Natura 2000 élőhelyek irodalomjegyzéke

• Aszód L. (1936): Adatok a nyírségi homoki vegetáció ökológiájához és szociológiájához. Acta Geobotanica Hungarica 1(1): 75–107.
• Babos I. (1949): Az alföldi homokfásítás kérdései. Erdészeti Lapok 85(1): 2–5.
• Bagi I. (1987): Studies on the vegetation dynamics of Nanocyperion communities III. Zonation and succession. Tiscia 22: 31–45.
• Bajomi D. (1977): Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang 1977 (1–2): 23–28.
• Balázs F. (1941): Vegetációtanulmányok a Meszes-hegységben. Acta Geobotanica Hungarica 4(1): 119–182.
• Balogh M. (2002): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet úszólápjai. Kanitzia 10: 203–210.
• Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. /A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 7./
• Bartha D., Kevey B., Morschhauser T. & Pócs T. (1995): Hazai erdőtársulásaink. Tilia 1: 8–85.
• Bartha S. (2007): Kompozíció, differenciálódás és dinamika az erdőssztyep biom gyepjeiben. In: Illyés E. & Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest: 72–103.
• Bartha S., Rédei T., Szollát Gy., Bódis J. & Mucina L. (1998): Északi és déli kitettségű dolomitsziklagyepek térbeli mintázatainak összehasonlítása. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Zólyomi Bálint professzor emlékének. Scientia Kiadó, Budapest: 159–182.
• Bauer N., Balogh L. & Kenyeres Z. (2001): A Tapolcafői- és az Attyai-láprét vegetációja és természetvédelmi problémái (Pápai-Bakonyalja). Botanikai Közlemények 88(1–2): 71–94.
• Bodor L. (2001a): Domb- és sík vidéki cseres-kocsányos tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 117–122.
• Bodor L. (2001b): Sík vidéki (folyó menti) bokorfüzesek. Sík vidéki (folyó menti) fűz-nyár (puhafás) ligeterdők. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 245–254.
• Bodor L. & Gencsi Z. (2001): Sík- és dombvidéki gyertyános-kocsányos tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 97–109.
• Boldogh S. & Estók P. (szerk.) (2007): Földalatti denevérszállások katasztere I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. /ANP Füzetek III./
• Boldogh S. & G. Farkas T. (szerk.) (2008): A keleméri Mohos-tavak. Kutatás, kezelés, védelem. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. /ANP füzetek IV./
• Borhidi A. (1958): Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportjának Közleményei 1(3–4): 343–378.
• Borhidi A. (1984): A Zselic erdei. Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága, Pécs. /Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 4./
• Borhidi A. (1997a): Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 132–134.
• Borhidi A. (1997b): Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 134–136.
• Borhidi A. (1997c): Üde mészkerülő tölgyesek és bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 143–145.
• Borhidi A. (2003): Magyaroszág növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Borhidi A. & Járainé Komlódi M. (1959): Die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 5(3–4): 259–320.
• Borhidi A. & Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. 1–2. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. /A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6./
• Boros Á. (1971): A barlangok felsőbbrendű növényvilága. Karszt és Barlang 1971 (2): 49–52.
• Bölöni J. (2004): Többszempontú erdőtipológiai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. Doktori (Ph.D.) értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem, Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola, Sopron.
• Bölöni J., Kertész É., Király G. & Virók V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibelia 5(1): 177–187.
• Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
• Buday G. (1980): Az Aggtelek környéki kavicshát vegetációjának cönológiai és ökológiai feldolgozása. III. Másodlagosan kialakult növénytársulások. Acta Biologica Debrecina 17: 129–158.
• Csapody I. (1968): Eichen-Hainbuchenwälder Ungarns. Feddes Repertorium 77(3): 245–269.
• Csathó A. I. (2009): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
• Csépányi P. (2001a): Hegy- és dombvidéki bükkösök. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 67–84.
• Csépányi P. (2001b): Középhegységi és dombvidéki cseres-kocsánytalan tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 109–116.
• Csépányi P. (2001c): Középhegységi és dombvidéki gyertyános-kocsánytalan tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 84–96.
• Csépányi P. (2007): A természetközeli erdőgazdálkodás és a szálalóerdő. Erdészeti Lapok 142(9): 281–284.
• Csépányi P. (2008): A tölgy és a folyamatos erdőborítás. Erdészeti Lapok 143(10): 294–297.
• Csiky J. & Oláh E. (2006): A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája. Natura Somogyiensis 9: 5–26.
• Csóka Gy. (szerk.) (2005): Pro Silva Enciklopédia. CD-ROM. Pro Silva Hungaria, Eger.
• Csontos P. (1996): Az aljnövényzet változásai cseres-tölgyes erdők regenerációs szukcessziójában. Scientia Kiadó, Budapest. /Synbiologia Hungarica 2(2)/
• Danszky I. (szerk.) (1973): Erdőművelés. I–II. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
• Dobrosi D., Haraszthy L. & Szabó G. (1993): Magyarországi árterek természetvédelmi problémái. WWF Magyarországi Képviselete, Budapest. /WWF füzetek 3./
• Dudich E. (1932): Biologie de Aggteleker Tropfsteinhöhle „Baradla” in Ungarn. Verlag Speläologisches Institut, Wien. /Speläologische Monographien 13./
• Fekete G. (1963): Die Schluchtwälder des Bakony-Gebirges. Die Phytozönosen des Bakony-Gebirges II. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 55: 215–231.
• Fekete G. (1964): A Bakony növénytakarója. (A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe). Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága, Veszprém. /A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 1./
• Fekete G. (1997a): Cseres-tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 147–149.
• Fekete G. (1997b): Középhegységi szubmontán és montán bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 139–141.
• Fekete G. (1997c): Mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 146–147.
• Fekete G. (1997d): Molyhos tölgyes bokorerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 152–154.
• Fekete G. (1997e): Törmeléklejtő erdők, szurdokerdők és sziklai bükkösök. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 142–143.
• Fintha I. (1969): Szárazra kerülő élőhelyek növénytakarójának kialakulása és fejlődése a Szamos mentén. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei 15: 19–44.
• Fodor I. (1981): A barlangok éghajlati és bioklimatológiai sajátosságai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Frank T. (szerk.) (2000): Természet – Erdő – Gazdálkodás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Pro Silva Hungaria Egyesület, Eger. /Az MME könyvtára 16./
• Gálhidy L. (2008): Az aljnövényzet fajösszetételének és tömegességének változásai középhegységi bükkösök mesterséges és széldöntés nyomán létrejövő lékjeiben. Doktori (Ph.D.) értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Budapest.
• Gencsi Z. (2001): Égerlápok. Fűz- és nyírlápok. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 276–284.
• Horánszky A. (1964): Die Wälder des Szentendre-Visegráder Gebirges. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Horvát A. O. (1978): Potentillo – Quercetum (sensu latissimo) – Wälder, I. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22: 23–44.
• Horvát A. O. (1980): Potentillo–Quercetum – Wälder, II. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24: 11–32.
• Horvát A. O. (1981): Potentillo – Quercetum (sensu latissimo) Wälder, III. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25: 31–70.
• Horváth A. (2002): A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. Scientia Kiadó, Budapest. /Synbiologia Hungarica 5./
• Hrivnák R. & Csiky J. (2009): Aquatic and marsh plant communities of the Cerová vrchovina Mts. (Slovakia), the Karancs and Medves Regions (Hungary). Thaiszia 19: 71–89.
• Illyés E. & Bölöni J. (szerk.) (2007): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest.
• Isépy I. (1970): Phytozönologische Untersuchungen und Vegetationskartierung im östlichen Vértes-Gebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 16(1–2): 59–110.
• Jakucs P. (1957): Ökologische Untersuchung der Mosaikkomplexe von Quellmoor- und Sumpfgesellschaften durch Wasserfärbung. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 3(1–2): 19–25.
• Jakucs P. (1961): Die phytozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen-Buschwälder Südostmitteleuropas. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Jakucs P. (1967): Phyllitidi-Aceretum subcarpaticum im nordöstlichen Teil des Ungarischen Mittergebirge. Kalkstein-Schluchtwälder des Bükk-Gebirges und des Tornaer Karstgebietes. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 13(1–2): 61–80.
• Jakucs P. (1972): Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Járainé Komlódi M. (2000): A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9. 5–59.
• Jeanplong J. (1970): Franciaperjés kaszálók cönológiai vizsgálata a Soproni- és a Kőszegi-hegységben. Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Közleményei 1: 131–147.
• Juhász M. (2007): A Barcsi Borókás növényzete. Somogyi Múzeumok Közleményei 17(B Természettudomány): 123–146.
• Kárpáti V. (1963): Die zönologischen und ökologischen Verhältnisse der Wasservegetation des Donau-Überschwemmungsraumes in Ungarn. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 9(3–4): 323–385.
• Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
• Kenderes K. (2008): Kelet-közép-európai bükkösök természetes faállomány-dinamikája. Doktori (Ph.D.) értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Budapest.
• Kevey B. (1993): A Keleti-Mecsek szurdokerdei (Scutellario-Aceretum). Folia Comloensis 5: 29–54.
• Kevey B. (1997a): Alföldi gyertyános-kocsányos tölgyesek és üde gyöngyvirágos tölgyesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 130–132.
• Kevey B. (1997b): Bokorfüzesek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 121–123.
• Kevey B. (1997c): Égerligetek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 125–127.
• Kevey B. (1997d): Fűz- és nyárligetek. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 123–125.
• Kevey B. (1997e): Fűz- és nyírlápok. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 118–119.
• Kevey B. (2006): A Somogyi-Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963). Somogyi Múzeumok Közleményei 17(B Természettudomány): 103–122.
• Kevey B. (2008): Magyarország erdőtársulásai. Tilia 14: 1–488. + CD
• Kevey B. & Borhidi A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei. Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 7: 59–74.
• Kevey B. & Buzássy B. (2003): A Körös menti keményfás erdők természetvédelmi problémái. Folia Comloensis 12: 93–102.
• Kevey B. & Tóth I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco robori-Carpinetum). Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat 6: 27–40.
• Király G., Mesterházy A., Király A., Pinke Gy. & Pál R. (2008): Auftreten von Nanocyperion-Arten in Westungarn – die Rolle der Feuchtäcker in ihrer Erhaltung. Journal of Plant Diseases and Protection Special Issue 21: 413–417.
• Kovács J. A. (1994): A Kőszegi-hegység és Kőszeg-hegyalja réttársulásai. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Kőszeg – Sopron: 147–174.
• Kovács J. A. (1999): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet növényzetének sajátosságai, ökológiai-természetvédelmi problémái. Vasi Szemle 53(1): 111–142.
• Kovács M. (1962): Die Moorwiesen Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Kun A. (1998a): Gondolatok a reliktum kérdésről. (Kontinentális reliktum jellegű vegetációmozaikok a Magyar Középhegységben). In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Zólyomi Bálint professzor emlékének. Scientia Kiadó, Budapest: 197–212.
• Kun A. (1998b): Száraz gyepek Magyarországon. In:Kiszel V. (szerk.): Természetvédelem területhasználók számára. – Göncöl Alapítvány, Vác: 65-90.
• Kun A., Ittzés P., Krasser D. & Aszalós R. (2002): A Carex humilis dominálta sziklafüves lejtők variabilitása a Dunántúli- és az Északi-középhegységben. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs: 447–462.
• Kun A., Tóth T., Szabó B. & Koncz J. (2005): A dolomitjelenség: kőzettani, talajtani és növényzeti összefüggések. (Kőzet-, talaj- és növény elemzések magyarországi mészkő- és dolomit sziklagyepekben). Botanikai Közlemények 92(1–2): 1–25.
• Lájer K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
• Lájer K.(2005): Magyarország ezüstperjés gyepjei. Kanitzia 13: 29–43.
• Lendvai G. (2011): Ürömpusztai növényzet a Mezőföld szakadópartjain. Botanikai Közlemények 98: 61–77.
• Less N. (1991): A Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdőtársulásainak fitocönológiája. Kandidátusi értekezés. Debrecen.
• Lukács B. A., Sramkó G. & Molnár V. A. (2013): The plant diversity and conservation value of continental temporary pools. Biological Conservation 158: 393–400.
• Mágocsy-Dietz S. (1914): Adatok a Balaton és környéke flórájának ismeretéhez. Botanikai Közlemények 13(5–6): 117–127.
• Majer A. (1968): Magyarország erdőtársulásai. Az erdőműveléstan alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Marticsek J. (szerk.) (2011): Gyepgazdálkodási kézikönyv. Magyar Madártani Egyesület, Budapest.
• Máthé I. & Kovács M. (1960): Vegetationsstudien im Mátragebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6(3–4): 343–382.
• Mihók B., Gálhidy L., Kenderes K. & Standovár T. (2007): Gap regeneration patterns in a semi-natural beech forest stand in Hungary. Acta Sylvatica & Lignaria Hungarica 3: 31–45.
• Molnár V. A. & Pfeiffer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Iszapnövényzet-kutatás az ár- és belvizek évében Magyarországon. Kitaibelia 4(2): 391–421.
• Molnár Zs. (1997): Égerlápok és égeres mocsárerdők. In: Fekete G., Molnár Zs. & Horváth F. (szerk.): A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 120–121.
• Molnár Zs. (2003): Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez. In: Tóth A. (szerk.): Ohattól Farkas-szigetig. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete – Alföldkutatásért Alapítvány, Budapest – Kisújszállás: 71–95.
• Molnár Zs. (2008): A Duna–Tisza köze és a Tiszántúl növényzete a 18–19. század fordulóján II.: szikesek, lösz- és homokvidékek, legelők, sáncok, szántók és parlagok. Botanikai Közlemények 95(1–2): 39–63.
• Molnár Zs. (2010): Az elsődleges szolonyec szikes puszta növénytársulásainak dinamikai kapcsolatai. In: Molnár Cs., Molnár Zs. & Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak Jókedvében teremt.” Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből. 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót: 347–348.
• Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2000): Alföldi erdőssztyepp-maradványok Magyarországon. WWF Magyarország, Budapest. /WWF füzetek 15./
• Nagy J. (1999): A Börzsöny-hegység szurdokerdei. Kitaibelia 4(2): 301–310.
• Pócs T. (1960): Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6(1–2): 75–105.
• Pócs T., Domokos-Nagy É., Pócs-Gelencsér I. & Vida G. (1958): Vegetationsstudien in Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Polgár S. (1937): Új talaj befüvesedésének érdekes esete. Botanikai Közlemények 34(1–2): 15–26.
• Rajczy M. (1989): The flora of Hungarian caves. Karszt és Barlang 1989 (Special Issue): 69–72.
• Rédei T., Barabás S., Csecserits A. & Kun A. (1998): A hegylábi löszvegetáció maradványai a Budai-hegységben. Tájtörténeti rekonstrukciós kísérlet. Kitaibelia 3(2): 319–320.
• Rév Sz., Marticsek J. & Fülöp Gy. (szerk.) (2008): Természetvédelmi szempontú gyephasznosítás. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest.
• Roth Gy. (1935): Erdőműveléstan. II. Röttig-Romwalter Nyomda, Sopron.
• Salamon G. (1998): A barlangok élővilága. In: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 239–247.
• Simon T. (1957): Die Wälder des Nördlichen Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Simon T. (1960): Die Vegetation der Moore in den Naturschutzgebieten des Nördlichen Alföld. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 6(1–2): 107–137.
• Simon T. (1977): Vegetationsuntersuchungen im Zempléner Gebirge. Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Soó R. (1934): A magyar vizek virágos vegetációjának rendszertani és szociológiai áttekintése. II. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái 7: 135–153.
• Soó R. (1960): Az Alföld erdői. In: Magyar P. (szerk.): Alföldfásítás. I. kötet. Általános rész. Akadémiai Kiadó, Budapest: 419–478.
• Soó R. (1964): Die regionalen Fagion-Verbände und Gesellschaften Südosteuropas. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Studia Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae 1./
• Soó R., Borhidi A., Csapody I., Kovács M. & Pócs T. (1969): Die Wälder und Wiesen West- und Südtransdanubiens und ihre Böden. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 15(1–2): 137–165.
• Standovár T. & Kenderes K. (2003): A review on natural stand dinamics in beechwoods of East Central Europe. Applied Ecology and Environmental Research 1(1–2): 19–46.
• Steták D. (2003): A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége vízi növénytársulásairól. Botanikai Közlemények 90(1–2): 35–63.
• Sümegi P., Molnár A. & Szilágyi G. (2000): Szikesedés a Hortobágyon. Természet Világa 131(5): 213–216.
• Szalma E. (2003): Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása. Doktori (Ph.D.) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen.
• Székely K. (szerk.) (2003): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
• Szmorad F. (2001a): Bokorerdők, mészkedvelő tölgyesek. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 177–193.
• Szmorad F. (2001b): Hegy- és dombvidéki (patak menti) ligeterdők. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 263–275.
• Szmorad F. (2001c): Mészkerülő bükkösök. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 122–134.
• Szmorad F. (2001d): Sziklaerdők. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 193–202.
• Szmorad F. (2001e): Szurdokerdők, törmeléklejtő-erdők. In: Bartha D. (szerk.): A természetszerű erdők kezelése, a kultúr- és a származékerdők megújítása. Átmenet a természeti folyamatokra épülő erdőkezelés felé. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest: 202–218.
• Szmorad F. (2011): A Soproni-hegység erdeinek történeti, növényföldrajzi és cönológiai vizsgálata. Tilia 16: 1–205.
• Szövényi P. (1997): A kőszegi tőzegmohás lápok. Tilia 5: 272–312.
• Szurdoki E. (szerk.) (2000): Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, kezelés, védelem. CEEWEB Munkacsoport, Budapest – Gömörszőlős – Miskolc.
• Tímár G. (2002): A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. PhD. értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron.
• Tóth A. (1988): Degradálódó hortobágyi löszgyepek reliktum foltjainak synökológiai viszonyai. In: Tóth A. (szerk): Tudományos kutatások a Hortobágyi Nemzeti Parkban 1976–1985. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 11–83.
• Tóth Z. & Szurdoki E. (2004): Részletes vegetációtérképezés a Belső-Őrség területén. Tájökológiai Lapok 2(1): 77–108.
• V. Sipos J. & Varga Z. (1993): Hortobágyi krónika. 20 éves a Nemzeti Park. Hortobágyi Nemzeti Park, Debrecen.
• Varga Z., V. Sipos J., Horváth R. & Tóth E. (1998): Az Aggteleki-karszt élővilága. In: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda kiadó, Budapest: 254–332.
• Viszló L. (szerk.) (2011): A természetkímélő gyepgazdálkodás. Hagyományőrző szemlélet, modern eszközök.Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár.
• Vojtkó A. (1998): A Bükk-fennsík vegetációja I. A növénytársulások általános jellemzése. Botanikai Közlemények 85(1–2): 31–41.
• Vojtkó A. (2002): A hegység növénytakarója. In: Baráz Cs. (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger: 237–261.
• Zólyomi B. (1936): Soziologische und ökologische Verhältnisse der Borstgraswiesen im Bükkgebirge. Tisia 1(1): 180–208.
• Zólyomi B. (1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Botanikai Közlemények 39(5): 209–223.
• Zólyomi B. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M., Marosi S. & Szilárd J. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest: 509–642.
• Zólyomi B. (1969): Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. Természet Világa 100(12): 550–553.