A védett gombákhoz kapcsolódó irodalomjegyzék

  • Albert L. (1997): Színes oldalak: Gomphus clavatus (Pers.) S. F. Gray. – Mikol. Közlem., Clusiana 36(2-3): 59–64.
  • Albert L. (1999): Színes oldalak: Gomphidius roseus (Fr.) P. Karst. – Mikol. Közlem., Clusiana 38(1–3): 81–82.
  • Albert L. (2000): Színes oldala: Hygrocybe calyptriformis (Berk. et Br.) Fayod. – Mikol. Közlem., Clusiana 39(1–2): 105–106.
  • Albert L. (2002a): Színes oldalak:  Polyporus umbellatus  (Pers.) Fries. –  Mikol. Közlem., Clusiana 41(1): 97–98.
  • Albert L. (2002b): Színes oldalak: Amanita vittadinii (Moretti) Vittadini. – Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): 141-142.
  • Albert L. (2003 a): Színes oldalak: Albatrellus pes-caprae (Pers.) Pouzar. – Mikol. Közlem., Clusiana   42(1-2): 159-160.
  • Albert L. (2003b): Színes oldalak: Cortinarius paracephalixus Bohus. – Mikol. Közlem., Clusiana 42(3): 61–62.
  • Albert L. és Dima B. (2005a): Ritka nagygombafajok (Basidiomycetes) előfordulása Magyarországon I. – Mikol. Közlem., Clusiana 44(1–2): 3–22.
  • Albert L. és Dima B. (2005b): Cortinarius species from the Bátorliget-primeval bog and from the Fényi-forest. – Acta Microbiol. et Immun. Hung.  52 (2): 223.
  • Albert L., Zöld-Balogh Á., Babos M. és Bratek Z. (2004): A Kárpát-medence úszólápjainak jellemző kalapos gombái. –  Mikol. Közlem., Clusiana   43(1–3): 61–74.
  • Altés A., Moreno G. és Wright J. E. (1999): Notes on Tulostoma volvulatum and T. giovanellae. – Mycol. Research  103: 91-98.
  • Babos M. (1982): Higher fungi of the Hortobágy. – In: The flora of the Hortobágy National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 63-90.
  • Babos M. (1989): Magyarország kalaposgombáinak (Agaricales s. l.) jegyzéke. – Mikol. Közlem., Clusiana 28(1-3): 3-234.
  • Babos M. (1999): Higher fungi (Basidiomycotina) of the Kiskunság National Park and its environs. – In: Lőkös L. és Rajczy M. (szerk.): The flora of the Kiskunság National Park. Vol. 2. Crypto­gams. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 199-298.
  • Bathó A. (1994): Kalaposgombák a keleméri tőzegmohalápokon. – Mikol. Közlem.,  Clusiana  33(3): 63–64.
  • Benedek L. és Pál-Fám F. (2006): Védett és veszélyeztetett fajok élőhely-prefernciájának vizsgálata a Központi Börzsönyben. – In: Szentesi Á., Szövényi G. és Török J. (szerk.): Előadások és poszterek összefoglalói, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, 2006. szept. 4–6, Budapest, p. 166.
  • Bohus G. (1966):  Leucopaxillus – Arten in Ungarn. – Fragmenta Botanica 6(1-4): 33-42.
  • Bohus G. (1973): Soil acidity and the occurrence of fungi in deciduous forests. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung.   65: 63–81.
  • Bohus G. (1976): Interessantere Cortinarius-Arten aus dem Karpaten-Becken, II. – Annls hist.-nat. Mus. natn. Hung. 68: 51–52.
  • Bohus G. és Babos M. (1967): Mycocoenological investigation of acidophilous deciduous forests in Hungary. – Bot. Jahrb.  87: 304–360.
  • Brandrud T. E. és Bendiksen E. (2001): The Cortinarius species of calciphilous Tilia-Corylus and Quercus-Corylus woodlands of Fennoscandia, outposts of the temperate  Fagus and Quercus-Carpinus  forest types of C Europe. –  Journ. J. E. C. 3: 105–103.
  • Bratek Z., A lbert L., Bagi  I., Pálfy B., Takács T., Rudnoy Sz. és Halász K. (1999):  New and rare hypogeous fungi of Carpathian basin.  – Actes du Ve Congrès International, Science et Culture de la Truffe et des autres Champignons  Hypoges Comestibles. 4 au 6 mars 1999, Aix-en-Provence, France, Federation Françai se des Trufficulteurs, pp. 255–256.
  • Bratek Z., Király I. és Láng F. (1992): R-spectra of some hypogeous mushrooms. – Micologia e Vegetazione Mediterranea  7(1): 95-102.
  • Bratek Z., Merényi Z., Varga T. (2013) Changes of hypogeous funga in the Carpathian-Pannonian region in the past centuries. Acta Mycol 48:33–39. doi:10.5586/am.2013.005
  • Breitenbach J. és Kränzlin F. (2000):  Fungi of Switzerland.  Vol. 5. – Mykologia, Luzern.
  • Breitenbach, J. és Kränzlin, F. (1986): Fungi of Switzerland. Vol.2. – Mykologia, Luzern.
  • Chevassut G. és Henry R.  (1986):  Cortinaires nouveaux ou rares de la region Languedoc-Cèvennes (3éme note). – Doc. Mycol.  16(63–64): 103.
  • Consiglio G.,  Antonini D. és Antonini M. (2006): Il Genere Cortinarius in Italia.  Parte quarta. – A.M.B., Trento.
  • Courtecuisse R. és DuhemB. (1994): Guide des Champignons de France et D’Europe. – Delachaux et Niestlé, Párizs.
  • Dahlberg A. és Croneborg H. (2003): 33 threathened fungi in Europe. – Complementary and revised information on candidates for listing in Appendix I of the Bern Convention. Tryckjouren/Uppsala AB.
  • Dörfelt, H. (1985): Die Erdsterne. – Die Neue Brehm-Bücherei, Ziemsen Verlag, Wittenberg/Lutherstadt.
  • Fintha I., Kovács G. és Molnár A. (2005):  Ritkább gombafajok előfordulása a Hortobágyon. – In: Molnár A. (szerk.): Hortobágyi mozaikok. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen, pp. 73–82.
  • Fodor L., Pál-Fám F., és Rimóczi I. (2001): Adatok a Szigetköz nagygombáinak ismeretéhez. – Mikol. Közlem., Clusiana 40(3): 47–58.
  • Galli R. (2001):  Le Amanite . – Edinatura, Milano.
  • Hollós L. (1896): Növényzet. – In: Bagi L. és mtsai (eds): Kecskemét múltja és jelene. Kecskemét, pp. 77–147.
  • Hollós L. (1899): Uj adatok Magyarország gombáinak ismeretéhez. – A Kecskeméti M. Kir. Állami Főreáliskola Értesítője 1898/99, pp. 1-21.
  • Hollós L. (1901): Adatok Magyarország földalatti gombáinak ismeretéhez. –  Term. tud. Közl. 33. (Pótfüz. 61): 136–139.
  • Hollós L. (1903): Magyarország Gasteromycetái. – Franklin Társulat, Budapest, 194 pp.
  • Hollós L. (1904): Die Gasteromyceten Ungarns. – Leipzig, 275 pp. Tabs 1-29.
  • Hollós L. (1911): Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. – K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 49–51.
  • Hollós L. (1913): Kecskemét vidékének gombái. – Math. Term.tud. Közl. 32(3): 149-325.
  • Hollós L. (1933): Szekszárd vidékének gombái. –  Math. Term.tud. Közl. 37(2): 1-205.
  • Igmándy Z. (1981):  Hazánk csövestaplói (Polyporaceae s. l.). – Doktori értekezés, kézirat.
  • Iváncsik I. (1994): Adatok Újszász környékének gombavilágáról. – Tisza Klub, Szolnok, pp. 1–20.
  • Juhász L. (1960): Új adat Magyarország kalaposgomba flórájához. – Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 6: 169.
  • Jülich W. (1984): Die Nichtblätterpilze, Gallertpilze und Bauchpilze. – Kleine Kryptogamenflora II b/1., G. Fischer Verlag, Stuttgart, 626 pp.
  • Konecsni I. (1971): Adatok a csévharaszti termés zetvédelmi terület és a közeli tölgyerd ők kalapos-gombához. – Mikol. Közlem.,  Clusiana ( 1): 13-28.
  • Közlem., Clusiana 36(2–3): 59–64.
  • Krieglsteiner G. J. (szerk.) (2000 a): Die Grosspilze Baden-Württembergs. Band 1. – Ulmer, Stuttgart.
  • Krieglsteiner G. J. (szerk.) (2000 b): Die Grosspilze Baden-Württembergs. Band 2. – Ulmer, Stuttgart.
  • Krieglsteiner G. J. (szerk.) (2001):  Die Grosspilze Baden-Württembergs. Band 3. – Ulmer, Stuttgart.
  • Krieglsteiner G. J. (szerk.) (2003):  Die Grosspilze Baden-Württembergs. Band 4. – Ulmer, Stuttgart.
  • Krisai-Greilhuber I. (1992): Die Makromyzeten im Raum von Wien. – Libri Botanici 6: 1–270. IHW Verlag.
  • Ladurner H. és Simonini G. (2003):  Xerocomus s.l. – Fungi Europaei 8. Edizioni Candusso, Alassio, 527 pp.
  • Lukács Z. (2002): Újabb adatok Magyarország nagygombavilágához I. – Mikol. Közlem., Clusiana 41(2–3): 45–52.
  • Lukács Z. (2004 b): Újabb adatok Magyarország kalaposgomba flórájához (fungájához) I. Róka-gombák. – Magyar Gombász 2(3): 8–14.
  • Lukács Z. (2004a): Újabb adatok Magyarország nagygombavilágához II. – Mikol. Közlem. Clusiana 43(1–3): 75–82.
  • Lukács Z. és Király I. (1995): Feketedő és vörösöd ő rókagombák Nyugat-Dunántúlról: Cantharellus melanoxeros  Desm. és C. ianthinoxanthus  (R. Maire) Kühner. –  Mikol. Közlem.,  Clusiana 34(2–3): 12–15.
  • Lukács Z., Nyilas I., Bathó A., Gábor E. és Polgári J. (2001): Gombakutatások az Őrségben és a Zala megyei Csödén, ill. a szomszédos Vas megye néhány településének környékén. – Mikol. Közlem., Clusiana 40(1–2): 77–88.
  • Montecchi A. és Sarasini M. (2000): Funghi ipogei d’Europa. – A.M.B., Trento.
  • Moser M. (1983): Die Röhrlinge und Blätterpilze. – Kleine Kryptogamenflora  Band IIb/2. G. Fischer Verlag, Stuttgart, New York, 252 pp.
  • Nagy L. (2004): Fungisztikai vizsgálatok az Alföldön 1997 és 2003 között. – Mikol. Közlem., Clusia­na 43(1-3): 15-46.
  • Pál-Fám F. (2001): A Mecsek-hegység nagygombái. – Mikol. Közlem., Clusiana 40(1–2): 5–66.
  • Pál-Fám F. és Lukács Z. (2002): A Mecsek hegység nagygombái 2. –  Mikol. Közlem., Clusiana 41(2-3): 35-44.
  • Pilát A. (szerk.) (1958):  Gasteromycetes. Houbybřichatky . -In: Flora ČSR, ser. B, 1: 1-864, Praha.
  • Reijnders A. F. M. (1989): Een interessante Gordijnzwam: Cortinarius inamoenus. –  Coolia 32(1): 6–9.
  • Rimóczi I. (1994): Nagygombák cönológiai és ökológiai jellemzése. – Mikol. Közlem., Clusiana 33(1-2): 5-180.
  • Rimóczi I. (1997): Magyarország nagygombáinak természetvédelmi helyzete és Vörös Könyvének terve. – Mikol. Közlem., Clusiana 36(2-3): 65-108.
  • Siller I. (1999): Ritka nagygombafajok a Kékes Észak erdőrezervátumban 1. – Mikol. Közlem.,  Clu-siana  38(1–2): 11–24.
  • Siller I. (2004): Hazai montán bükkös erdőrezervátumok (Mátra: Kékes Észak, Bükk: Őserdő) nagygombái. – PhD értekezés, kézirat.
  • Siller I., Dima B., Albert L., Vasas G., Fodor L., Pál-Fám F., Bratek Z., Zagyva I. (2006): Védett nagygombafajok Magyarországon. – Mikol. Közlem., Clusiana 45 (1-3): pp: 3-158.
  • Siller I., Vasas G., Pál-Fám  F.,  Bratek Z., Zagyva  I.   és   Fodor L.   (2005):   Hungarian distribution of the legally protected macrofungi species. – Studia bot. hung.   36 : 131–163.
  • Singer, R. (1965):  Die Pilze Mitteleuropas. Band V. Die Röhrlinge, Teil 1. – Bad Heilbrunn, 132 pp.
  • Szemere L. (1960): First data of some  macroscopic fungi from Hungary. – Annls hist.-nat. Mus. natn. hung.  52: 119–121.
  • Szemere L. (1965): Die unterirdischen Pilze des Karpatenbeckens. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Tóth B. (1999): Gombacönológiai vizsgálatok a Gyepes-völgyben (Heves–Borsodi-dombság). –  Mikol. Közlem., Clusiana 38(1–3): 25–52.
  • Varga T., Hegyessy G., Merényi Zsolt, Szegedi Zs. és Bratek Z. (2013): Föld alatti gombák Magyarország tájain I. Tokaj-Zempléni-hegyvidék. – Mikol. Közlem., Clusiana 53(1–2): 65-78.
  • Vasas G. és AlbertL. (1987):  Polyporus tuberaster  (Pers.: Fr.) Fr. egy ritka gombafaj Magyarországon. –  Mikol. Közlem., Clusiana 26(1): 51–63.
  • Vasas G. és Locsmándi Cs. (1995): The macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western Hungary. –  Savaria 22(2): 265–294.
  • Vasas G.,  Locsmándi CS.   és Albert, L. (1991): Über interessante Pilzfunde aus Ungarn, III. (Basidiomycetes, Agaricales). – Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 83: 87–89.
  • Vesterholt J., Asman W. A. H. és Christensen M. (2000): Nitrogen deposition and decline of fungi on poor and sandy soils. – Svampe 42: 53–60.
  • Zagyva T. (1997): Contribution to the knowledge of macroscopic fungi (Basidiomycetes) of Őrség, Western Hungary. – Savaria 24(2): 122–126.
  • Zagyva T. (2000): Szubalpin gyepek mikológiai felmérése az Őrségi Tájvédelmi Körzetben. –  Mikol. Közlem., Clusiana 39(1–2): 31–92.