, pp. 55–61.
  • Zólyomi B. & Fekete G. 1994. The Pannonian loess steppe: differentation in space and time. Abstracta Botanica 18: 29–41.
  • Zsolt J. 1943: A Szent-Endrei sziget növénytakarója. Index Horti Bot. Univ. Budapest. 6: 3–19.