Természetvédelmi kezelés | Növények irodalomjegyzék

Növények irodalomjegyzéke

Több növényfajnál felhasznált irodalom:

Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót.
Farkas S. (szerk.) (1990): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Jávorka S. (1925): Magyar flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. I–II. kötet. Studium, Budapest.
Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. Saját kiadás, Sopron.
Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Molnár V. A. (szerk.) (2011): Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest.
Németh F. (1989): Száras növények.In: Rakonczay Z. (szerk.): Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 265–321.
Rybka V., Rybková R. & Pohlová R. (eds.) (2005): Plants of the Natura 2000 network in the Czech Republic. Sagittaria, Olomouc – Praha.
Simon T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. 4., átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Soó R. & Jávorka S. (1951): A magyar növényvilág kézikönyve. Magyarország vadontermő és termesztett növényeinek meghatározója, ökológiai és gazdasági útmutatója. I–II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Soó R. (1964–1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tutin T. G., Heywood V. H., Burges N. A., Moore D. M., Valentine D. H., Walters S. H. & Webb D. A. (eds.) (1964–1980): Flora Europea. Volume 1–5. Cambridge University Press, Cambridge.
Ujhelyi P. & Molnár V. A. (szerk.) (2006): A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó, Budapest.

Világháló:

www.iucnredlist.org (Version 2012.2.)

Az egyes növényfajoknál felhasznált irodalom:

Antal J., Bartha D., Bálint S., Bölöni J., Király G., Markovics T. & Szmorad F. (1994): A Kőszegi-hegység virágos flórája. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Erdészeti és Faipari Egyetem, Kőszeg – Sopron: 54–99.
Aradi E. (2011): Élőhely-rekonstrukciós munkálatok hatásai a növényzetre. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 279–290. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Aradi E., Liebhaber G.-né, Petákné Fazekas A., Krnács Gy. & Margóczi K. (2006): A Gladiolus palustris Gaud. két új előfordulása a Dél-Kiskunságban. Flora Pannonica 4: 131.
Assyov B. & Petrova A. (eds.) (2006): Conspectus of the Bulgarian vascular flora. Distribution maps and floristic elements. Third revised and enlarged edition. Bulgarian Biodiversity Foundation, Sofia.
Bakalár S.-né, Orbán S., Suba J. & Takács B. (1983): A Cypripedium calceolus L. feltárt termőhelyei a Bükk-hegységben és környékén. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 8: 77–83.
Bankovics A. & Mile O. (2011): Élőhelyfejlesztések a Tartós szegfű LIFE project keretében. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 225–239. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Barina Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. Flora Pannonica 2(2): 37−55.
Barina Z. (2006): A Gerecse hegység flórája. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 1./
Barina Z. (2007): A Vértes és környéke florisztikai kutatásának eredményei I. Kitaibelia 12(1): 30−40.
Barna T., Bőhm É. I., Szulcsán G. & Vinish G. (1999): Vadkörtefajok (Pyrus spp.) génmegőrzése. In: Mátyás Cs. (szerk.): Genetikailag veszélyeztetett ritka fafajok génmegőrzésének gyakorlati teendői. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Budapest: 41–47.
Barta Z. (1998): Himantoglossum adriaticum Baumann Nagytevel határában, a Bakonyban. Kitaibelia 3(2): 371.
Batiz E. (2000): A körte (Pyrus) nemzetség morfológiai és növényföldrajzi feldolgozása. Tilia 9: 163–216.
Bauer N. (2007): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról III. Kitaibelia 12(1): 41–51.
Baumann H. (1978): Himantoglossum adriaticum spec. nov. – eine bislang übersehene Riemenzunge aus dem zentralen nördlichen Mittelmeergebiet. Die Orchidee 29: 165–172.
Békefi A.-né & Békefi A. (2001): A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb.) állományának újrafelfedezése a Dél-Börzsönyben. Kitaibelia 6: 407.
Bérces S. (2010): Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése 2010. Kutatási jelentés az NBmR kapcsán 2010-ben végzett növénytani kutatásokból. Kézirat. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 13–15.
Bérces S. (2011): A biodiverzitás monitorozása homoki élőhelyeken a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 447–471. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Bilz M., Kell S. P. Maxted N. & Lansdown R. V. (2011): European Red List of vascular plants. Publications Office of the European Union, Luxembourg.
Bódis J. & Botta-Dukát Z. (2008): Growth of Himantoglossum adriaticum and H. caprinum individuals, and relationship between sizes and flowering. Acta Botanica Hungarica 50(3–4): 257–274.
Bódis J. & Molnár E. (2009): Long-term monitoring of Himantoglossum adriaticum H. Baumann population in Keszthely Hills, Hungary. Natura Somogyiensis 15: 27–40.
Bódis J., Sramkó G., Óvári M. & Molnár V. A. (2011): Adriai sallangvirág Himantoglossum adriaticum Baumann 1978. In: Molnár V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 375–379.
Boldoghné Szűts F. (szerk.) (2004): Tornai vértő (Onosma tornense). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Borbás V. (1887): Vasvármegye növényföldrajza és flórája. Vasmegyei Gazdasági Egyesület, Szombathely.
Borbás V. (1897): Bemutatja a Linum dolomiticum-ot. Természettudományi Közlemények 34: 208–209.
Borbás V. (1900): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. 2. kötet. A Balaton-tónak és partjának biológiája. 2. rész. A Balaton flórája. 2. szakasz. A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete.Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága, Budapest.
Borbás V. (1902): Adenophora Richteri Borb. Magyar Botanikai Lapok 1(8): 253.
Borbás V. (1904): Az Adenophora kritikája. Magyar Botanikai Lapok 3(6–7): 189–196.
Borhidi A. (1968): Karyological studies on Southeast European plant species, I. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 14(3–4): 253–260.
Borhidi A. (1993): A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala – Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs.
Borhidi A. & Priszter Sz. (1966): Eine neue Cynanchum-Art (C. pannonicum n. sp.) in Ungarn. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12(3–4): 241–254.
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi A. & Járainé Komlódi M. (1959): Die Vegetation des Naturschutzgebietes des Baláta-Sees. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 5(3–4): 259–320.
Borhidi A. & Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. 1–2. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. /A KöM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 6./
Boronnikova S. V. (2008): Genetic variation in Ural populations of the rare plant species Adenophora lilifolia (L.) DC. on the basis analysis of polymorphism of ISSR markers. Russian Journal of Genetics 45(5): 571–574.
Boros Á. (1924): A húsevő Aldrovanda újabb hazai termőhelye. Természettudományi Közlöny 56: 362–363.
Boros Á. (1932): A Nyírség flórája és növényföldrajza. Studium Könyvkiadó R. T., Budapest. /A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai VIII./
Bőhm É. I. (1998): A Pyrus magyarica Terpó és a Pyrus x karpatiana Terpó elkülönítő bélyegei a Pyrus pyraster Burgsd.-től. Kitaibelia 3(1): 109–111.
Bőhm É. I. (2003): A Pyrus magyarica országos értékelése. In: Horváth F., Kovács-Láng E., Báldi A., Gergely E. & Demeter A. (szerk.): Európai jelentőségű természeti területeink felmérése és értékelése. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. /Magyarország és a Natura 2000 3./
Bőhm É. I. (2007): Fokozottan védett növényfajunk, a magyar vadkörte (Pyrus magyarica Terpó), valamint alakkörének kutatása Magyarországon. Tilia 13: 95–104.
Bőhm É. I. (2010): Magyar vadkörte – Pyrus magyarica Terpó. In: Bartha D. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai II. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani Tanszék, Sopron: 149–157. /Tilia 15./
Bőhm É. I. (2012): Magyar vadkörte Pyrus magyarica Terpó. In: Bartha D. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 195–198.
Buday G. (1980): Az Aggtelek környéki kavicshát vegetációjának cönológiai feldolgozása II. A víznyelő eróziós völgyek erdőtársulása (Astrantio-Tilietum ass. nov.). Acta Biologica Debrecina 17:113–128.
Ciocârlan V. (2009): Flora ilustratâ a României. Editura Ceres, Bucureşti.
Ciosek M. T. (2006): The ladybells Adenophora liliifolia (L.) Besser in forests near Kisielany (Siedlce Upland, E Poland). Biodiversity Research and Conservation 3-4: 324–328.
Csapody I. (1980): A Kőszegi Tájvédelmi Körzet botanikai értékei. Vasi Szemle 34(2): 290–294.
Csóka A. (szerk.) (2004): Magyarföldi husáng (Ferula sadleriana). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Degen Á. (1903): Hazai botanikai dolgozatok ismertetése. Magyar Botanikai Lapok 2(11–12): 347–351.
Dénes A., Molnár A., Sulyok J. & Vidéki R. (1994): A Himantoglossum caprinum (M.–Bieb.) Spreng. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38: 19–25.
DobolyiK. (2008): A dolomitlen monitorozása. In: DobolyiK. & Kézdy P. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 61–77. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 4./
Dobolyi K. (2007): A dolomitlen (Linum dolomiticum Borbás) kutatásának újabb eredményei. Természetvédelmi Közlemények 13: 173–178.
Dobolyi K. (2003): Phytosociological evaluation and multivariate analysis of the habitat of Linum dolomiticum Borbás (Linaceae) I. Studia Botanica Hungarica 34: 111–120.
Dobolyi K. (2005): Phytosociological evaluation and multivariate analysis of the habitat of Linum dolomiticum Borbás (Linaceae) II. Studia Botanica Hungarica 36: 43–66.
Dobolyi K. (2006): Study of the population dynamics of Linum dolomiticum Borbás (Linaceae). Studia Botanica Hungarica 37: 35–39.
Dobolyi K., Erős-Honti J. & Botta-Dukát Z. (2008): Habitat preference of Linum dolomiticum (Linaceae). Studia Botanica Hungarica 39: 139–148.
Dostálek J. (1979): Jsou na územi Ceskoslovenska reliktní hrusne (Pyrus) ze sekce Pashia? Preslia 51: 203–211.
Dostálek T. (2006): Má vcelník rakouský šancina prežití i ve 21. století? Živa 2006(3): 111–112.
Dostálek T., Münzbergová Z. & Plačková I. (2009): Genetic diversity and its effect on fitness in an endangered plant species, Dracocephalum austriacum L. Conservation Genetics 11: 773–783.
Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földtudományi Kutatóintézet, Budapest.
Draskovits R. (1966): Beiträge zur Synökologie von Linum dolomiticum. Botanikai Közlemények 52(3): 167.
Düll R. (1983): Distribution of the European and Macaronesian liverworts (Hepaticophytina). Bryologische Beiträge 2: 1–115.
Düll R. (1984): Distribution of the European and Macaronesian mosses (Bryophytina) I. Bryologische Beitraege 4: 1–109.
Dvořáková M. (1978): Taxonomische Übersicht der Arten vom Thlaspi jankae-Aggregat. Preslia 50(1): 13–21.
Dvořáková M. (1983): K poznání karyologických poměrů druhu Thlaspi hungaricum. Preslia 55(1): 83–85.
ECCB (The European Commitee for Conservation of Bryophytes) (1995): Red Data Book of European Bryophytes. The European Commitee for Conservation of Bryophytes, Trondheim.
Erzberger P. (1999): Distribution of Dicranum viride and Dicranum tauricum in Hungary. Studia Botanica Hungarica 29: 35–47.
Farkas S. (2000): A kúszó zeller [Apium repens (Jacq.) Lagasca] új előfordulása a Tolnai-Sárközben. Kitaibelia 5(2): pp. 370.
Farkas T. & Vojtkó A. (2011): Az Adenophora liliifolia (L.) Besser aktuális helyzete Magyarországon. 1446. Botanikai Szakosztályülés 2011. november 14. Botanikai Közlemények 98:172–173.
Farkas T. & Vojtkó A. (2012): Az Adenophora liliifolia (L.) Besser morfológiai változatossága és cönológiai viszonyai hazánkban. Kitaibelia 17(1): 94.
Fedorov A. A. (1954): Grusa – Pyrus L. In: Sokolov S. J. (red.): Derevja i kustarniki SSSR III. Moskva – Leningrad: 378–414.
Freh A. (1883): Kőszeg és vidékének viránya. Értesítvény a Kőszegi Katholikus Kisgymnasiumról 1882/83: 3–63.
GaggermeierH. (1991): Die Waldsteppenpflanze Adenophoraliliifolia (L.) A. DC. in Bayern. Hoppea 50:287–322.
Gál A. (2011): A tartós szegfű (Dianthus diutinus Kit.) felmérése a Kiskunsági és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságok területén. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 269–277. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Gánti T. (2009): A természet kebelén. Novum, Budapest.
Gáyer Gy. (1925): Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricum flórasáv. Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesülete és a Vasvármegyei Muzeum Évkönyve 1:1–43.
Gáyer Gy. (1929): Új adatok Vasvármegye flórájához. II. Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum Évkönyve 3: 70–75.
Gyalog G. (szerk.) (2005): Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Hallingbäck T., Hodgetts N., Raeymaekers G., Schumacker R., Sérgio C., Söderström L., Stewart N. & Váňa J. (1998): Guidelines for application of the revised IUCN threat categories to bryophytes. Lindbergia 23: 6–12.
Hillebrand F. (1857): Beitrag zur Flora von Ungarn. Verhandlungen des Zoologisch-Botanischen Vereins Wien 7: 39–42.
Horváth A. (2006): A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület kezelési tervét megalapozó 2006. évi állapotfelmérés. Kézirat. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét.
Horváth E. & Jeanplong J. (1962): Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei. Vasi Szemle 16(1):19–42.
Illyés Z. (2011): Hazai lápi kosborfajok aktív védelmét megalapozó élőhelyi és laboratóriumi vizsgálatok, különös tekintettel a hagymaburok (Liparis loeselii) és a tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) fajokra. Doktori értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Illyés Z. & Molnár V. A. (2011): Lápi hagymaburok Liparis loeselii (L.) L. C. M. Richard 1817. In: Molnár V. A. (szerk.): Magyarország orchideáinak atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest: 279–281.
Illyés Z., Takács A. A., Takács G. & Kiss P. (2007): Szempontok a hagymaburok (Liparis loeselii) magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetvédelmi Közlemények 13: 403–410.
Jakucs P. (1954): Újabb adatok a Tornense flórájához. Annales Biologicae Universitatis Hungariae 2: 235–243.
Jávorka S. (1906): Hazai Onosma-fajaink. (Species Hungaricae generis Onosma.). Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 4: 406–449.
Jávorka S. (1910): Nehány adat a magyar Flóra ismeretéhez, egyszersmind a Linum flavum L. európai alakkörének revisiója. Magyar Botanikai Lapok 9(5–9): 145–163.
Jávorka S. & Moesz G. (1934): A Linum dolomiticum termőhelyét fenyegető veszély. Botanikai Közlemények 31(3–4): 170.
Kalapos T. (1998): A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb.) Pilis-tetői populációjának dinamikája. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest: 41–54.
Kamiński R. (1987a): Studies on the ecology of Aldrovanda vesiculosa L. I. Ecological differentation of A. vesiculosa population under the influence of chemical factors in the habitat. Ekologia Polska 35: 559–590.
Kamiński R. (1987b): Studies on the ecology of Aldrovanda vesiculosa L. II. Organic substances, physical and biotic factors and the growth and development of A. vesiculosa. Ekologia Polska 35: 591–609.
Käsermann C. (1999): Gladiolus palustris Gaudin – Sumpf-Gladiole – Iridaceae. In: Käsermann C. & Moser D. M.: Merkblätter Artenschutz. Blütenpflanzen und Farne. Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft, Bern: 152–153.
Kerner A. (1867): Descriptiones plantarum novarum. Oesterreichische Botanische Zeitschrift 17(2): 35–36.
Kevey B. (2004): A Dél-Dunántúl fokozottan védett növényei. Kitaibelia 9(1): 67–83.
Király G., Csapody I., Szmorad F. & Tímár G. (2004): A Soproni-hegység edényes flórájának enumerációja. In: Király G. (szerk.): A Soproni-hegység edényes flórája. Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron: 91–474.
Király G. & Mesterházy A. (2006): Az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum H. Baumann) újrafelfedezése a Kőszegi-hegységben. Kitaibelia 10(1): 197.
Király G., Bartha D., Bodonczi L., Kovács J. A., Ódor P. & Tímár G. (2002): Az Őrségi Tájvédelmi Körzet védett és veszélyeztetett edényes növényei. Kanitzia 10: 61–108.
Kiss Á. (1939): Adatok a Hegyalja flórájához. Botanikai Közlemények 36(5–6): 181–273.
Kitaibel P. (1799): Iter baranyense. In: Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest: 426.
Kitaibel P. (1803): Iter bereghiense. In: Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. Verlag des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest: 834–835.
Kolarčik V., Zozomová-Lihová J. & Mártonfi P. (2010): Systematics and evolutionary history of the Asterotricha group of the genus Onosma (Boraginaceae) in central and southern Europe inferred from AFLP and nrDNA ITS data. Plant Systematics and Evolution 290(1-4): 21–45.
Komarov V. L. (1968): Family XXI. Alismataceae (Alismaceae) DC. In: Komarov V. L. (ed.): Flora of the U.S.S.R. Volume 1. Archegoniatae and Embryophyta. Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem: 218–228.
Kovács É. & Sipos F. (2011): Homoki élőhelyek monitorozása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 473–521. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Kull T. (1988): Identification of clones in Cypripedium calceolus (Orchidaceae). Proceedings of the Estonian Academy of Sciences Biology 37(3): 195–199.
Kull T. (1995): Genet and ramet dynamics of Cypripedium calceolus in different habitats. Abstracta Botanica 19: 95–104.
Kull T. (1998): Fruit-set and recruitment in populations of Cypripedium calceolus L. in Estonia. Botanical Journal of the Linnean Society 126(1–2): 27–38.
Kull T. (1999): Biological flora of the British Isles No. 208. Cypripedium calceolus L. Journal of Ecology 87(5): 913–924.
Lájer K. (1998a): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): 263–274.
Lájer K. (1998b): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. Tilia 6: 84–238.
Lájer K. (szerk.) (2006): Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Lendvay B. & Kalapos T. (2009): A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációinak állapotfelmérése 2008-ban. Természetvédelmi Közlemények 15: 486–492.
Lendvay B. & Kalapos T. (2013): Population dynamics of the climate-sensitive endangered perennial Ferula sadleriana Ledeb. (Apiaceae). Plant Species Biology DOI: 10.1111/1442–1984.12003 (in press.)
Lenkei P. (2006): Technikai sportok hatása a Pilis-tetői magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) populációjára. Természetvédelmi szakmérnöki dolgozat. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
Lesku B. (szerk.) (2006): Magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Lesku B. (2012): A magyar és tátogó kökörcsin [Pulsatilla flavescens (Hazsl.) Borb. és P. patens (L.) Mill.] ex situ védelme a Nyírségben. In: Bartha D. (szerk.): Természetvédelmi növénytan. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 294–297.
Lesku B. & Molnár A. (szerk.) (2005): Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Lesku B. & Szigetvári Cs. (szerk.) (2006): Réti angyalgyökér (Angelica palustris). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Major Á. & DobolyiK. (2008): A dolomitlen (Linum dolomiticum) genetikai változatossága és populációjának genetikai szerkezete. In: DobolyiK. & Kézdy P. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest: 249–280. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei 4./
[Máthé A.] (2010): Csengettyűvirág. http:/knp.nemzetipark.gov.hu. Letöltve: 2011. május 18.
Matus G. (1997): Florisztikai kutatások a zempléni Gyertyánkúti-réteken. Kitaibelia 2(2): 313–316.
Matus G. (2007): Gyertyán-kúti-rétek. In: Baráz Cs. & Kiss G. (szerk.): A Zempléni Tájvédelmi Körzet.Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger: 131–133.
Matus G. & Takács A. (2010): A Drahos, a Hemzső és a Gyertyán-kúti-rétek védett növényfajainak aktuális elterjedési és állományadatai. Kutatási jelentés. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Menyhárth L. (1877): Kalocsa vidékének növénytenyészete. „Hunyadi Mátyás” Intézet, Budapest.
Mészárosné Draskovits R. (1967): A Linum dolomiticum Borb. cönológiai viszonyai. Botanikai Közlemények 54(3): 193–201.
Mészárosné Draskovits R. (1971): A Linum dolomiticum Borb. ökológiai és cönológiai viszonyai. Abstracta Botanica 1: 42–52.
Mihalik E. (2000).: A Dianthus diutinus virágzási dinamikája és reproduktív potenciálja. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon IV. Jósvafő, 2000. október 13–15. Összefoglalók.
Mihalik E. & Németh A. (2002a): Contribution to the revealing of the biology of Dianthus diutinus. In: Abstracts of the 3rd European Conference of Restoration Ecology: 138–139.
Mihalik E. & Németh A. (2002b): Adatok a Dianthus diutinus ex situ konzervációjához. In: Lengyel Sz., Szentirmai I., Báldi A., Horváth M. & Lendvai Á. Z. (szerk.): Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia program és absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 51.
Moesz G. (1907): Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez. Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 5: 324–399.
Molnár A. (2002): Cönológiai és florisztikai megfigyelések a Tiszántúlon, különös tekintettel az aldrovanda és egy Petrosimonia faj új előfordulási adataira. In: Horváth A. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében V. Összefoglalók. 2002. március 8–10. Pécs. Pécs: 44–45.
Molnár V. A. (2003): Növényritkaságok a Kárpát-medencében. Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék – WinterFair Kft., Debrecen – Szeged.
Molnár V. A. (2006): Magyar vadkörte. In: Ujhelyi P. & Molnár V. A. (szerk.) (2006): A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó, Budapest: 329.
Molnár V. A., Kreutz K. (C. A. J.), Óvári M., Sennikov A. N., Bateman R. M., Takács A., Somlyay L. & Sramkó G. (2012): Himantoglossum jankae (Orchidaceae: Orchideae), a new name for a long-misnamed lizard orchid. Phytotaxa 73: 8–12.
Molnár [V.] A., Sulyok J. & Vidéki R. (1996): A Gladiolus palustris Gaud. előfordulása a Bakonyalján és a Tapolcai-medencében. Kanitzia 3: 125–136.
Molnár V. A. & Pfeiffer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Iszapnövényzet kutatás az ár- és belvizek évében Magyarországon. Kitaibelia 4(2): 391–421.
Molnár Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó. Budapest.
Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs. & Walkovszky A. (1997): A Duna–Tisza közi kőrises égerlápok története és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények 5–6: 55–77.
Moser D. M. (1999): Adenophora liliifolia (L.) A. DC. – Drüsenglocke – Campanulaceae. In: Käsermann C. & Moser D. M.: Merkblätter Artenschutz. Blütenpflanzen und Farne. Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft, Bern: 36–37.
Nagy J. (2007): A Börzsöny hegység edényes flórája. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. /Rosalia. A Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 2./
Nagy J. (1999): Adatok a Börzsöny-hegység flórájához III. Kitaibelia 4(1): 65–67.
Németh A. & Makra O. (2011): A tartós szegfű (Dianthus diutinus) ex situ védelme – esettanulmány. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 353–380. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Németh A. & Mihalik E. (2004): Különböző termőhelyről származó magvakból fejlődő Dianthus diutinus egyedek reproduktív sajátságai. In: Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. Keszthely, 2004. február 26-29. Előadások és poszterek (összefoglaló kötet). Keszthely: 108.
Németh A. & Mihalik E. (2007): Egy Dianthus diutinus populáció pollen és magprodukciója. Kitaibelia 13(1): 121.
Neumayer H. (1930): Floristisches aus Österreich einschlieβlich einiger engrenzenden Gebiete I.Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien79: 336–411.
Nilsson L. A. (1979): Anthecological studies on the Lady’s Slipper, Cypripedium calceolus (Orchidaceae). Botaniska Notiser 132: 329–347.
Nowotny G. & Tröster B. (2002): Zur Bestandesentwicklung der Sumpf-Gladiole (Gladiolus palustris Gaudin) im Bundesland Salzburg. In: 10. Österreichisches Botanikertreffen. Bundesanstalt für alpenländische Landwirtschaft Gumpenstein, Irdning: 45–49.
Nyárádi E. Gy. (1944): Kolozsvár és környékének flórája. Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytára, Kolozsvár.
Ötvös J. (1965): A Fényi erdő. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962–1964: 303–313.
Paládi-Kovács A. (1979): A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Papp B., Erzberger P., Ódor P:, Hoch Zs., Szövényi P., Szurdoki E. & Tóth Z. (2010): Updated checklist and red list of Hungarian Bryophytes. Studia Botanica Hungarica 41: 31–59.
Peev D. (ed.) (2011): Red Data Book of the Republic of Bulgaria. Vol. 1. Plants and Fungi. Bulgarian Academy of Sciences & Ministry of Environment and Water of Bulgaria, Sofia.
Peintinger M. (2000): Langfristige Veränderung der Blühhäufigkeit seltener Geophyten in Pfeifengraswiesen: zeitlicher Trend oder Einfluss von Wasserstand und Wetter? Bauhinia 14: 33–44.
Penksza K. & Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához I. Kitaibelia 2(1): 33–37.
Petrova A. & Vladimirov V. (2009): Red List of Bulgarian vascular plants. Phytologia Balcanica 15(1): 63–94.
Pifkó D. & Barina Z. (2004): Adatok a Bükkalja flórájához. Kitaibelia 9(1): 151–164.
Prodán Gy. (1906): Adatok Eger és környékének flórájához. Az Egri M. Kir. Állami Főreáliskola Értesítője 15: 12–28.
Řehořek V. & Maglocký Š. (1999): Thlaspi jankae A. Kerner. In: Čeřovský J., Feráková V., Holub J., Maglocký Š., Procházka F.: Červená kniha ohrožených a vzácných druhů rostlin a živočichů ČR a SR. 5. díl. Vyšší rostliny. Príroda, Bratislava: 376.
Riezing N. (2001): Ophrys apifera Huds. és Apium repens (Jacq.) Lagasca előfordulása a Vértesben. Kitaibelia 6(2): 371–375.
Samková V. (2003): Nález zvonovce liliolistého (Adenophora liliifolia (L.) DC.) ve východních Čechách. Acta Musei Reginaehradecensis Series A – Scientiae Naturales 29: 79–80.
Săvulescu T. & Nyárády E. I. (1964): Adenophora. In: Săvulescu T., Nyárády E. I. & Pop E. (red.): Flora Republicii Populare Romîne IX. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti: 123–128.
Seregélyes T. & S. Csomós Á. (1992): A devecseri Széki-erdő TT botanikai felmérése és természetvédelmi fenntartási és fejlesztési tennivalói. Kézirat.
Shulkina T. V., Gaskin J. F. & Eddie W. M. M. (2003): Morphological studies toward an improved classification of Campanulaceae s. str. Annals of the Missouri Botanical Garden 90(4): 576–591.
Simon T. (1977): A Zempléni-hegység északi részének védendő flóra különlegességeiről. Abstracta Botanica 5: 57–63.
Simon T. (2005): Adatok a Zempléni-hegység flórájához (1950–1980) és a Carpaticum-flórahatár kérdése. Botanikai Közlemények 92(1–2): 69–84.
Simonkai L. (1903): Újabb adatok Budapest növényzetének ismeretéhez. Növénytani Közlemények 2(4): 169–170.
Somlyay L. (2007): A Ferula sadleriana Ledeb. „újabb” hazai lelőhelye. Kitaibelia 12(1): 106–107.
Somlyay L. (2009): A Budai-hegység florisztikai növényföldrajzának fő vonásai. Kitaibelia 14(1): 35–68.
Soó R. (1934a): Nyírség-kutatásunk florisztikai eredményei. Botanikai Közlemények 31(5–6): 218–252.
Soó R. (1934b): Vasmegye szociológiai és florisztikai növényföldrajzához. Vasi Szemle 1(2): 105–134.
Soó R. (1958): Neue Arten und neue Namen in der Flora Ungarns. II. (Nebst Bemerkungen zu neuen Florenwerken der Nacbarländer). Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 4(1–2): 191–210.
Sramkó G., Óvári M., Yena A. V., Sennikov A. N., Somlyay L., Bateman R. M. & Molnár V. A.(2012): Unravelling a century of misuse: typification of the name Himantoglossum caprinum (Orchidaceae: Orchideae). Phytotaxa 66: 21–26.
Standovár T. & Primack R. B. (2011): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Sulyok J., Vidéki R. & Molnár V. A. (1998): Adatok a magyarországi Himantoglossum-fajok ismeretéhez. Kitaibelia 3(2): 223–229.
Szatmári A. (2007): A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb. 1844) nagypisznicei populációjának vizsgálata a Gerecse-hegységben. Szakdolgozat. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet. Sopron.
Szerdahelyi T. (1991): Coenological position of the Dracocephalum austriacum L. (Labiatae) in the Aggtelek National Park (Hungary). Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 83: 225–237.
Szerényi J. (2000): Adatok az Észak-Mezőföld löszflórájához. Kitaibelia 5(2): 249–270.
Szujkó-Lacza J. & Kováts D. (eds.) (1993): The flora of the Kiskunság National Park in the Danube–Tisza mid-region of Hungary. Vol. 1. Flowering plants. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Szűts F. (2000): A tornai vértő (Onosma tornense Jávorka) magyarországi előfordulásának ponttérképezése és ökológiai vizsgálata. Egyetemi szakdolgozat. Debreceni Egyetem TTK, Növénytani Tanszék.
Takács A., Farkas T. & Matus G. (2012): Demográfiai és vitalitási alapfelmérés az Adenophora liliifolia (L.) A. DC. állományában a regéci Gyertyán-kúti-réteken. Kitaibelia 17(1): 147.
Takács A. (2011): 1446. Botanikai Szakosztályülés 2011. november 14. Botanikai Közlemények 98(1–2): 171.
Takács A. A. (szerk.) (2006): Hagymaburok (Liparis loeselii). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Terpó A. (1960): Magyarország vadkörtéi. Pyri Hungariae. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve 22(2): 1–258.
Terpó A. (1976): A körte botanikai leírása. Körte fajok ismertetése. In: Gyuró F. (szerk.): Körte. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Terpó A. (1985): Studies on taxonomy and grouping of Pyrus species. Feddes Repertorium 96(1–2): 73–87.
Tímár G. (1996a): Új florisztikai adatok a Soproni-hegységből. Védett és veszélyeztetett növényfajok a Soproni-hegységben. Soproni Szemle 50(4): 347–356.
Tímár G. (szerk.) (1996b): Vörös Lista. A Soproni-hegység védett és veszélyeztetett edényes növényfajai. Soproni Műhely, Sopron.
Tímár G. (1997): Új adatok a Soproni-hegység flórájához. Kitaibelia 2(2): 245–247.
Vas M. (2010): A kállósemjéni Nagymohos vegetációjának változása 1980 és 2010 között. Kitaibelia 15(1–2): 151–165.
Vidéki R. & Máté A. (szerk.) (2006): Mocsári kardvirág(Gladiolus palustris). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Vidéki R. & Máté A. (2003): A tartós szegfű (Dianthus diutinus Kit. ex Schult.) fajvédelmi programja. Doronicum Kft., Sopron – Kecskemét.
Vidéki R. & Máté A. (2011): A tartós szegfű (Dianthus diutinus Kit.) archív adatainak feldolgozása. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna–Tisza közi homokhátságon. Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Budapest: 241–268. /Rosalia. A Duna–Ipoly Nemzeti park Igazgatóság tanulmánykötetei 6./
Virók V. & Puska V. (szerk.) (2006): Osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. /KvVM Természetvédelmi Hivatal fajmegőrzési tervek/
Voigt W. (2000): Az Apium repens (Jacq.) Lagaska új előfordulása Pakson. Kitaibelia 5(1): 87–92.
Vojtkó A. (1999): Az Aggteleki Nemzeti Park vegetációtérképezése 1:10 000-es méretarányban. Kutatási jelentés. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Vojtkó A. (szerk.) (2001):A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó, Eger.
Vojtkó A. (2007): Milic-csoport: Lászlótanya környéke In: Baráz Cs. & Kiss G. (szerk.): A Zempléni Tájvédelmi Körzet.Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger: 125–126.
Vojtkó A. (2008a): Aggteleki-hegység. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J. & Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót: 209.
Vojtkó A. (2008b): Központi-Zemplén. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J. & Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót: 215.
Vojtkó A. (2013): Az Adenophora liliifolia új előfordulása a Tornai-karszton. Kitaibelia 18(1–2): 181–182.
Wagner J. (1916): Linum dolomiticum Borb. var. parviflorum. Magyar Botanikai Lapok 15(6–12): 273–274.
Waisbecker A. (1882): Kőszeg és vidékének edényes növényei. Leitner N., Kőszeg.
Waisbecker A. (1891): Kőszeg és vidékének edényes növényei. 2. jav. és bővített kiadás. Kilián biz., Kőszeg.
Wierzbicki P. (1820): Plantae Rariores Keszthelyenses.
Wiklund K. (2002): Substratum preference, spore output and temporal variation in sporophyte production of the epixylic moss Buxbaumia viridis. Journal of Bryology 24: 187–195.
Wróblewska A., Brzosko E., Chudzińska E., Bordács S. & Prokopiv A. I. (2010): Cytotype distribution and colonization history of the steppe plant Iris aphylla. Annales Botanici Fennici 47(1): 23–33.
Zólyomi B. (1934): A Dracocephalum austriacum L. a Bélkőn (Adatok az Ősmátra flórájához). Botanikai Közlemények 31(1–2): 35–37.
Zólyomi B. (1940): A Dracocephalum austriacum mezőföldi termőhelye. Botanikai Közlemények 37(5–6): 298.
Zólyomi B., Jakucs P., Baráth Z. & Horánszky A. (1955): Forstwissenschaftliche Ergebnisse der geobotanischen Kartierung im Bükkgebirge. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 1(3–4): 361–395.

Világháló: