Invazív növények irodalomjegyzéke

  • Aksoy, A. − Şahin, U. (1999): Elaeagnus angustifolia L. as a Biomonitor of Heavy Metal Pollution. – Turkish Journal of Botany 23: 83–87.
  • Alberternst, B. (1998): Biologie, Ökologie, Verbreitung und Kontrolle von Reynoutria-Sippen in Baden-Württemberg. – Culterra (Freiburg) 23: 1–198., I–LIV.
  • Andrasovszky J. (1925): Vitis L. Szőlő. In: Jávorka S.: Magyar Flóra. – Stúdium Kiadó, Budapest, pp. 707–708.
  • Andrik, E. J. – Balogh, L. – Shevera, M. V. (2010): Humulus japonicus Siebold et Zucc. (Cannabaceae), a new alien species of the Ukrainian flora. – Ukrainian Botanical Journal 67(3): 438–445.
  • Ashley, J. A. (2000): The Effects of Seed Treatments on Germination of Dormant Fraxinus americana L. and Fraxinus pennsylvanica Marsh. − Seeds. Honors Theses. Paper 86: 1–21.
  • Auclair, A. N. – Cottam, G. (1971): Dynamics of Black Cherry (Prunus serotina Ehrh.) in Southern Wisconsin oak forests. – Ecological Monographs 41: 153–177.
  • Bagi I. (2004): Selyemkóró. In: Mihály B. − Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 319–336.
  • Bagi I. – Bakacsy L. – Szilágyi Z. – Székely Á. (2011): Long-term changes in clonal structure of Asclepias syriaca L. in natural psammophilous vegetation in the Hungarian Great Plain. – 11th International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions. Abstracts, pp. 80–80.
  • Bagi I. − Böszörményi A. (2006): Süntök. In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 143–170.
  • Bailey, J. P. (2003): Japanese knotweed s.l. at home and abroad. In: Child, L. – Brock, J. – Brundu, G. – Prach, K. – Pyšek, P. – Wade, P. M. – Williamson, M. (eds.): Plant invasions: Species ecology and ecosystem management. – Backhuys Publishers, Leiden, pp. 183–196.
  • Bailey, J. − Wisskirchen, R. (2006): The distribution and origins of Fallopia ×bohemica (Polygonaceae) in Europe. – Nordic Journal of Botany 24(2): 173–200.
  • Balogh, L. (2003): Mapping of invasive kenophytes in the spontaneous vegetation of Middle Western Hungary. In: Zając, A. – Zając, M. – Zemanek, B. (eds.): Phytogeographical problems of synanthropic plants. – Jagellonian University, Institute of Botany, Cracow, pp. 201–206.
  • Balogh L. (2004): Bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera Royle). In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 161–186.
  • Balogh L. (2005): A Phytolacca esculenta van Houtte szelíd inváziója a hazai településflórában. – Flora Pannonica 3: 135–165.
  • Balogh, L. (2008): Sunflower species (Helianthus spp.). In: Botta-Dukát, Z. − Balogh, L. (eds.), The most important invasive plants in Hungary. – HAS IEB, Vácrátót, pp. 227–255.
  • Balogh L. (2008): Japanese, giant and Bohemian knotweed (Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr., F. sachalinensis (Frdr. Schmidt) Ronse Decr. and F. ×bohemica (Chrtek et Chrtková) J. P. Bailey). In: Botta-Dukát Z. – Balogh L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. – HAS IEB, Vácrátót, pp. 13–33.
  • Balogh L. – Dancza I. (2006): Japán komló (Humulus japonicus Sieb. et Zucc.). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 337–360.
  • Balogh, L. – Dancza, I. (2008): Humulus japonicus, an emerging invader in Hungary. In: Tokarska-Guzik, B. – Brock, J. H. – Brundu, G. – Child, L. – Daehler, C. C. – Pyšek, P. (eds.), Plant Invasions: Human perception, ecological impacts and management. – Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, pp. 73–91.
  • Balogh L. − Horváth Gy. (2003): Buddleja davidii Franch. a Szigetközben. – Kitaibelia 8(1): 185–186.
  • Balogh L. – Juhász M. (2006): Amerikai és kínai karmazsinbogyó (Phytolacca americana L., Phytolacca esculenta van Houtte). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 307–336.
  • Balogh, L. – Juhász, M. (2008): American and Chinese pokeweed (Phytolacca americana L., Ph. esculenta van Houtte). In: Botta-Dukát, Z. – Balogh, L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. – HAS IEB, Vácrátót, pp. 35–46.
  • Barabás S. – Rédei T. (1998): Új adventív Senecio-faj Magyarországon. – Kitaibelia 3(2): 257.
  • Baráth K. (2009): The genus Cuscuta in the Andaman Islands with a new record. – Acta Botanica Hungarica 51(3–4): 261–272.
  • Baráth K. – Csiky J. (2009): Cuscutaceae. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 333–335.
  • Baráth K. – Csiky J. (2012): Host range and host choice of Cuscuta species in Hungary. – Acta Botanica Croatica [in press].
  • Baráth Z. (1963): Az Iva xanthiifolia Nutt.-ról Magyarország új gyomnövényéről. – Kutatási Közlemények 2: 47–50.
  • Barina Z. (2008): Adatok a Dunántúli-középhegység és környéke flórájához. – Flora Pannonica 6: 3–23.
  • Barina Z. – Pifkó D. (2007): Botanikai kutatások a Visegrádi-hegységben. − Kitaibelia 12(1): 9–25.
  • Bartha D. – Molnár V. A. – Pfeiffer N. (2000A): Új adventív növény [Monochoria korsakowii Regel et Maack (Pontederiaceae)] Magyarországon. – Kitaibelia 5(1): 83–86.
  • Bartha D. – Molnár V. A. – Pfeiffer N. (2000B): Kék rizsgyom [Monochoria korsakowii Regel et Maack (Pontederiaceae)] – Magyarország új adventív növénye. – Növényvédelem 36(9): 473–476.
  • Bartha D. – Csiszár Á. (2004): Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica Marsh.). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 131–142.
  • Bartha D. – Csiszár Á. (2006): Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 361–374.
  • Bartha D. – Csiszár Á. (2006): Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia L.). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 69–90.
  • Bartha, D. – Csiszár, Á. (2008): Common hackberry (Celtis occidentalis L.). In: Botta-Dukát, Z. – Balogh, L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. – Institute of Ecology and Botany – Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 95–102.
  • Bartha, D. – Csiszár, Á. (2008): Russian olive (Elaeagnus angustifolia L.). In: Botta-Dukát Z. – Balogh L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. – Institute of Ecology and Botany – Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 85–93.
  • Bartha D. − Csiszár Á. − Zsigmond V. (2006): Fehér akác. In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 37–67.
  • Baskin, C. C. – Baskin, J. M. (1996): Role of temperature and light in the germination ecology of buried seeds of weedy species of disturbed forests. II. Erechtites hieracifolia. − Canadian Journal of Botany 74: 2002–2005.
  • Baskin, J. − Baskin, C. (1981): Temperature relations of seed germination and ecological implications in Galinsoga parviflora and Galinsoga quadriradiata. – Bartonia 48: 12–18.
  • Bassett, I. J. – Crompton, C. W. (1975): The biology of Canadian weeds. 11. Ambrosia artemisiifolia L. and A. psilostachya DC. – Canadian Journal of Plant Science 55: 463–476.
  • Bauer N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. – A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei (Zirc) 17: 21–35.
  • Bauer N. – Schmidt D. (2005): Adatok a Kisalföld flórájának ismeretéhez I. – Botanikai Közlemények 92(1–2): 43–56.
  • Beerling, D. J. − Bailey, J. P. − Conolly, A. P. (1994): Fallopia japonica (Houtt.) Ronse Decr. (Reynoutria japonica Houtt.; Polygonum cuspidatum Sieb. & Zucc.). – Journal of Ecology 82: 959–979.
  • Beerling, D. J. – Perrins, J. M. (1993): Impatiens glandulifera Royle (Impatiens roylei Walp.). In: Biological Flora of the British Isles, No. 177. – Journal of Ecology 81: 367–382.
  • Belcher, R. O. (1956): A revision of the genus Erechtites (Compositae), with inquiries into Senecio and Arrhenechthites. − Annales of the Missouri Botanical Garden 43(1): 1–85.
  • Bercsek P. (1973): Az orgona. – Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 197 pp.
  • Bhowmik, P. C. – Bandeen, J. D. (1976): The biology of canadian weeds 19. Asclepias syriaca L. – Canadian Journal of Plant Science 56: 579–589.
  • Blais, P. A. – Lechowicz, M. J. (1989): Variation among populations of Xanthium strumarium (Compositae) from natural and ruderal habitats. – American Journal of Botany 76: 901-908.
  • Bowmer, K. H. – Sainty, G. R. – Smith, G. – Shaw, K. (1979): Management of Elodea in Australian Irrigation Systems. – Journal of Aquatic Plant Management 17: 4–12.
  • Brändel, M. (2004): Dormancy and germination of heteromorphic achenes of Bidens frondosa. – Flora 199(3): 228–233.
  • Briggs, J. (1992): Lemna minuta and Azolla filiculoides in canals. – BSBI News 60: 20.
  • Borbás V. (1882): A hazai orgonafa-fajokról. – Erdészeti Lapok 21(10): 880–887.
  • Borbás V. (1893): A szerbtövis hazája és vándorlása. – MTA Mathematikai és Természettudományi Közlemények 25: 487–580.
  • Borbás V. (1898): Humulus japonicus (japáni komló) Keszthelyen. – Természettudományi Közlöny 30: 445.
  • Boros Á. (1936): A magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. – Botanikai Közlemények 34: 85–118.
  • Botta-Dukát, Z. (2008): Invasion of alien species to Hungarian (semi-) natural habitats. – Acta Botanica Hungarica 50: 219–227.
  • Botta-Dukát, Z. – Dancza, I. (2001): Effect of weather conditions on the growth of giant goldenrod (Solidago gigantea Ait.). In: Brundu, G. – Brock, J. – Camarda, I. – Child, L. – Wade, M. (eds.): Plant Invasions: Species ecology and ecosystem management. – Backhuys Publishers, Leiden, pp. 47–54.
  • Botta-Dukát Z. – Dancza I. (2004): Magas aranyvessző és kanadai aranyvessző. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 293–318.
  • Botta-Dukát Z. – Dancza I. – Szabó I. (1998): A kaszálás és az avar eltávolításának hatása a Solidago gigantea Ait. növekedésére. – Természetvédelmi Közlemények 7: 65–73.
  • Bowmer, K. H. – Mitchell, D. S. – Short D. L. (1984): Biology of Elodea canadensis Michx. and its management in Australian irrigation systems. – Aquatic Botany 18: 231–238.
  • Böszörményi A. (2007): Az olasz szerbtövis (Xanthium italicum Moretti) invázióját elősegítő magbiológiai tulajdonságok. – Botanikai Közlemények 94: 19–25.
  • Böszörményi A. – Bagi I. (2001): Xanthium italicum Mor. dominálta vegetációfolt fejlődésdinamikájának vizsgálata a Tisza hullámterén. – Kitaibelia 6: 45–50.
  • Böszörményi A. – Bagi I. (2006): Olasz szerbtövis. In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 193–245.
  • Börcsök Z. (2004): Vezérfonal a magyarországi szilek (Ulmus spp.) meghatározásához. – Flora Pannonica 2(2): 141–152.
  • Brock, J. H. (2003): Elaeagnus angustifolia (Russian olive) seed banks from invaded riparian habitats in northeastern Arizona. In: Child, L. et al.: Plant invasions: ecological threats and management solutions. Backhuys Publisher, Leiden, pp. 267–276.
  • Buzsáki K. (2011): A mandulapalka (Cyperus esculentus L. var. leptostachyus) elterjedése, kártétele, tápanyagtartalmának vizsgálata. – Doktori (Ph.D.) értekezés. Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 82 pp.
  • Casper, S. J. – Krausch, H. D. (1981): Süßwasserflora von Mitteleuropa, Pteridophyta und Anthophyta. – Band 24, Teil 2, Gustav Fischer, Stuttgart.
  • Čarni, A. – Mucina, L. (1998): Vegetation of trampled soil dominated by C4 plants in Europe. − Journal of Vegetation Science 9: 45–56.
  • Child, L. − Wade, M. (2000): The Japanese knotweed manual. The management and control of an invasive alien weed. – Packard Publishing Limited, Chichester, 123 pp.
  • Choate, H. A. (1940): Dormancy and germination in seeds of Echinocystis lobata. – American Journal of Botany 27: 156–160.
  • Ciocârlan, V. (2000): Flora ilustrată a României. – Editura Ceres, Bucureşti, p. 1138.
  • Clark, F. B. (1962): White ash, hackberry, and yellow-poplar seed remain viable when stored in the forest litter. – Indiana Academy of Science Proceedings: 112–114.
  • Conolly, A. P. (1977): The distribution and history in the British Isles of some alien species of Polygonum and Reynoutria. – Watsonia 11: 291–311.
  • Cook, C. D. K. (1982): Monochoria vaginalis (Burm. f.) Kunth. In: Häfliger, E. et al. (eds.): Monocot weeds 3 (Monocot weeds exluding grasses). – Documenta CIBA-GEIGY Ltd., Basel, p. 99.
  • Cook, C. D. K. (1990): Aquatic plant book. – SPB Academic Publishing, The Hague.
  • Cook, J. C. (2006): Integrated control of dodder (Cuscuta pentagona Engelm.) using glyphosate, ammonium sulfate, and the biological control agent Alternaria destruens Simmons, sp. nov. – PhD dissertation, University of Florida.
  • Cook, C. D. K. – Urmi-König, K. (1985): A revision of the genus Elodea (Hydrocharitaceae). – Aquatic Botany 21: 111–156.
  • Cotton, D. C. F. (1999): Least duckweed (Lemna minuta Kunth) in Ireland. – Irish Naturalists’ Journal 26: 199–200.
  • Cronquist, A. (1968): Aster. In: The new Britton and Brown illustrated flora of the northeastern United States and adjacent Canada. – Hafner Publishing Company, New York.
  • Cronquist, A. (1947): Revision of the North American species of Erigeron, north of Mexico. –Brittonia 6: 121–300.
  • Czimber Gy. – Hartmann F. (2005): Köles nemzetség (Panicum spp.). In: Benécsné Bárdi G. – Hartmann F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48 – Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. – Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd, pp. 218–224.
  • Czimber Gy. – Karamán J. – Tamás I. (2005): Selyemmályva (Abutilon theophrasti). In: Benécsné Bárdi G. – Hartmann F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48 – Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. – Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd, pp. 113–120.
  • Csecserits A. − Rédei T. (2006): Arany ribiszke. In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 90–114.
  • Cseresnyés I. (2010): Az invazív fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) magbankja feketefenyvesek talajában. – Botanikai Közlemények 97(1–2): 59–68.
  • Csiky, J. – Király, G. – Oláh, E. – Pfeiffer, N. – Virók, V. (2004): Panicum dichotomiflorum Michaux., a new element in the Hungarian flora. – Acta Botanica Hungarica 46(1–2): 137–141.
  • Csiszár Á. (2004): A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia Raf. ex DC.) terjedési stratégiáinak vizsgálata. − Doktori értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 137 pp.
  • Csiszár Á. (2007): Özönnövénnyé vált a sátoros felleng. – Erdészeti Lapok 142(3): 78–80.
  • Csiszár Á. (2008): Az “Atorna Jávortól” a zöld juharig. − Erdészeti Lapok 143(4): 123–126.
  • Csiszár, Á. (2009): Allelopathic effect of invasive woody plant species in Hungary. – Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 5: 9–17.
  • Csiszár Á. − Bartha D. (2006): Kisvirágú nebáncsvirág. In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 90–114.
  • Csiszár, Á. – Bartha, D. (2008): Green ash (Fraxinus pennsylvanica Marsh.). In: Botta-Dukát Z. – Balogh L. (eds.): The most important invasive plants in Hungary. – Institute of Ecology and Botany – Hungarian Academy of Sciences, Vácrátót, pp. 161–166.
  • Csontos P. (1984): Az Impatiens parviflora DC. vadállókövi (Pilis) állományának cönológiai és ökológiai vizsgálata. − Abstracta Botanica 8: 5–34.
  • Csontos P. (2001): A szamárbogáncs (Onopordum acanthium L.) és a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) magvainak túlélőképessége. – Acta Agronomica Óváriensis 43: 83–92.
  • Csontos, P. – Vitalos, M. – Barina, Z. (2010a): Early distribution and spread of Ambrosia artemisiifolia in central and Eastern Europe. – Botanica Helvetica 120: 75–78.
  • Csontos P. – Vitalos M. – Barina Z. – Kiss L. (2010b): Eddig feldolgozatlan herbáriumi adatok újraértelmezik a parlagfű felbukkanását és korai terjedését a Kárpát-Pannon térségben. – Botanikai Közlemények 97(1–2): 69–77.
  • Damalas, C. (2009): Distribution, biology, and agricultural importance of Galinsoga parviflora (Asteraceae).  – Weed Biology and Management 8: 147–153.
  • Dancza I. (1994): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) előfordulása Keszthely–Hévíz határában. (Előzetes közlemény). – Növényvédelem 30(10): 475–476.
  • Dancza I. (2004): A mandulapalka (Cyperus esculentus L.) Magyarországon. – Gyomnövények, Gyomirtás 4(1): 1–12.
  • Dancza I. (2004): Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum Somm. et Lev.). In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 255–271.
  • Dancza I. (2009): Selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007–2008). – FVM, Budapest, pp. 82–85Dancza, I. – Hoffmanné Pathy, Zs. – Doma, Cs. (2004): Cyperus esculentus (yellow nutsedge) – a new weed in Hungary. – Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz, Sonderheft 19: 223–229.
  • Dancza I. (2011): Adatok a japán komló (Humulus japonicus Sieb. et Zucc.) hazai terjedéséhez. – Botanikai Közlemények 98. (előadás összefoglaló, megjelenés alatt)
  • Dancza I. – Hoffmanné Pathy Zs. – Doma Cs. (2005): Mandulapalka (Cyperus esculentus). In: Benécsné Bárdi G. – Hartmann F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48. – Veszélyes és nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. − Mezőföldi Agrofórum Kft., pp. 260–264.
  • Dancza I. – Hoffmanné Pathy Zs. (2011): Mandulapalka (Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck.) In: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.): Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest, pp. 296–303.
  • .Dancza I. – Király G. (2000): A Senecio inaequidens DC. előfordulása Magyarországon. –Kitaibelia 5(1): 93–109.
  • Dancza, I. – Schrader, G. – Starfinger, U. – EPPO Secretariat (2006): Pest Risk Analysis for Senecio inaequidens (Cav.). – European and Mediterranean Plant Protection Organisation, p. 25.
  • Dauer, J. T. − Mortensen, D. A. − Humston, R. (2006): Controlled experiments to predict horseweed (Conyza canadensis) dispersal distances. – Weed Science 54: 484–489.
  • Dauer, J. T. − Mortensen, D. A. − Vangessel, M. J. (2007): Temporal and spatial dynamics of long-distance Conyza canadensis seed dispersal. – Journal of Applied Ecology 44: 105–114.
  • Dawson, J. et al. (1994): Biology and control of Cuscuta. – Reviews of Weed Science 6: 265–317.
  • DeLisle, D. G. (1963): Taxonomy and distribution of the genus Cenchrus. – Iowa State Journal of Science 37: 259–351.
  • Desfayes, M. (1997): Mazus pumilus (Scrophulariaceae), adventice nouvelle pour l’Italie, et Lemna minuta (Lemnaceae) espece nouvelle pour la province de Pavie. – Saussurea 28: 65–66.
  • Dénes A. – Ortmanné Ajkai A. (1998): Tájidegen fajok a Dráva ártér Nyugat-baranyai szakaszán. In: Rimóczi I. (szerk.): Botanikai szekció. Összefoglalók. – Lippay János – Vas Károly Nemzetközi Tudományos Ülésszak, 1998 IX. 16–18., pp. 10–11.
  • Dinelli, G. – Bonetti, A. – Viggiani, P. (2002): Genetic structure and mating system of Italian Xanthium strumarium complex. – Weed Science 51: 69–77.
  • Djeddour, D. H. − Shaw, R. H. (2010): The biological control of Fallopia japonica in Great Britain: Review and current status. – Outlooks on Pest Management 21(1): 15–18.
  • Dobszai – Tóth V. (2010): A fenyércirok (Sorghum halepense (L.) Pers.) jelentősége, biológiája, kártétele és vegyszeres gyomirtásának lehetőségei. Doktori (PhD) értékelés. – Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 132 pp.
  • Drescher, A. – Prots, B. (2003): Distribution patterns of Himalayan balsam (Impatiens glandulifera Royle) in Austria. – Kanitzia 11: 85–96.
  • Drever, J. C. – Hunter, J. A. A. (1970): Giant hogweed dermatitis. – Scottish Medical Journal 15: 315.
  • Dubyna, D. V. – Protopopova, V. V. (1983): Novyi dlya flory SRSR vyd ryasky: Lemna minuscula Herter. – Ukraniskyi Botanichnyi Zhurnal 40(5): 28–31.
  • Ebeling, S. K. − Hensen, I. − Auge, H. (2008): The invasive shrub Buddleja davidii performs better in its introduced range. – Diversity and Distributions 14(2): 225–233.Ehara, K. (1955, 1956): Comparative morphological studies on the Hop (Humulus lupulus L.) and the Japanese Hop (H. japonicus Sieb. et Zucc.) I–II. – Journal of the Faculty of Agriculture, Kyushu Univ., 10(3): 209–232., 10(4): 307–323. + 11 tt.
  • Ebenhöch F. (1874): A megye viránya. In: Fehér I.: Győr megye és város egyetemes leírása. – Franklin-Társulat, Budapest, pp. 97–132.
  • Edwards, P. J. − Frey, D. − Bailer, H. − Baltisberger, M. (2006): Genetic variation in native and invasive populations of Erigeron annuus as assessed by RAPD markers. – International Journal of Plant Sciences 167: 93–101.
  • Eliaš, P. (1995): Stem fungi disease (Puccinia komarowii) on Impatiens parviflora in Slovakia: effects on population dynamics and its role in regulation of plant populations. − Carinthia (Sonderheft) 2: 14–16.
  • Eliaš, P. (1999): Biological and ecological causes of invasion of Impatiens parviflora DC. into forest communities in Central Europe. − Acta horticulturae et regiotecturae 1: 1–3.
  • El-Alfy, T. S. − El-Gohary, H. M. A. − Sokkar, N. M. – Hosny, M. – Al-Mahdy D. A. (2011): A New Flavonoid C-Glycoside from Celtis australis L. and Celtis occidentalis L. Leaves and Potential Antioxidant and Cytotoxic Activities. – Scientia Pharmaceutica 79(4): 963–975.
  • Endes M. − Szabó S. (1995): Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) mint a vadon élő állatok táplálékforrása. – Calandrella 9(1–2): 104–105.
  • EPPO Bulletin (2009): Heracleum mantegazzianum, Heracleum sosnowskyi and Heracleum persicum. PM 9/7 (1) EPPO data sheet on Invasive Alien Plants, EPPO Bulletin 39: 489–499.
  • Erdős, P. (1971): Host plants of Cuscuta trifolii Bab. and Cuscuta campestris Yunck. – Botanikai Közlemények 58: 145–151.
  • Erner, A. (1882): Schedae ad Floram exsiccata Austro-Hungaricam II. ed., Wien, Nr. 658: 131–132.
  • Ernyey J. (1926): Az akácfa vándorútja és megtelepedése hazánkban. – Magyar Botanikai Lapok 25: 161–191.
  • Evetts, L. L. – Burnside, O. C. (1972): Germination and seedlings development of common milkweed and other species. – Weed Science 20: 371–378.
  • Facsar, G. − Udvardy, L. (1995): Weed vegetation of Budapest as an indicator of changes in environment’s quality. – 9th EWRS Symposium, Budapest, pp. 107–112.
  • Facsar G. – Udvardy L. (2006): Adventív szőlőfajok (Vitis hibridek). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 115–129.
  • Falusi E. (2010): A makrofita vegetáció összehasonlító térképezése és monitorozása németországi és magyarországi vízfolyásokban. – Gödöllő, Doktori (Ph.D.) értekezés, p. 215.
  • Feichtinger S. (1899): Esztergom megye és környékének flórája. – Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom, p. 456.
  • Fehér, A S. (2006): Észak-amerikai őszirózsák. In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 171–191.
  • Fehér, A. (2008): Unusual ramet demography and invasive behaviour of ring-forming populations of Aster lanceolatus. In: NEOBIOTA Biological invasions – From ecology to control. – Institute of Ecology of the TU Berlin (Berlin) 7: 224–231.
  • Fehér, A. – Končeková, L. – Lisyová, J. (1999): Invázne správanie sa splanelých populácií slnečnice hl’uznatej (Helianthus tuberosus). In: Aktuálne Problémy Riešené v Agrokomplexe, 26. nov. 1999. – Slovenská Pol’nohospodárska Univerzita, Nitra, pp. 79–82.
  • Fehér D. (1955): Az akáckérdés. – Az Erdő 4(3): 83–91.
  • Felföldy L. (1990): Hínár határozó. – Vízügyi Hidrobiológia, Aqua Kiadó, Budapest, 18: 144.
  • Feráková, V. – Onderíková, V. (1998): Lemna minuta Kunth, novy adventivny hydrofyt vo flore Slovenska. – Bulletin Slovenskej Botanickej Spoločnosti 20: 98–99.
  • Feret, P. P. (1985): Ailanthus: variation, cultivation and frustration. – Journal of Arboriculture 11: 361–368.
  • Fintha I. (2005): A Heracleum sosnowskyi Manden. új adventív faj a magyar flórában. – Botanikai Közlemények 92(1–2): 167–171.
  • Fischer, M. A. – Adler, W. – Oswald, K. (2005): Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. – Land Oberösterreich, OÖ Landesmuseen, Linz, p. 1392.
  • Francírková, T. (2001): Contribution to the invasive ecology of Rudbeckia laciniata. In: Brundu, G. – Brock, J. – Camarda, I. – Child, L. – Wade, M. (eds.): Plant invasions: Species ecology and ecosystem management. – Backhuys Publishers, Leiden, pp. 89–98.
  • Frey, D. − Baltisberger, M. − Edwards, P. J. (2003): Cytology of Erigeron annuus s.l. and its consequences in Europe. – Botanica Helvetica 113: 1–14.
  • Fu, L. – Xin, Y. – Whittemore, A. (2002): Ulmaceae. In: Wu, Z. – Raven, P. (eds.): Flora of China, Vol. 5. (Ulmaceae through Basellaceae). – Science Press, Beijing, and Missouri Botanical Garden Press, St. Louis, USA.
  • Gaertner, E. E. (1950): Studies of seed germination, seed identification, and host relationships in dodders, Cuscuta spp. – Memoirs of the Cornell University Agricultural Experiment Station 294: 3–56.
  • Gencsi L. – Vancsura R. (1992): Dendrológia. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 673–676Guzik, J. − Pacyna, K. (1999): What is Cenchrus tribuloides that appears on the Polish list of quarantine plants? – Fragmenta Floristica et Geobotanica, Suppl. 7: 73–78.
  • Gondola I. (1965): Az Impatiens glandulifera Royle terjedése a Nyugat-Dunántúl vízparti növénytársulásaiban. – Botanikai Közlemények 52(1): 35–46.
  • Grudzinskaya, I. A. (1988): On the taxonomy of Cannabaceae. – Botanicheskii Zhurnal 73(4): 589–593.
  • Gut, D. – Weber, E. (1999): Neue Problempflanzen und Unkrauter in der Schweiz. – Agrarforschung 6(10): 401–403.
  • Gürbüz, I. − Üstün, O. − Yesilada, E. − Sezik, E. − Kutsal, O. (2003): Anti-ulcerogenic activity of some plants used as folk remedy in Turkey. – Journal of Ethnopharmacology 88: 93–97.
  • Győrffy I. (1922): Xanthium echinatum Murr (X. italicum Moretti) prope Szeged. – Magyar Botanikai Lapok 20: 64.
  • Hammer, K. (1986): Phytolaccaceae. In: Mansfeld, R.: Verzeichnis landwirtschaftlicher und gärtnerischer Kulturpflanzen (ohne Zierpflanzen). Band 1. (Hrsg.: Schultze-Motel J.) 2. Auflage. – Springer Verlag, Berlin, pp. 123–125.
  • Hara, H. – Kurosawa, S. (1959): On the Duchesnea indica group. – Journal of Japanese Botany 34(6): 161–166.
  • Hartmann F. – Tóth Á. (2005): Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) és más gyakoribb disznóparéj fajok. In: Benécsné Bárdi G. – Hartmann F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48 – Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. – Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd, pp. 36–41.
  • Hartmann F. – Tóth Á. (2005R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (2009): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007–2008). – FVM, Budapest, 94 pp.
  • Haw, S. G. (1994): Duchesnea indica. – New Plantsman 1(3): 174–177.
  • Hegedűs Á. – Kozma P. – Németh M. (1966): A szőlő. Vitis vinifera L. Magyarország Kultúrflórája 26. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Heiser, Ch. B. – Smith, D. M. – Clevenger, S. B. – Martin, W. C. (1969): The North American sunflowers (Helianthus). – Memoirs of the Torrey Botanical Club 22(3): 1–218.
  • Heisey, R. M. (1990): Allelopathic and herbicidal effects of extract from tree of heaven (Ailanthus altissima). – American Journal of Botany 77: 662–670.
  • Hilu, K. W. – Campbell, C. S. – Barkworth, M. E. (eds.): Grass systematics and evolution. – Smithsonian Institution Press, Washington, D.C., USA, pp. 287–306.
  • Hoffmann, M. H. (1996): Die in Zentraleuropa verwilderten und kultivierten nordamerikanischer Aster. – Feddes Repertorium 107(3–4): 163–168.
  • Hoffmanné Pathy Zs. (2004): A mandulapalka Somogy megyében és az ellene való védekezés. – Gyomnövények, Gyomirtás 4(1): 13–17.
  • Holm, L. G. – Plucknett, D. L. – Pancho, J. V. – Herberger, J. V. (1977): The Worlds’s Worst Weeds. – University Press of Hawai, Honolulu.
  • Horváth F. – Dobolyi K. – Morschhauser T. – Lőkös L. – Karas L. – Szerdahelyi T. (1995): FLÓRA Adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum-állomány. Flóra Munkacsoport MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete és MTM Növénytár, Vácrátót – Budapest, 252 pp.
  • Horváth K. – Radványi B. – Szabó L. – Varga L. (2005): Szerbtövis fajok (Xanthium spp.). In: Benécs-Bárdi G. – Hartman F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48 –Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. – Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd, pp. 121–126.
  • Horváth Z. (1984): Adatok az Asclepias syriaca L. (Asclepiadaceae) magprodukciójának és csírázásbiológiájának komplex ismeretéhez. – Növényvédelem 20: 158–165.
  • Horváth, Z. – Hatvani, A. – Skoric, D. (2004): New data on the biology of the red spotted bug (Spilostethus /=Lygaeus/ equestris L., Het., Lygaeidae) causing the achene greening in confectionery sunflower hybrids. – Helia 27: 181–188.
  • Horváth Z. – Szalay-Marzsó L. (1984): Aphis nerii B. D. F., az oleánder levéltetű megjelenése Magyarországon. – Növényvédelem 20: 189–190.
  • Hódi L. (2005): Az Iva xanthiifolia (Nutt.) hazai elterjedése, kártétele, biológiája és herbicid érzékenysége. – Doktori (PhD) értekezés, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely.
  • Holub, J. (1972): A Xanthoxalis dillenii (Jacq.) Holub a magyar flórában. – Botanikai Közlemények 59: 37–43.
  • Hu, S. Y. (1979): Ailanthus. – Arnoldia 39(2): 29–50.
  • Hussner, A. – van de Weyer, K. (2004): Hydrocotyle ranunculoides L. fil. (Apiaceae) – Ein neuer aquatischer Neophyt im Rheinland. – Floristische Rundbriefe 38(1/2): 1–6.
  • Hussner, A. – van de Weyer, K. – Wiehler, K-H. (2005): Zum gegenwärtigen Stand der Ausbreitung des Großen Wassernabels (Hydrocotyle ranunculoides L. fil.) in Nordrhein-Westfalen. – Decheniana 158: 19–24.
  • Hussner, A. (im Druck): Zur Biologie des aquatischen Neophyten Hydrocotyle ranunculoides L. f. (Apiaceae) in Nordrhein-Westfalen. – Floristische Rundbriefe 40.
  • Hüppe, J. − Hofmeister, H. (1990): Syntaxonomische Fassung und Übersicht über die Ackerunkrautgesellschaften der Bundesrepublik Deutschland. – Berichte der Reinhold-Tüxen-Gesellschaft 2: 61–81.
  • Isépy I. (1998): Sziget a háztengerben: a Sas-hegy. – Természet Világa 129(10): 468–470.
  • Ivany, J. − Sweet, R. (1993): Germination, growth, development, and control of Galinsoga. – Weed Science 21: 41–45.
  • Jackowiak, B. (1992): Zur Ausbreitung von Duchesnea indica (Rosaceae) in Wien. – Fragmenta Floristica et Geobotanica 37(2): 539–547.
  • Jahodová, Š. – Fröberg, L. – Pyšek, P. – Geltman, D. – Trybush, S. – Karp, A. (2007): Taxonomy, identification, genetic relationships and distribution of large Heracleum species in Europe. In: Pysek, P. − Cock, M. J. W. − Nentwig, W. − Ravn, H. P. (eds.): Ecology and management of giant hogweed (Heracleum mantegazzianum). − CAB International, Wallingford, UK, pp. 1–19.
  • Jahodová, Š. – Trybush, S. – Pyšek, P. – Wade, M. – Karp, A. (2007): Invasive species of Heracleum in Europe: an insight into genetic relationships and invasion history. – Diversity & Distributions 13: 99–114.
  • Jalas, J. (1993): Problems concerning Rudbeckia laciniata (Asteraceae) in Europe. – Fragmenta Floristica et Geobotanica, Suppl. 2(1): 289–297.
  • Janes, R. (1998a): Growth and survival of Azolla filiculoides in Britain I. Vegetative reproduction – New Phytologist 138: 367–375.
  • Janes, R. (1998b): Growth and survival of Azolla filiculoides in Britain II. Sexual reproduction. – New Phytologist 138: 377–384.
  • Janes, R. A. – Eaton, J. W. – Hardwick, K. (1996): The effects of floating mats of Azolla filiculoides Lam. and Lemna minuta Kunth on the growth of submerged macrophytes. – Hydrobiologia 340: 23–26.
  • Jarolímek, I. (1999): Diferenciácia spoločenstiev s dominantným Helianthus tuberosus s. l. na Slovensku. – Bulletin Slovenskej Botanickej Spoločnosti (Bratislava) 21: 173–181.
  • Jávorka S. (1925): Magyar Flóra. – Flora Hungarica. – Studium, Budapest, p. 1307.
  • Jávorka S. (1937): Az Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray terjedése Magyarországon. – Botanikai Közlemények 34: 118–119.
  • Jones, A. G. (1980): A classification of the new world species of Aster (Asteraceae). – Brittonia 32: 230–239.
  • Johnson, W. C. (1988): Estimating dispersibility of Acer, Fraxinus and Tilia in fragmented landscapes from patterns of seedling establishment. – Landscape Ecology 1(3): 175–187.
  • Juhász M. (2004a): Kései meggy (Prunus serotina Ehrh.). In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.). Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 273–292.
  • Juhász M. (2004b): A kései meggy (Prunus serotina Ehrh.) előfordulása Somogy megyében. – Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 292–300.
  • Juhász, M. (2008): Black cherry (Prunus serotina Ehrh.). In: Botta-Dukát, Z. – Balogh, L. (eds.): The most important Invasive Plants in Hungary. – HAS Institute of Ecology and Botany, Vácrátót, pp. 77–84.
  • Juhász K. M. – Bagi I. (2008): A Prunus serotina EHRH. élőhely preferenciái az invázió diszperziós szakaszában homoki területeken. – Botanikai Közlemények 94(1–2): 1–16.
  • Karamán J. – Magyar L. – Novák R. – Gólya G. (2011): Termesztett köles (Panicum miliaceum L.). In: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.): Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest, pp. 113–122.
  • Karamán J. – Novák R. (2009): Szerbtövis fajok (Xanthium spp.). In: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007–2008). – FVM, Budapest, pp. 50–56.
  • Karczmarz, K. – Kuc, M. (1957): Nowe stanowiska Iva xanthiifolia Nutt. (Cyclachaena xanthiifolia Fresen.) – Polsce. Annuales Univ. M. Curie – Sklodowska, Sectio C. Biologia XII., Lublin.
  • Kartesz, J. T. (2011): The Biota of North America Program (BONAP). North American Plant Atlas (http://www.bonap.org/MapSwitchboard.html). Chapel Hill, N. C
  • Kazinczi, G. – Béres, I. – Novák, R. – Bíró, K. – Pathy, Z. (2008a): Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.): a review with special regards to the results in Hungary. I Taxonomy, origin and distribution, morphology, life cycle and reproduction strategy. – Herbologia 9: 55–91.
  • Kazinczi, G. – Béres, I. – Novák, R. – Bíró, K. – Pathy, Z. (2008b): Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.): a review with special regards to the results in Hungary: II Importance and harmful effect, allergy, habitat, allelopathy and beneficial characteristics. – Herbologia 9: 93–118.
  • Kazinczi, G. – Béres, I. – Novák, R. – Bíró, K. – Pathy, Z. (2008c): Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.): a review with special regards to the results in Hungary: III. Resistant biotypes, control methods and authority arrangements. – Herbologia 9: 119–144.
  • Kazinczi G. – Béres I. – Novák R. – Karamán J. (2009): Újra fókuszban az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemissiifolia L.). – Növényvédelem 45: 389–403.
  • Kazinczi G. – Horváth J. – Hunyadi K. (1998): A süntök (Echinocystis lobata Torr. et Gray) csírázásbiológiája és vírusfogékonysága. – Növénytermelés 47: 645–652.
  • Kádár A. (1974): A Sorghum halepense biológiája és az ellene való védekezés. Témadokumentáció. – MÉM- Információs Központ, Budapest, p. 2.
  • Kárpáti Z. (1949): Érdekes és újabb növényelőfordulások Sopron környékén. – Erdészeti Kísérletek 49: 168–182.
  • Kästner, A. − Jäger, E. − Schubert, R. (2001): Handbuch der Segetalpflanzen Mitteleuropas. – Springer Verlag, Wien, New York. 609 pp.
  • Keresztesi B. (szerk.) (1965): Az akáctermesztés Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Király G. (2003): Az Oxalis L. nemzetség magyarországi fajai. – Flora Pannonica 1(1): 89–93.
  • Király G. (2005): Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez II. Az Epilobium ciliatum Rafin. Magyarországon – Flora Pannonica 3: 27–39.
  • Király G. (2009): Oxalidaceae. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 262–263.
  • Király G. – Baranyai-Nagy A. – Kerekes Sz. – Király A. – Korda M. (2009): Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez IV. – Flora Pannonica 7: 3–31.
  • Király G. – Steták D. – Bányász Á. (2007): Spread of invasive macrophytes in Hungary. In: Rabitsch, W. – Essl, F. – Klingenstein, F. (eds.): Biological Invasions – from Ecology to Conservation. – Neobiota 7: 123–131.
  • Kiss F. (1901): Kőrislevelű juhar vagy zöldjuhar. – Magyar Erdész 1: 65.
  • Konvalinková, P. (2003): Generative and vegetative reproduction of Helianthus tuberosus, an invasive plant in central Europe. In: Child, L. – Brock, J. H. – Brundu, G. – Prach, K. – Pyšek, P. – Wade, P. M. – Williamson, M. (eds.): Plant invasions: Ecological threats and management solutions. – Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, pp. 289–299.
  • Kornhuber, A. – Heimerl, A. (1885): Erechthites hieracifolia Rafinesque, eine neue Wanderpflanze der europäischen Flora. − Österreichische Botanische Zeitschrift 35: 297–303.
  • Kósa G. (2001): Lepkecserjék – kertjeink nyári díszei. – Kert Kultúra 1(22): 3–6.
  • Kovács, J. A. (2003): Contribution to the biology and vegetation ecology of Heracleum mantegazzianum populations in West Transdanubia. – Acta Academiae Paedagogicae Agriensis 24: 273–289.
  • Kovács, J. A. (2006): Distribution of invasive alien plant species stands in Eastern Transylvania. – Kanitzia 14: 109–136.
  • Kovács J. A. – Takács B. (1997): Vas megye edényes flórájának kritikai vonatkozásai. – Kitaibelia 2(2): 220–225.
  • Kovács L. (1915): Változások Óbecse flórájában. – Botanikai Közlemények 14: 68–76.
  • Kowarik, I. (1989): Einheimisch oder nichteinheimisch? Garten + Landschaft 5/89: 15–17.
  • Kowarik, I. – Böcker, R. (1984): Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Einbürgerung des Götterbaumes (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) in Mitteleuropa. – Tuexenia 4: 9–29.
  • Köder, M. – Sipos V. – Zeltner, G.-H. – Kohler, A. (1999): Cabomba caroliniana Gray – ein Neophyt in ungarischen Gewässern. – Tagungsbericht der Deutschen Gesellschaft für Limnologie, Tutzing, 1998.
  • Kőhalmy T. (1997): Erdészszemmel a mongóliai pusztaszil árnyékából. – Erdészeti Lapok 132(2): 53.
  • Krajicek, J. E. (1965): Hackberry (Celtis occidentalis L.). In: Silvics of forest trees of the United States, – H. A. Fowels, comp. U. S. Department of Agriculture, Agriculture Handbook 271, Washington, DC., pp. 140–143.
  • Krasenyinnyikov, I. M. et al. (1935): Compositae. – In: Szornie rasztenyija Sz.Sz.Sz.R. IV. –Moszkva−Leningrád, p. 264.
  • Krause, A. (1990): Neophyten an der Ahr, Stand der Ausbreitung 1988. – Tuexenia 10: 49–55.
  • Kremer, D. – Cavlovic, J. – Bozic, M. (2006): Growth characteristics of introduced green ash (Fraxinus pennsylvanica Marshall) and narrowleaved ash (F. angustifolia L.) in lowland forest region in Croatia. – New Forests 31: 211–224.
  • Kriticos, D. J. − Watt, M. S. − Potter, K. J. B. − Manning, L. K. − Alexander, N. S. − Tallent-Halsell, L. (2011): Managing invasive weeds under climate change: considering the current and potential future distribution of Buddleja davidii. – Weed Research 51: 85–96.
  • Kubát, K. (2002): Azolla Lamk. In: Kubát, K. et al. (eds): Klíč ke květeně České republiky. – Academia, Praha, 93. pp.
  • Kume, O. – Wake, T. – Naruhashi, N. (1987): Distribution and habitat of Duchesnea in Kagawa prefecture. – Journal of Phytogeography and Taxonomy 35(2): 95–98.
  • Lanini, W. T. – Kogan, M. (2005): Biology and management of Cuscuta in crops. – Ciencia e Investigación Agraria 32(3): 165–179.
  • Lauerer, M. – Weigelt, A. (2006): New invasive species from botanical gardens: Species screening and competitive capacity of alien Duchesnea indica. – In: 4th Neobiota, Vienna, 27–29 Sept. 2006, Abstracts, p. 180.
  • Lawrence, J. G. – Colwell, A. – Sexton, O. J. (1991): The ecological impact of allelopathy in Ailanthus altissima (Simaroubaceae). – American Journal of Botany 78(7): 948–958.
  • Lájer K. (2007): Juncaceae. In: Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 493–497.
  • Leslie, A. C. – Walters, S. M. (1983): The occurrence of Lemna minuscula Herter in the British Isles. – Watsonia 14: 243–248.
  • Lhotská, M. (1968): Új faj Magyarországon. Bidens frondosus L. – Botanikai Közlemények 55(3): 169–173.
  • Lovett Doust, L. – Mackinnon, A. – Lovett Doust, J. (1985): Biology of Canadian weeds. Oxalis stricta L., O. corniculata L., O. dillenii Jacq. ssp. dillenii and O. dillenii Jacq. ssp. filipes (Small) Eiten. – Canadian Journal of Plant Science 7l: 691–709.
  • Löve, D. – Dansereau, P. (1959): Biosystematic studies on Xanthium: taxonomic appraisal and ecological status. – Canadian Journal of Botany 37: 173–208.
  • Ludwig, W. (1957): Über Verwechslungen von Phytolacca acinosa mit Ph. americana. – Hessische Floristische Briefe 6(62): 3–4.
  • Lumpkin, T. A. (1999): Azollaceae. In: FNA Editoral Commitee: Flora of North America 2. Pteridophytes and Gymnosperms. – Oxford University Press, New York – Oxford.
  • Lund, J. W. G. (1979): The mystery of Elodea Michx. in Great Britain. – Watsonia 12: 338.
  • Mabberley, D. J. (2002): Potentilla and Fragaria (Rosaceae) reunited. – Telopea 9(4): 793–801.
  • Magyar L. (2011): Autökológiai tényezők hatása a kései köles (Panicum dichotomiflorum Michx.) csírázására. – Növényvédelem 47(1): 29–35.
  • Makai P. S. – Czimber Gy. – Makai S. (2004): A termesztett mandulafű (Cyperus esculentus L. var. sativus) gyomnövényei és az ellenük való védekezés hazánkban. – Növényvédelem 40(12): 641–644.
  • Maksymowych, R. (1990): Analysis of growth and development of Xanthium. – Cambridge University Press, Cambridge – New York, 220 pp.
  • Mandák B. − Pyšek, P. − Bimová, K. (2004): History of the invasion and distribution of Reynoutria taxa in the Czech Republic: a hybrid spreading faster than its parents. – Preslia 76: 15–64.
  • Markovic, I. – Norris, D. M. – Phillips, J. K. – Webster, F. X. (1996): Volatiles involved in the nonhost rejection of Fraxinus pennsylvanica by Lymantria dispar larvae. – Journal of Agricultural and Food Chemistry 44(3): 929–935.
  • Matus G. – Jeney E. – Barina Z. (1998): A tatai Fényes-fürdő és környékének botanikai értékei. – Kutatási jelentés a PANNONTAJ Szolgáltató Szövetkezet részére, 17 pp. + 18 pp. melléklet.
  • Mcmillan, C. (1974): Photoperiodic adaptation of Xanthium strumarium in Europe, Asia minor, and northern Africa. – Canadian Journal of Botany 52: 1779–1791.
  • Melzer, H. – Bregant, E. – Barta, Th. (1992): Neues zur Flora von Wien, Niederösterreich und dem Burgenland. – Linzer Biologische Beiträge 24(2): 725–740.Muller, S. (2004): Rudbeckia laciniata. In: Muller, S. (ed.): Plantes invasives en France. – Muséum national d’Histoire naturelle, Paris, (Patrimoines naturels, 62), pp. 114–115.
  • Mesterházy A. (2009): Békalencsefélék családja (Potamogetonaceae). In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 542–543.
  • Mikulás, J. (1980): Allelopathy of Sorghum halepense (L.) Pers. On Weeds and Crops. Conference on new endeavours in plant protection – September, Budapest, pp. 2–5, 81.
  • Mikulás J. − Pölös E. (1983): Erigeron canadensis L. térhódítása szőlőültetvényekben és visszaszorításának lehetőségei. – Növényvédelem 19(4): 149–154.
  • Mikulás J. − Pölös E. (2004): A betyárkóró (Conyza canadensis (L.) Crq.) életforma-változása. – Növényvédelem 40(1): 27–29.
  • Mjazovszky Á. (2001): A Háros-sziget kvantitatív florisztikai értékelése. – Természetvédelmi Közlemények 9: 59–74.
  • Mojzes A. – Kalapos T. (2004): Napi hőmérsékletingadozás hatása öt, eltérő inváziós képességű fűfaj csírázására. − Botanikai Közlemények 91: 19–31Moore, D. H. – Valentine, S. M. – Walters, D. A. – Webb, A. (eds.): Flora Europaea 1., Lycopodiaceae to Platanaceae, 2nd Edition. – Cambridge University Press, Cambridge, p. 33.
  • Molnár V. A. (2006): Juncaceae. In: Molnár V. A. (szerk.): Élővilág enciklopédia. A Kárpát-medence gombái és növényei. – Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 197–198.
  • Molnár Cs. (2001): Cenchrus incertus M. A. Curtis és Tragus racemosus (L.) All. vasúti sínek mentén. – Kitaibelia 6(2): 404.
  • Moesz G. (1909): Néhány bevándorolt és behurczolt növényünk. – Botanikai Közlemények 8(1): 137–147.
  • Natter-Nád M. (1954): Az orgona származása és elterjedése. – Élővilág 1(1): 60–64.
  • Nagy V. – Nádasyné Ihárosi E. (2011): A selyemmályva (Abutilon theophrasti Medic.) származása, elterjedése, biológiája és kártétele, valamint az ellene való biológiai védekezés lehetőségei. – Gyomnövények, gyomirtás 12(1): 21–52.
  • Nesom, G. L. (2000): Generic conspectus of the tribe Astereae (Asteraceae) in North America, Central America, the Antilles, and Hawaii. – Sida 220: 93–114.
  • Newman, J. R. – Dawson, F. H. (1999): Ecology, distribution and chemical control of Hydrocotyle ranunculoides in the U.K. – Hydrobiologia 415: 295–298.
  • Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.) (2011): Az ötödik országos gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest, 570 pp.
  • Nowicke, J. W. (1968): Palynotaxonomic study of the Phytolaccaceae. – Annales of the Missouri Botanical Garden 55: 294–364.
  • Ochsmann, J. (1996): Heracleum mantegazzianum Sommier – Levier (Apiaceae) in Deutschland – Untersuchungen zur Biologie, Verbreitung, Morphologie und Taxonomie. – Feddes Repertorium 107: 557–595.
  • Owen, D. F. − Whiteway, W. R. (1980): Buddleia davidii in Britain: History and development of an associated fauna. – Biological Conservation 17: 149–155.
  • rgaard, M. (1991): The genus Cabomba (Cabombaceae) – a taxonomic study. – Nordic Journal of Botany 11: 179–203.
  • Papp J. (1950): Az „aszályfú” (Eleusine indica (L.) Gärtn.) termesztése. − Agrártudomány 2(12): 721.
  • Partosfalvi P. – Karamán J. – Novák R. (2011): Héla zab (Avena fatua L.). In: Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (szerk.): Az Ötödik Országos Gyomfelvételezés Magyarország szántóföldjein. – Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, Budapest, pp. 245–252.
  • Pascual, B. – Maroto, J. V. – López-Galarza, S. – Sanbautista, A. – Alagarda, J. (2000): Chufa (Cyperus esculentus L. var. sativus Boeck.): An Unconventional Crop. Studies Related to Applications and Cultivation. – Economic Botany 54(4): 439–448.
  • Pál R. (2007): A Mecsek és a Tolna-Baranyai dombvidék szőlőültetvényeinek gyomvegetációja. – Kanitzia 15: 77–244.
  • Pál R. – Pinke Gy. (2006): Panicum dichotomiflorum Michaux. – új gyomnövény a magyarországi kapáskultúrákban. – Acta Agronomica Óvariensis 48(2):137–144.
  • Penksza K. (2009): Avena L. – Zab. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – ANP Igazgatóság, Jósvafő, p. 524.
  • Penksza K. (2009): Eleusine Gaertn. – Aszályfű. In: Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. − Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, p. 537.
  • Penksza K. (2009): Poaceae. In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, pp. 498–540.
  • Perglová, I. – Pergl, J. – Skálova, H. – Moravcová, L. – JaroŠik, V. – PyŠek, P. (2009): Differences in germination and seedling establishment of alien and native Impatiens species. − Preslia 81: 357–375.
  • Perrins, J. M. – Fitter, A. – Williamson, M. (1990): What makes Impatiens glandulifera invasive? In: Palmer J. (ed.): The biology and control of invasive plants. – University of Wales, Cardiff, pp. 8–33.
  • Pénzes A. (1928): Eleusine indica (L.) Gaertn. Budapest új behurcolt növénye. − Magyar Botanikai Lapok 27(1–12): 113.
  • Pénzes A. (1942): Budapest élővilága. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 236 pp.
  • Pénzes A. (1946): A Rudbeckia laciniata és R. hirta magyarországi elterjedése. Der Verbreitung von R. laciniata und R. hirta in Ungarn. – Borbásia 5–6(4–10): 54–57.
  • Pfeiffer N. (1998): Eleusine indica (L.) Gärtn. Debrecenben és Szulokon. − Kitaibelia 3(2): 371.
  • Pinke Gy. – Pál R. (2005): Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme. – Alexandra Kiadó, Pécs, 231 pp.
  • Pinke, Gy. – Karácsony, P. – Czúcz, B. – Botta-Dukát, Z. (2011): Environmental and land use variables determining the abundance of Ambrosia artemisiifolia in arable fields in Hungary. – Preslia 83: 219–235.
  • Pintér I. (2009): Páfrányok osztálya – Pteropsida – Moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana Presl., Azolla filiculoides Lam.). In: Király G. (szerk.): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Aggtelek, p. 86.
  • Pintér B. – Házi J. – Selmeczi Kovács Á. (2007): Újabb florisztikai adatok a Duna-mentére, Nagymarostól Dunakesziig. − Kitaibelia 12(1): 116–120.
  • Pölös E. − Mikulás J. − Lehoczki E. − Laskay G. (1986): Triazin rezisztens betyárkóróval (Conyza canadensis) fertőzött szőlőültetvények gyomirtása herbicidrezisztencia kutatás eredményei alapján. – Szőlőtermesztés és Borászat 8(3): 16–20.
  • Priszter Sz. (1949): Amaranthus-vizsgálatok. I. Amaranthus-hibridek Magyarországon. – Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis 7: 116–149.
  • Priszter Sz. (1955): Az Echinocystis lobata újabb terjedése. – Botanikai Közlemények 46: 115–120.
  • Priszter Sz. (1958): Echinocystis lobata im Mitteldonau-Becken. – Bauhinia (Basel) 1: 136–143.
  • Priszter Sz. (1960): Adventív gyomnövényeink terjedése. – A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai 7. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 37 pp.
  • Priszter Sz. (1960): Megjegyzések adventív növényeinkhez. 3. Néhány feltűnőbb adventív-előfordulás. – Botanikai Közlemények 48: 272–277.
  • Priszter Sz. (1960): Megjegyzések adventív növényeinkhez. 1. Helianthus-fajok hazánkban. – Botanikai Közlemények 48(3–4): 265–270.
  • Priszter Sz. (1960): Megjegyzések adventív növényeinkhez. – Botanikai Közlemények 68: 265–277.
  • Priszter Sz. (1965): Megjegyzések adventív növényeinkhez. 10. Impatiens-fajok Magyarországon és az I. balfourii Hook. f. meghonosodása. – Botanikai Közlemények 52(3): 147–151., 152.
  • Priszter Sz. (1971): Megjegyzések adventív növényeinkhez. 11. A Xanthium saccharatum Wallr. em. Widder Magyarországon. – Botanikai Közlemények 58: 171–174.
  • Priszter Sz. (1997): A magyar adventív flóra kutatása. − Botanikai Közlemények 84(1–2): 25–32.
  • Protopopova, V. − Shevera, M. (2005): Tendency of distribution of Elaeagnus angustifolia L. in Northern Black Sea region (Ukraine). 8th International Conference on the Ecology and Management of Alien plant Invasions. Katowice, Poland, 5–12 September 2005.
  • Purger, J. − Mészáros, L. A. − Purger, D. (2004): Predation on artifical nests in post-mining recultivated area and forest edge: contrasting the use of plasticine and qual eggs. – Ecological Engineering 22: 209–212.
  • Pyšek, P. – Pyšek, A. (1993): Invasion by Heracleum mantegazzianum in different habitats in the Czech Republic. – Journal of Vegetation Science 6: 711–718.
  • Pot, R. (2002): Invasion and Management of Floating Pennywort (Hydrocotyle ranunculoides L. f.) and some other alien species in the Netherlands. – Proceedings of the 11 EWRS International Symposium on Aquatic Weeds, pp. 435–438.
  • Prots, B. – Frenzel, M. – Klotz, S. (2004): Resistance to herbivory in the invasive plant Impatiens glandulifera Royle (Balsaminaceae). In: Kühn, I. – Klotz, S. (eds.): Biological invasions – challenges for science. – Neobiota (Berlin) 3: 53–54.
  • Pyšek, P. – Prach, K. (1995): Invasion dynamics of Impatiens glandulifera – a century of spreading reconstructed. – Biological Conservation 74: 41–48.
  • Radics L. – Gazdagné Torma M. – Scheer Cs. (1994): Héla zab (Avena fatua). In: Benécsné Bárdi G. – Hartmann F. – Radvány B. – Szentey L. (szerk.): Veszélyes 48. – Veszélyes, nehezen irtható gyomnövények és az ellenük való védekezés. – Mezőföldi Agrofórum Kft., Szekszárd, pp. 206–211.
  • Radkowitsch, A. (1997): Senecio inaequidens DC. ein Beitrag zur Verbreitung in Deutschland unter besonderer Berücksichtigung von Bayern. – Hoppea 58: 389–404.
  • Rapaics R. (1937): Az orgona. – A Természet 3(5): 99–102.
  • Rácz J. (2000): Állatnevek a botanikában. – Magyar Nyelvőr 74(3): 329–339.
  • Řehořek, V. (1997): Pěstované a zplanělé vytrvalé druhy rodu Helianthus v Evropě. – Preslia 69: 59–70.
  • Ripka, G. – Csiszár, Á. (2008): Impatientinum asiaticum Nevsky, 1929 (Hemiptera: Aphidoidea) new for the Hungarian fauna from Impatiens parviflora. – Folia Entomologica Hungarica 69: 15–18.
  • Roloff, A. – Bärtels, A. (2008): Flora der Gehölze. – Eugen Ulmer KG, Stuttgart (Hohenheim), p. 658.
  • Rogers, Ch. E. – Thompson, T. E. – Seiler, G. J. (1982): Sunflower species of the United States. – National Sunflower Association, Bismarck, ND, 75 pp.
  • Rózsa P. – Nagy M. (1997): Richard Pococke, XVIII. századi angol utazó magyarországi florisztikai adatai. – Kitaibelia 2: 160–163.
  • Ruiz-Avila, R. J. – Klemm, V. V. (1996): Management of Hydrocotyle ranunculoides L. f., an aquatic invasive weed of urban waterways in Western Australia. – Hydrobiologia 340: 187–190.
  • Salamon P. (2003): Az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana L.) meghonosodása és gyomosítása Magyarországon. – Gyakorlati Agrofórum 14(2): 46–52.
  • Sárospataky Gy. (1957): Az átoktüske (Cenchrus tribuloides L.) terjedése és csírázóképessége. – A Növényvédelem időszerű kérdései 1: 8–12.
  • Schaminee, J. H. J. – Hermans, J. T. (1989): Dwergkroos (Lemna minuscula Herter) nieuw voor Nederland. – Gorteria 15: 62–64.
  • Schermann Sz. (1951): Új gyomnövény Magyarországon. – Agrártudomány 3: 467.
  • Schippers, P. – ter Borg, S. J. – Bos, J. J. (1995): A Revision of the Intraspecific Taxonomy of Cyperus esculentus (Yellow Nutsedge) with an Experimentally Evaluated Character Set. – Systematic Botany 20(4): 461–481.
  • Schlosser, J. C. (1881): Senecio Vukotinovici Schloss. n. sp. – Österreichische Botanische Zeitschrift 31: 5.
  • Schmitz, G. (1999): Impatiens parviflora DC. (Balsaminaceae) als Neophyt in mitteleuropäischen Wäldern und Forsten − eine biozönologische Analyse. − Ökologie und Naturschutz 7: 193–206.
  • Scholz, H. (1966): Oxalis dillenii Jacq. in Berlin. – Verhandlungen des Botanischen Vereins für die Provinz Brandenburg 103: 50–53.
  • Scholz, H – Mikolás, V. (1991): The weedy representatives of proso millet (Panicum miliaceum, Poaceae) in Central Europe. – Thaiszia 1: 31–41.
  • Schreiber, A. (1981): Humulus L. Hopfen. In: Conert, H. J. – Hamann, U. – Schultze-Motel, W. – Wagenitz, G. (Hrsg.): Illustrierte Flora von Mitteleuropa (Begr.: G. Hegi). III. Band 1. Teil. 3. überarb. u. erw. Aufl. (Bandhrsg.: G. Wagenitz) – Verlag Paul Parey, Berlin, Hamburg, pp. 283–290., 473. + t. 87.
  • Schütt, P. – Lang, M. U. (1994): Acer negundo. In: Schütt, P. – Schuck, H. J. – Lang, M. U. – Roloff, A. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse II-2. 19. Ecomed Verlagsgesellschaft, Landsberg/Lech – München, 3/00: 1–9.
  • Schütt, P. − Lang, U. M. (1994): Elaeagnus angustifolia Linné 1753. In: Schütt, P. − Schuck, H. J. − Aas, G. − Lang, U. M. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse III-3. − Ecomed Verlagsgesellschaft AG & Co. KG., Landsberg am Lech, pp. 1–8.
  • Schütt, P. – Lang, U. M. (1996): Rhus typhina Linné. In: Schütt, P. – Schuck, H. J. – Aas, G. – Lang, U. M. (Hrsg.): Enzyklopädie der Holzgewächse. Handbuch und Atlas der Dendrologie. – ECOMED Verlagsgesellschaft, Landsberg, Band III/3/5., pp. 1–8.
  • Schütt, P. – Schuck, H. J. – Stimm, B. (2002): Lexikon der Baum- und Straucharten. – Nikol-Verlagsgesellschaft mbH, Hamburg, p. 544.
  • Schwartz, O. (1930): Pontederiaceae. In: Engler, A. (Hrsg.): Die natürlichen Pflanzenfamilien. Band 15a. – Engelmann, Leipzig, pp. 181–188.
  • Sculthorpe, C. D. (1967): The biology of aquatic vascular plants. – Edward Arnold, London, U.K., p. 610.
  • Semple, J. − Brouillet, L. (1980): A synopsis of North American asters: the subgenera, sections and subsections of Aster and Lasallea. – American Journal of Botany 58: 172–181.
  • Semple, J. C. − Chmielewski, J. G. (1987): Revision of the Aster lanceolatus complex, including A. simplex and A. hesperius (Compositae: Asteraceae): a multivariate morphometric study. – Canadian Journal of Botany 65: 1047–1062.
  • Shaw, R. (2003): Biological control of invasive weeds in the UK: opportunities and challenges. In: Child, L. – Brock, J. H. – Brundu, G. – Prach, K. – Pyšek, P. – Wade, P. M. – Williamson, M. (eds.): Plant invasions: Ecological threats and management solutions. – Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, pp. 337–354.
  • Silvertown, J. (1985): Survival, fecundity and growth of wild cucumber, Echinocystis lobata. –Journal of Ecology 73: 841–849.
  • Simon T. – Mándy Gy. (1967): A komló. In: Máthé I. (szerk.): Magyarország Kultúrflórája 27, VII. kötet, 13. füzet.
  • Simonkai L. (1876): Adatok Magyarhon edényes növényeihez. – Mathematikai és Természettudományi Közlemények 11: 157–211.
  • Simpson, D. A. (1984): A short history of the introduction and spread of Elodea Michx. in the British Isles. – Watsonia 15: 1–9.
  • Simpson, D. A. (1990): Displacement of Elodea canadensis Michx. by Elodea nuttallii (Planch.) H. St. John in the British Isles. – Watsonia 18: 173–177.
  • Skalický, V. (1985): Sarcoca Rafin. – eine neu unterschiedene Gattung der Familie Phytolaccaceae. – Preslia 57: 371–373.
  • Skalický, V. (1972): Líčidlo jedlé (Phytolacca esculenta van Houtte), nový zplanělý druh květeny ČSSR a NDR a rozšíření druhů Phytolacca esculenta van Houtte a P. americana L. v ČSSR. – Preslia 44: 364–369.
  • Smale, M. C. (1990): Ecological role of Buddleia (Buddleja davidii) in streambeds in the Urewera National Park. – New Zealand Journal of Ecology 14: 1–6.
  • Solymosi P. (2010): Cenchrus fajok nevezéktanának és taxonómiájának felülvizsgálata Magyarországon. – Növényvédelem 46: 11–16.
  • Solymosi P. – Horváth Z. – Hoffmanné Pathy Zs. (2001): A Phytolacca americana L. terjedésének újabb adatai Bács-Kiskun és Somogy megyékben. – Növényvédelem 37(12): 589–592.
  • Solymosi P. – Priszter Sz. (1984): Új Amaranthus faj (A. bouchoni Thell.) Magyarországon. – Botanikai Közlemények 71(1–2) 133–136.
  • Soó R. (1927): Die in Ungarn vorkommenden Arten von Phytolacca und Portulaca. In: Beiträge zu einer kritischen Adventivflora des historischen Ungarns. – Botanisches Archiv, Zeitschrift für die gesamte Botanik 19: 353.
  • Soó R. (1924–1925): Aster-tanulmányok. – Botanikai Közlemények 22(1–6): 56–61(64).
  • Soó R. (1966): A magyar flóra és vegetáció rendszertani–növényföldrajzi kézikönyve II. – Akadémia Kiadó, Budapest, p. 655.
  • Srianta, I. – Arisasmita, J. H. – Patria, H. D. – Epriliati, I. (2012): Ethnobotany, nutritional composition and DPPH radical scavenging of leafy vegetables of wild Paederia foetida and Erechtites hieracifolia. – International Food Research Journal 19(1): 245–250.
  • Starfinger, U. (1990): Die Einbürgerung der Spätblühenden Traubenkirsche (Prunus serotina Ehrh.) in Mitteleuropa. – Landschaftsentwicklung und Umweltforschung 69: 1–119.
  • Starfinger, U. (1991): Population Biology of an Invading Tree Species – Prunus serotina. In: Seitz, A. – Loeschke, V. (eds.): Species Conservation: A Population Biology Approach. – Birkhäuser Verlag, Basel, pp. 171–184.
  • Starfinger, U. (1997): Introduction and naturalization of Prunus serotina in Central Europe. In: Brock, J. H. – Wade, M. – Pysek, P. – Green, D. (eds.): Plant Invasions: Studies from North America and Europe. – Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, pp. 161–171.
  • Stein, Z. L. (1979): Pokeweed-induced gastroenteritis. – American Journal of Hospital Pharmacy 36: 1303.
  • Steták D. (2004): Egy akváriumi növény előfordulása természetes vizeinkben: a tündérhínár (Cabomba caroliniana A. Gray). – Kitaibelia 9(1): 165–171.
  • Steták D. (2006): Kanadai és aprólevelű átokhínár (Elodea canadensis Michx., Elodea nuttallii (Planch.) St. John.). In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 375–383.
  • Steták D. (2006): Moszatpáfrányfajok (Azolla mexicana Presl., Azolla filiculoides Lam.). In: Botta-Dukát Z. − Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 9–16.
  • Steták D. (2006): Tündérhínár (Cabomba caroliniana A. Gray). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 17–25.
  • Stratton, D. A. (1991): Life history variation within populations of an asexual plant, Erigeron annuus (Asteraceae). – American Journal of Botany 78(5): 723–728.
  • Suba J. (1968): Egri melegvizek növényei. – Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 6: 395–415.
  • Sudnik-Wojcikowska, B. − Moysiyenko, I. − Slim, P. A. − Moraczewski, I. R. (2009): Impact of the invasive species Elaeagnus angustifolia L. on vegetation in Pontic desert steppe zone (Southern Ukraine). – Polish Journal of Ecology 57(2): 269–281.
  • Sukopp, H. − Sukopp, U. (1988): Reynoutria japonica Houtt. in Japan und in Europa. – Veröffentlichungen der Geobotanische Institut ETH, Stiftung Rübel (Zürich) 98: 354–372.
  • Swanton, C. J. – Cavers, P. B. – Clements, D. R. – Moore, M. J. (1992): The biology of Canadian Weeds. 101. Helianthus tuberosus L. – Canadian Journal of Plant Science 72: 1367–1382.
  • Swen, F. (2009): Vorkommen und potenzielle Verbreitung des Rispenkrauts (Iva xanthiifolia) in Österreich. – Botanica Helvetica 20: 7–12.
  • Szabó I. (1998): A balatoni flóra és vegetáció kutatásának eredményei. – Kitaibelia 2(2): 243–244.
  • Szabó I. (2002): Melegvízi növényfajok Hévíz és Keszthely vizeiben. – Botanikai Közlemények 89(1–2): 105–114.
  • Szabó I. (2002): A Hévízi-tó és lápi mellékvizeinek magasabbrendű növényzete. In: A Hévízi-forrástó ökológiai állapota. – Hévízi Könyvtár 15: 35–49.
  • Szabó I. – Botta-Dukát Z. – Dancza I. (1994): Adatok a Solidago gigantea Ait. biológiájához, tekintettel a gyomirtási vonatkozásokra. – Növényvédelem 30: 467–470.
  • Szabó, L. Gy. – Balogh, L. (2000): A few characteristics of the life strategy of Solidago gigantea Ait. (germination ability of achene, fructans of the rhizome). – Acta Agronomica Óváriensis 42: 51–59.
  • Szabó L. Gy. – Szabó M. – Farkas Á. (2010): A csicsóka, Helianthus tuberosus L. In: Magyarország Kultúrflórája, VI. kötet, 16. füzet. (Kultúrflóra 73.) – Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő, 97 pp.
  • Szabó J. L. (1972): A Sorghum halepense és irtása. – A mezőgazdaság kemizálása Ankét 2., Nehézvegyipari Kutatóintézet, Veszprém-Keszthely, pp. 40–46.
  • Szabó, T. A. (1970): Contributii la cunoasterea rolului fitocenologic al speciei Rudbeckia laciniata L. in Transylvania. – Lucrari Stiintifice, Seria Agricultura, Inst. Agron. “Dr. Petru Groza” Cluj 26: 269–281.
  • Szász S. (2006): Vadszőlő fajok (Parthenocissus spp.). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 131–143.
  • Szász S. (2006): Özönnövények már a vadszőlő (Parthenocissus) fajok? – Kitaibelia 1: 78.
  • S zentesi, Á. (1999): Predispersal seed predation of the introduced false indigo, Amorpha fruticosa L. in Hungary. – Acta Zoologica Academiaie Scientiarum Hungaricae 45: 125–141.
  • Szigetvári, Cs. (2002): Distribution and phytosociological relations of two introduced plant species in an open sand grassland area in the Great Hungarian Plain. – Acta Botanica Hungarica 44: 163–183.
  • Szigetvári, Cs. (2002): Initial steps in the regeneration of a floodplain meadow after a decade of dominance of an invasive transformer shrub, Amorpha fruticosa L. – Tiscia 33: 67–77.
  • Szigetvári Cs. (2006): Átoktüske (Cenchrus incertus M. A. Curtis). In: Botta-Dukát Z. – Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line & More Kft., Budapest, pp. 385–394.
  • Szigetvári Cs. – Benkő Zs. R. (2004): Ürömlevelű parlagfű. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337–370.
  • Szigetvári Cs. – Tóth T. (2004): Gyalogakác. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 187–206.
  • Tallent-Halsell, N. G. − Watt, M. S. (2009): The invasive Buddleja davidii (Butterfly Bush). – Botanical Review 75: 292–325.
  • Tamás J. (1999–2000): Az invazív fajok terjedésének törvényszerűségei egy magyarországi esettanulmány kapcsán – a betyárkóró. – Botanikai Közlemények 86–87: 169–181
  • Tanner, R. A. (2008): A review on the potential for the biological control of the invasive weed, Impatiens glandulifera in Europe. In: Tokarska-Guzik, B. – Brock, J. H. – Brundu, G. – Child, L. – Daehler, C. C. – Pyšek, P. (eds.): Plant invasions: Human perception, ecological impacts and management. – Backhuys Publishers, Leiden, The Netherlands, pp. 343–354.
  • Terpó A. (1983): A köles- (Panicum L.) nemzetség gyomfajai. – Kertgazdaság 15(3): 31–34.
  • Terpó A. (1988): A pannóniai területek természetes előfordulású szőlő (Vitis) populációinak eredete, taxonómiája és gyakorlati jelentősége. – MTA doktori értekezés tézisei, Budapest.
  • Terpó A. (1995): A szubspontán medvetalp (Heracleum) fajok terjedése Európában. – Előadásösszefoglalók, Növényvédelmi Fórum ’95, Keszthely, 1995. január 26–27., p. 41.
  • Terpó A. (1997): Zöldterületek spontán szerveződő, egészségre veszélyes, zárt növényállományának szukcessziói. In: Terpó A. – Balogh J. (szerk.): Egészségre ártalmas gyomfajokkal fertőzött területek mentesítése c. konferencia előadásai. – GATE MSzKI, Gödöllő, pp. 109–126.
  • Terpó A. (1998a): A Senecio inaequidens DC. (S. reclinatus L. f.) Magyarország új adventív növénye. In: Terpó A. et al. (szerk.): Növényi ártalmak megelőzése lakó- és mezőgazdasági környezetben. – Konferencia előadás összefoglalók. GATE, Budapest – Gödöllő, pp. 134–135.
  • Terpó A. (1998b): A Senecio inaequidens (S. reclinatus) terjedése. – Botanikai Közlemények 85(1–2): 158–159.
  • Terpó A. – E. Bálint K. (1985): A „karmazsinbogyó” (Phytolacca) fajok kivadulása és a Ph. americana meghonosodása Magyarországon. – Botanikai Közlemények 72: 127–139.
  • Terpó A. – Bálint K. (2000): Lassú terjedésű neofitonok Magyarországon. – 46. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, előadás összefoglalók, p. 162.
  • Terpó A. – Erdős P. (1982): Az őszi vadzab (Avena sterilis L. subsp. ludoviciana (Durieu) Nyman)) – Magyarország új terjedő gyomnövénye. – Kertgazdaság 14(2): 53–60.
  • Terpó A. – Terpóné Pomogyi M. (1979): A Magyarországon gyomosító köles (Panicum miliaceum) populációk taxonómiai értékelése. – Botanikai Közlemények 66(4): 321.
  • Thebaud, C. − Abbott, R. J. (1995): Characterization of invasive Conyza species (Asteraceae) in Europe: Quantitative trait and isozyme analysis. – American Journal of Botany 82: 360–368.
  • Thellung, A. (1913): Die in Mitteleuropa kultivierten und verwilderten Aster- und Helianthus-Arten. – Allgemeine Botanische Zeitschrift 19: 87–89., 101–112., 132–140.
  • Thompson, S. A. (2007): Araceae. In: Flora of North America. Editorial Committee, eds. 1993+. Flora of North America North of Mexico. 12+ vols. New York and Oxford. Vol. 22.
  • Tiley, G. E. D. – Dodd, F. S. – Wade, P. M. (1996): Heracleum mantegazzianum Sommier & Levier. – Journal of Ecology 84: 297–319.
  • Tóth B. (1999): Tapasztalatok a Puszta szil termesztéséről. – Erdészeti Lapok 134(3): 71–73.
  • Trepl, L. (1984): Über Impatiens parviflora DC. als Agriophyt in Mitteleuropa. − Dissertationes Botanicae 73: 1−400.
  • Trinajstić, I. (2001): Turkestan elm – Ulmus pinnato-ramosa – in the dendroflora of Croatia’. – Šumarski list 125(9-10): 533–537.
  • Tobisch T. – Csontos P. – Rédei K. – Führer E. (2003): Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) faállományok vizsgálata aljnövényzetük összetétele szempontjából. – Tájökológiai Lapok 1(2): 193–202.
  • Tóth I. (1968): Az alsó Duna-ártér kőriseiről. – Az Erdő 17: 503−508.
  • Traxler, G. (1970): Floristische Neuigkeiten aus dem Burgenland IV. – Burgenländische Heimatblätter (Eisenstadt) 32: 1–11.
  • Trinajstić, L. (1973): Duchesnea indica (Andr.) Focke (Rosaceae) nova adventivna vrsta u flori Jugoslavije. – Acta Botanica Croatica 32: 261–266.
  • Trtikova, M. (2009): Effects of competition and mowing on growth and reproduction of the invasive plant Erigeron annuus at two contrasting altitudes. – Botanica Helvetica 119(1): 1–6.
  • Trtikova, M. − Edwards, P. J. − Güsewell, S. (2010): No adaptation to altitude in the invasive plant Erigeron annuus in the Swiss Alps. – Ecography 33(3): 556–564.
  • Tuzson J. (1943): Alföldfásítási kísérletek néhány idegenföldi fafajjal. – Erdészeti Lapok 82(4): 151–162.
  • Tweel, P. A. van den – Eijsackers, H. (1987): Black Cherry, a pioneer species or ’forest pest’. – Proceedings of the Koninklijke Nederlandse Akademie van Wetenschappen 90: 59–66.
  • Udvardy L. (1997): Fás szárú adventív növények Budapesten és környékén. – Kézirat, Budapest, 126 pp.
  • Udvardy, L. (1998): Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. – Acta Botanica Hungarica 41(1–4): 315–331.
  • Udvardy, L. (1999): Exotic shrubs and trees inclining to escape in an arboretum under strong urban effect in Budapest. – A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Közleményei 59: 171–176.
  • Udvardy L. (2004): Zöld juhar. In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 371–386.
  • Udvardy L. (2004): Bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). In: Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–160.
  • Ujvárosi M. (1970): Megjegyzések a fenyércirok (Sorghum halepense (L.) Pers.) kérdéséhez. – Növényvédelem 6(12): 552–557.
  • Ujvárosi M. (1973): Gyomnövények. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 833 pp.
  • Urbatsch, L. E. – Cox, P. B. (2006): Rudbeckia L. In: Editorial Committee of Flora North America (eds.): Flora of North America 21: 43–52.
  • Vadas J. (1911): Az akácfa monográfiája. – Országos Erdészeti Egyesület, Pátria Kiadó, Budapest.
  • Valkenburg, J. L. C. H. van – Rotteveel, T. (2009): Cabomba caroliniana Gray, een subtropische verrassing in Loosdrecht. – Gorteria 34: 106–118.
  • Varga Z. – Varga- Haszonits Z. – Enzsölné Gerencsér E. – Lantos Zs. – Milics G. (2010): A májusi orgona (Syringa vulgaris L.) fejlődésének fenológiai és bioklimatológiai elemzése. – „Klíma-21” füzetek 60: 22–35.
  • Vasić, O. (2005): Echinocystis lobata (Michx) Torrey et A. Gray in Serbia. – Acta Botanica Croatica 64: 369–373.
  • Vrchotová, N. – Šerá, B. – Krejčová, J. (2011): Allelopathic activity of extracts from Impatiens species. – Plant, Soil and Environment 57(2): 57–60.
  • Waisbecker, A. (1895): Beiträge zur Flora des Eisenburger Comitates. − Österreichische Botanische Zeitschrift 45: 109–111.
  • Warwick, S. I. – Black, L. D. (1988): The biology of Canadian Weeds. 90. Abutilon theophrasti. – Canadian Journal of Plant Science 68: 1069–1085.
  • Warwick, S. − Sweet, R. (1983): The biology of Canadian weeds. 58. Galinsoga parviflora and G. quadriradiata (= G. ciliata). – Canadian Journal of Plant Sciences 63: 695–709.
  • Webb, D. A. (1980): Monochoria C. Presl. In: Tutin, T. G. – Heywood, V. H. (eds.): Flora Europaea V. – University Press, Cambridge, p. 86.
  • Weber, E. (1997): Morphological variation of the introduced perennial Solidago canadensis L. sensu lato (Asteraceae) in Europe. – Botanical Journal of Linnean Society 123: 197–210.
  • Weber, E. (1998): The dynamics of plant invasions: a case study of three exotic goldenrod species (Solidago L.) in Europe. – Journal of Biogeography 25: 147–154.
  • Weber, E. (2000): Biological flora of Central Europe: Solidago altissima L. – Flora 195: 123–134.
  • Weaver, S. E. (2001): The biology of Canadian weeds. 115. Conyza canadensis. – Canadian Journal of Plant Science 81(4): 867–875.
  • Weaver, S. E. – Lechowicz, M. J. (1983): The biology of Canadian weeds. 56. Xanthium strumarium L. – Canadian Journal of Plant Science 63: 211–225.
  • Wilbur, R. L. (1975): A revision of the North American genus Amorpha (Leguminosae – Psoralae). – Rhodora 77: 337–409.
  • Wolff, P. (1991): Die Zierliche Wasserlinse, Lemna minuscula Herter, ihre Erken­nungsmerkmale und ihre Verbreitung in Deutschland. – Floristische Rundbriefe 25: 86–98.
  • Wyatt, R. – Broyles, S. B. (1994): Ecology and evolution of reproduction in milkweeds. – Annual Review of Ecology and Systematics 25: 423–441.
  • Werner, P. A. – Bradbury, I. K. – Gross, R. S. (1980): The biology of Canadian weeds. 45. Solidago canadensis L. – Canadian Journal of Plant Science 60: 1393–1409.
  • West, R. G. (1953): The occurrence of Azolla in British interglacial deposits. – New Phytologist 52: 267–272.
  • Zavagno, F. – D’Auria, G. (2001): Synecology and dynamics of Amorpha fruticosa communities in the Po plain (Italy). In: Brundu, G. – Brock, J. – Camarda, I. – Child, L. – Wade, M. (eds.): Plant Invasion, Species Ecology and Ecosystem Management. – Backhuys Publishers, Leiden, pp. 175–182.
  • Zheng, H. – Wu, Y. – Ding, J. – Binion, D. – Fu, W. – Reardon, R. (2004):  Invasive Plants of Asian Origin Established in the United States and their Natural Enemies. Volume 1. – United States Department of Agriculture, Forest Service. FHTET-2004–05. Morgantown, WV. September 2004. 147 p.
  • Zuloaga, F. O. (1987): Systematics of New World Species of Panicum (Poaceae: Paniceae). In: Soderstrom, T. R. – Zimmermann, K. − Topp, W. (1991): Anpassungserscheinungen von Insekten an Neophyten der Gattung Reynoutria (Polygonaceae) in Zentraleuropa. – Zoologische Jahrbücher, Abteilung für Systematik Ökologie und Geographie der Tiere 118: 377–390.
  • Young, D. P. (1958): Oxalis in the British isles – Watsonia 4(2): 51–69.